Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-22 / 195. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 22. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 7 A bukdácsoló börzék láttán tömegesen vesszük ki megtakarításainkat a befektetési alapokból Az aranyár a tőkepiac lázmérője A befektetők keze az arany után nyúl (Somogyi Tibor felvétele) VÍG: Már a térségünk adja a nagyobb bevételt Változó biztosítási piac ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bár nálunk csakjelképe- sen működik a tőzsde, a nemzetközi pénzpiacokon uralkodó zűrzavar, a bör­zeindexek folyamatos esé­se bennünket is elért. Az elmúlt két hétben mintegy 180 millió eurót menekí­tettek ki a hazai ügyfelek a lejtőre került befektetési alapokból. Ilyen intenzív menekülésre utoljára a válság mélypontján, 2009 elején volt példa. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A világ pénzpiacain augusz­tus 4. óta tartó lejtmenet, ami némi megtorpanást követően a múlt csütörtökön és pénteken ismételten felgyorsult, a hazai ügyfeleknél heves reakciókat váltott ki. Az elértéktelenedő részvényeket kezelő befekteté­si alapokból tömegesen vonjuk ki a megtakarításainkat, me­lyeket vagy klasszikus banki termékekbe, vagy nyugodtab- ban teljesítő alapokba, esetleg aranyba menekítünk. Csehor­szágban például szabályos aranyfelvásárlási láz kezdő­dött, a befektetési célú arany­téglák fantasztikusan fogynak. Nincs biztos fogódzó Ezekben a hetekben nehéz jó befektetési döntést hozni. Első ránézésre a tőzsdeindexek esé­se jelenti a problémát, szakmai szempontból azonban a bizony­talanság a legnagyobb kihívás. Az optimisták úgy érzik, hogy a válság véget ért, a pesszimisták viszont visszaesés újabb hullá­mát várják. A pillanatnyi han­gulat mozgatja a tőzsdéket. Egy jó hír hallatán megugranak, ha valamilyen negatív gazdasági mutató lát napvilágot, akkor azonnal esnek. Ez az a helyzet, amikor a tőzsdeguruk sem tud- nakjó stratégiát ajánlani. Ilyen­kor leginkább a spekulánsok ér­zik jól magukat, amikor a kilen­géseket gyors haszonszerzésére próbálják meg kihasználni. Az igazi befektetők azonban min­dig hosszú távra gondolkodnak. Befektetési technikai szem­pontból mindegy, hogy az árak nőnek vagy csökkenek. A klasszikus helyzet az, ha a be­fektető növekedést vár. Azért vásárol részvényeket vagy bár­milyen egyéb árut, mert arra számít, hogy később drágábban adhatja el. Másik lehetőség, amikor valaki az árfolyamesés­re spekulál. Ezt a megoldást is már régóta alkalmazzák, neve angol szaknyelven a short sale, azaz a rövid eladás. Ennek a technikája az, hogy a befektető csupán kölcsönvesz egy érték­papírt, azt nem vásárolja meg, de mégis eladja. Mikor annak az ára kellő szintre esik, visszavá­sárolja, és a hasznot zsebre vág­va adja át az értékpapírt eredeti tulajdonosának. E megoldás­nak a hátulütője, hogy áresést gerjeszt. Mivel több politikus ezeket a befektetési módszere­ket okolja a tőzsdék megújuló visszaeséseinek, a betiltásukat követelik. A rövidre való eladás nem bonyolult dolog, kisbefek­tetők is alkalmazzák. Nehézsé­get legfeljebb csak az okoz, hogy külföldi tőzsdéken lehet eredménnyel alkalmazni. A kisbefektetők számára tehát va­lójában az a kihívás, hogy az adott helyzetben a legjobb alapkezelőt válasszák. „Semmilyen befektetést nem lehet egyértelműen jónak vagy rossznak minősíteni. Viszont minden egyes invesztálás előtt tisztában kell(ene) lennünk az­zal, hogy rövidebb vagy pedig hosszabb távra szóló-e az álta­lunk kiagyalt és eszközölt befek­tetés. Véleményem szerint az anyagi ráfordításokat osztá­lyozni szükséges, mégpedig ak­képpen, hogy a jelenlegi válsá­gos időszakban ne csak egy bi­zonyos dologra költsük megta­karított eszközeinket” - nyilat­kozta lapunknak Éva Sadovská, a Postabank elemzője. A több te­rületen történő befektetés ugyanis biztonságérzettel szol­gál az ember számára, hogy ha netán nem jön össze az egyik próbálkozás, még mindig van­nak tartalékmegoldások. ,JK pénzintézményekben elhelye­zett lakossági betéteket inkább a konzervatív gondolkodásúak részesítik előnyben. Ők azok, akik úgy gondolják, legyen in­kább ldsebb a hozam, viszont párosuljon az nagyobb bizton­ságérzettel. Igaz ugyan, hogy a banki betétekből ebben az év­ben jelentősen lefarag az inflá­ció alakulása is, de mégis jobb megoldás, mint az otthoni pénzmegtakarítás” - részletezte a gazdasági szakértő, aki napja­inkban viszonylag jó megoldás­nak tartja az ingatlanokba tör­ténő invesztálást (az ingatlanok 2008 ősze óta egyre olcsóbbak), továbbá az arany vásárlását - ez utóbbi esetében viszont felme­rül, hogy a nemesfém szédítő árvágtájamegfordulhat. Aránytalan aranyár? Válság idején megtakarítása­ik értékvesztése aggasztja a leg­inkább a befektetőket. Amikor Japántól Amerikáig, Európától Afrikáig a fél világ saját adós­ságcsapdájának foglya, egyre többen csoportosítják át befek­tetéseiket világszerte az értékál­lónak tartott nemesfémekbe. Az arany árfolyama az utóbbi évti­zedben stabil emelkedést muta­tott, miközben a történelmi mérföldkőnek tartott értékeket játszi könnyedséggel ugrotta át a jegyzés. Előbb a 850 dollár, az­tán a lélektanilag fontos 1000 és 1500 dollár, majd a múlt héttől már az 1800 dollár sem jelentett akadályt a meredek röppályán szárnyaló kurzusnak. Még az idén elérhetőnek látszik akár a 2000 dolláros unciánkénti ár is, pedig komoly elemző aligha számolt ezzel az év kezdetén. Az arany unciánkénti (31,1 gramm) árfolyama pénteken új abszolút csúcsot állított be 1853 dollárral, ez 35 dollárral maga­sabb szint, mint a csütörtöki csúcsérték. Augusztus eleje óta már 9-szer döntötte meg a fenn­álló árcsúcsot, az árfolyama 14%-kal emelkedett. Az arannyal kapcsolatban sokan menthetetlen spekulációs bubo­rékról beszélnek. Az ellenvéle­ményt megfogalmazók ezzel szemben az aranyban a tőkepia­cok lázmérőjét látják, amely an­nál magasabb értéket mutat, minél aggasztóbb a piacok álla­pota. (horb., susla, ma.hu, só) Bécs. A Közép- és Kelet-Euró- pa 24 országában működő Vi­enna Insurance Group (VÍG) biztosító csoport történetében először fordult elő, hogy a kül­földi érdekeltségei már nagyobb forgalmat generáltak, mint az osztrák anyavállalat. Günter Geyer, Ausztria legnagyobb biz­tosító társaságának első embere közölte: az év első 6 hónapjában térségünkben 2,4 milliárd euró díjat szedtek be, míg osztrák földön csak 2,2 milliárdot. Ami pedig a félévi, 282,2 millió eu- rós nyereséget illeti, ennek egy­tizede már Szlovákiából szár­mazik, köszönhetően a Koope- rativának. A szlovák biztosítási piacból már 32,2%-kal részese­dik a VÍG, ami első helyet jelent számára. 2011 első 6 hónapjá­ban a Kooperativa, Kommunális és SLSP Biztosító együttesen 338,9 millió euróra tett szert, adózás előtti együttes nyeresé­ge pedig 2010-hez képest 121%-kal nőve elérte a 28,56 millió eurót.A VÍG konzervatív befektetési politikát folytat, csak minimálisan fektetett ír, görög és olasz értékpapírokba, ezért a mostani válság nem ráz­za meg a céget. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Nem lesz többé HP-laptop Washington. A világ leg­nagyobb PC-gyártója, a Hew­lett-Packard bejelentette, hogy nem gyárt többet számí­tógépeket. A személyi számí­tógépek iránt jelentősen visszaesett a kereslet, a piac a táblagépeket és a laptopokat részesíti előnyben, de a HP mindkettőben megbukott. Ezért az amerikai cégóriás el­adja a komplett személyiszá- mítógép-gyártó részlegét, ez­zel követve az IBM példáját, amelyik évekkel ezelőtt sza­badult meg a sajátjától a kínai Lenovo örömére. A Hewlett- Packard ezentúl a szoftverek­re és informatikai szolgáltatá­sokra koncentrál. (Mfor) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8696 Lengyel zloty 4,1724 Cseh korona 24,475 Magyar forint 272,15 Horvát kuna 7,4800 Román lej 4,2678 Japán jen 110,00 Svájci frank 1,1340 Kanadai dollár 1,4189 USA-dollár 1,4385 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,49-1,40 25,10-23,60 281,21-256,99 OTP Bank 1,48-1,39 25,15-23,70 279,94-263,84 Postabank 1,47-1,39 25,33-23,62­Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 25,10-23,70 285,30-260,33 Tatra banka 1,47-1,39 25,07-23,80 283,92-262,30 Dexia banka 1,47-1,40 25,05-23,78 279,20-265,05 Általános Hitelbank 1,46-1,39 25,14-23,75 285,70-261,10 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Lakástakarékosság - segít az embereknek és az államnak is A Prvá stavebná sporiteľňa a. s. már csaknem két évti­zede segíti ügyfeleit abban, hogy javíthassanak lakás- körülményeiken. 1992-től napjainkig a lakástakaré­koskodók csaknem negyed millió lakást építettek fel vagy vásároltak és több mint háromnegyed millió lakást és családi házat újítottak fel részben vagy teljes egészé­ben. A lakástakarékosság jelenéről és jövőjéről Ing. Imrich Béressel, a Prvá sta­vebná sporiteľňa, a. s. igaz­gatótanácsának elnökével beszélgettünk. Hány szlovák állampol­gárnak van tapasztalata a lakástakarékossággal? A mai napig több mint két és félmillió állampolgár kapcsoló­dott be a lakástakarékosság­ba, akik csaknem három és félmillió szerződést kötöt­tek. Ezért bátran kijelenthe­tjük, hogy minden szlovákiai családban van vagy volt legalább egy lakástakarékos­kodó. Nyilván azért, mert a lakástakarékosság előnyös megtakarítási formát jelen­tett számukra. Mik ezek az előnyök? A lakástakarékosság egy rendkívül keresett banki ter­mék. A legfontosabb előnye, hogy a lakástakarékoskodó már két év takarékoskodás és a célösszeg legalább negye­dének megtakarítása után tör­vényesen jogosulttá válik az előnyös kamatozású lakáshi­tel felvételére. A lakástakaré­kosság másik előnye, hogy stabil és biztonságos. Mit jelent az, hogy stabil és biztonságos? A lakás-takarékpénztárak felelősségteljesen és koc­kázatmentesen kezelik és gyarapítják ügyfeleik náluk elhelyezett pénzét, ame­lyet lakáshitel formájában juttatnak vissza a lakásta­karékoskodóknak. A lakásta­karékosság átlátható rend­szere biztonságot nyújt az ügyfeleknek azzal is, hogy teljesen független a rész­vénypiacok kockázatos ügyle­teitől. Ellenkezőleg, olyan zárt rendszerről van szó, amely nagyobb megrázkódtatások és főleg veszteségek nél­kül vészelte át még a globá­lis gazdasági válságot is. A lakástakarékosság biztonsá­gát garantálja a törvényben létrehozott Betétvédelmi Alap is, amely 100 ezer €-ig minden takarékbetétet véd. Említette, hogy a lakásta­karékosság legnagyobb előnye, hogy kedvező felté­telű lakáshitelhez juttatja a takarékoskodókat. Valóban ilyen előnyös ez a hitel? A lakáshitelek már évi 2,9%- os kamattól elérhetők, és ez a kamat az egész futamidő alatt változatlan. Hasonlóképpen garantált a kamat is, amely a lakástakarékoskodó szám­láján lévő betéteit gyarapítja. A lakástakarékoskodók számá­ra ez biztonságot és stabilitást jelent, hiszen így kiszámítha­tó, milyen pénzösszeget kell befizetniük és mennyit kapnak a lakástakarékosságból. A lakástakarékoskodók állami prémium formájá­ban támogatást kapnak az államtól. Az államnak miért éri meg támogatni a takaré­koskodókat? Ez az állam számára minden szempontból az egyik legkifi­zetődőbb üzlet. A lakástakaré­kosság 19 éve alatt Szlovákiá­ban a kifizetett állami prémium összege összesen 1,2 milli­árd €-t tett ki. Az állami költ­ségvetés bevételeit a lakások és családi házak építéséből, felújításából befolyó általános forgalmi adó (DPH), valamint a lakásépítésben, az építőa­nyagok előállításában és a háztartási berendezések gyár­tásában és forgalmazásában dolgozók jövedelemadója és társadalombiztosítása képezi. A lakástakarékosság révén a lakásépítésre, felújításra fordított 8,4 milliárd €-ból az állami költségvetést 4,3 milli­árd € gyarapította. A kérdésé­re válaszolva tehát az állami költségvetés tiszta bevétele a lakástakarékosságból össze­sen 3,1 milliárd €, ami az álla­mi prémiumra kifizetett összeg csaknem háromszorosa. Ez az a tény, amelyet minden politi­kusnak alaposan meg kellene fontolnia, mielőtt a lakásta­karékosság rendszeréhez hozzá kíván nyúlni. Emellett ez a legrégibb takarékossági rendszer Szlovákiában, a- mely állampolgárok százezrei számára teremti meg a jobb lakhatás feltételeit. MP9U00373

Next

/
Thumbnails
Contents