Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-22 / 195. szám, hétfő
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Ma kezdődik a bérletvásár az új évad előadásaira a Jókai Színházban Kiderül a színpadon, hol is élünk SZÉUÁNOS Soós Imre két filmjével is szerepelt a Magyar Televízió ünnepi műsorában Színészi duplaszaltó Ludas Matyiként is nagyot alakított (Képarchívum) A változásról és az arra adott válaszokról, a férfi és női szerepek felcserélődéséről, az emberi hiszékenységről és az abból adódó komikus helyzetekről, egy vidéki társulat belső életéről, vagyis a körülöttünk rohanó világ aktuális történéseiről szólnak a Komáromi Jókai Színház néhány nap múlva kezdődő 59. évadának új előadásai. Zenés bohózat, Móricz- színmű, dráma, orosz klasszikus, finn kortárs szerepel a kínálatban. Az eddigi évadokból ismert rendezők viszik színre a darabokat a nagyszínpadon. Ismét nyit a Vasmacska Stúdió- színpad. Gyöngyszemeink címmel zenés irodalmi előadásokat tartanak, magyar írók, költők műveiből. Whisky esővízzel Az első premier a Whisky esővízzel című zenés bohózat lesz október 7-én. A darabot Szász Péter nyomán Verebes István, az előadás rendezője írta, zenéjét Aldobolyi Nagy György szerezte. „A prózai változat a szocializmus építése közben íródott. A mostani zenés változat a kapitalizmus szanálása alatt. A darab lényegén mégsem kellett változtatni. Van egy állami propagandacég. A régi igazgatót kirúgják, de nem merik megmondani neki. Az új igazgató már a helyén ül, de az se tudja, hogy a régi még mindig ott van. És van egy titkárnő, aki, mint Goldoni Truf- faldinója, megpróbál kettészakadni. Ebben a képtelen törekvésében vele tart a cég másik nyolc munkatársnője. Aztán ebből a kalamajkából remélhetőleg mindenki számára kiderül, hogy hol is élünk! No, meg az is, hogy miért gyűjti Rácz Mariska az esővizet a tetőn a whiskyhez!” - nyilatkozta a héten kezdődő próbafolyamat előtt Verebes István rendező. Sári bíró 2012 januárjában Móricz Zsigmond első színműve, a Sári bíró kerül a közönség elé, Görög László m.v. rendezésében. A vígjáték minden látszólagos kedélyessége ellenére túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán. A pozícióban megőszült bírót nem véletlenül csúfolják a falusiak Sári bírónak, az asszony hordja a nadrágot, s diktál nemcsak a családnak, hanem a falunak is. Csakhogy ezúttal ellenfelére akad, Pengő Kovács személyében. A bonyodalom pedig a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik tovább. Jövő tavasszal Székely János Caligula helytartója című drámája következik az új évad bemutatói sorában. Petronius, Caligula szíriai helytartója azt a parancsot kapja, hogy állítassa fel a császár aranyszobrát a zsidók jeruzsálemi templomában. A császár parancsát lehetetlen nem teljesíteni. A zsidó Baraki- ás szerint viszont ez teljességgel lehetetlen... Az előadást Béres Attila m.v. viszi színre. A revizor Gogol klasszikusát, A revizort Méhes László m.v. rendezi 2012 májusában. A történet szerint Hlesztakovot, a szentpétervári tisztviselőt inkognitóban érkezett revizornak nézik a városkában, ahol igazán van mit takargatni. Vendégjáték is szerepel a felnőttbérlet előadásai között. Idén novemberben a Békés Megyei Jókai Színház társulata Bengt Ahlfors Színházkomédia című tragikomédiáját adja elő. A kortárs finn szerző egy vidéki társulat életébe, munkájába, a színházi előadások létrejöttébe és a művészek sorsába nyújt bepillantást. A színház az új évadban is gondol a gyerekekre, akik két zenés mesejátékot láthatnak. Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Ámika című mesejátékát Labo- da Kornél m.v. rendezi. Bemutató idén novemberben. A Győri Forrás Színház a Szivárvány szép kapujában című produkciót hozza majd tavasszal, amelyet Pataki András vitt színre. Az új évadban bérletet nyitnak a Vasmacska Stúdiószínpadon. Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposz-paródiájának valamennyi szereplőjét egyedül játssza Besenczi Arpád. Hamvas Béla A bor filozófiája című művét Rátóti Zoltán és Huzella Péter adja elő. Tetemrehívás címmel Tóth Tibor és zenésztársai Arany János Őszikék című ciklusából és balladáiból készítenek összeállítást. A Kicsi Hang verséneklő együttes a Nyugat folyóirat költőinek verseiből szerkesztette Tiszta szívvel című új műsorát. A Komáromi Jókai Színház szeretne még közelebb kerülni közönségéhez, ezért 2011. szeptember 15-én, az államünnepen déltől este öt óráig színházi csemegékkel teli kulisszajárást tart. 17 órakor pedig ismét színre kerül Spiró György Prah című vígjátéka a Vasmacska Stúdiószínpadon, Angre Zsolt m.v. rendezésében. Két filmtörténeti csemegét kínált szombati alkotmányünnepi műsorával a Magyar Televízió. Délidőben Makk Károly Lüiomfiját, késő este a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte Ludas Matyit. SZABÓ G. LÁSZLÓ Mindkét alkotás a magyar filmgyártás fénykorának műremeke. Makk 1954-es Liliomfjja a reformkor hamisítatlan hangulatát hozza vissza Szigligeti Ede népszerű színdarabjának áradó derűjét, a vígjátéki jellemábrázolás teljes galériáját nyújtva, nem kis társadalmi igazságok kimondásával. Fazekas Mihály műve, a pökhendi, nagyhatalmú földesurat móres- re tanító Ludas Matyi története ugyancsak a reformkort idézi meg, de egészen más miliőben és teljesen más eszközökkel. Mindkét film digitálisan felújított változatban került a nézők elé, ám volt még egy közös nevezője e két legendás műnek: Soós Imre bravúros alakítása. Vígjátéki figuraként az előbbiben, drámai hősként a másikban. Sem születésének, sem halálának nincs kerek évfordulója: Soós Imre 1930-ban jött a világra, és 1957-ben már el is ment, tragikus körülmények között. Az ml műsorszerkesztői tehát nem miatta választották ezt a két filmet augusztus 20-ra, hanem mert mindkét alkotás - értékénél és szépségénél fogva - egyszerűen megunhatatlan. Szóval itt ez az ember, ez a kivételes tehetségű, minden rezzenésével hiteles, minden pillantásával együttérzést kiváltó színész, Soós Imre. A balmazújvárosi zsellércsalád nyolc gyereke közül az egyik, aki botra akasztott batyujában cipelte sorsa legátkozottabb terhét, a nyomorúság évszázados nehezékét. De emberi büszkeségét, öntudatosságát, elszántságát is, a kitörni vágyás minden erejét. Népe, családja, az övéi minden kínját, búját, bánatát, sérelmét, megalázottságát magával hozta, amikor elindult otthonról, hogy az éppen aktuális (politikai) hívó szóra a pallérozatlan tehetségeket felkarolandó, paraszti sorból kilépő sorstársaival egyetemben beléphessen a művészet kapuján. „Ott állt előttünk mezítláb, bakancsa a vállán, úgy felvételizett - nyilatkozta róla Vámos László, a színművészeti főiskola egykor legendás tanára. - És amikor elment, a lába nyoma ottmaradt apadión.” Ilyen lábnyomokat hagyott meglehetősen rövidre szabott élete során a színészi pályán is. A jobb sorból, de még nehezebb lelki súlyokkal később indult Huszárik Zoltán, a magyar film páratlan költője épp erre vágyott: lábnyomot hagyni maga után. Akár csak egyet is. Soós Imre is úgy hagyott itt mindent, hogy nyomok maradtak utána. Mindörökre. Végérvényesen. Isten kegyelmével. A sors akaratából. Gyuri pincér a Liliomfiban. Szilaj, tüzes patájú csikó. Szerelmes pillantásaitól, szoros öleléseitől, forró csókjaitól olvad a fogadós jánya. Italvizet kért a kútnál, Erzsiké meg adott is neki nyomban. Bele is szeretett, ott helyben. Érdekli is őt, hogy a lány zsarnok apja semmibe se nézi! Hogy éhenkórásznak, hozományvadásznak tartja! Becsületes legény ő, majd neki is lesz egyszer tulajdon kocsmája, és a római pápától sem fog félni, ha már Erzsiké az övé lesz. Vígjátékban egyedül Makk dolgozott vele, aki 1956-ban forgatott tévéfilmjébe, Az elkésett vőlegénybe is meghívta. Ludas Matyi figurájában a megtiport és kifosztott nép legértékesebb vonásait fogalmazta meg. A jóról és szépről álmodozó, becsületes parasztfiú a zsivány, dologtalan, teljhatalmú urak született ellenfele. Igazságtalanságnak, önkényeskedésnek, kiszolgáltatottságnak nincs nála nagyobb ellensége. Szelíd, gyermeki mosollyal kapja fel Oreganyámat, de villámok cikáznak a szemében, amikor deresre húzzák. Egyetlen pillantásában fehéren izzik a gyűlölet, kifakadásaiban megrázó a keserűség, fizikai fájdalmát, a megbotoztatás során visszafojtott könnyekkel fejezi ki. Magas rendű színészet ez, megindító játék, amely Szirtes Adámmal, Solti Bertalannal, Görbe Jánossal, Bihari Józseffel, a szintén mélyről jöttékkel rokonítja. Diadalittas mosolya, ahogy megtorolja sérelmeit, megejtő sóvárgása, ahogy jóra s szépre vágyik, vagy pusztán ahogy a levest kanalazza a film legcsodálatosabb momentumai. Vándorkomédiásnak, tálján ácsnak, kertészlegénynek és csodadoktornak öltözve a belső átlénye- gülés fényes pillanatait mutatja meg. Ludas Matyi megformálásáért 1951-ben Karlovy Vary- ban diplomát kapott. Személyesen nem vehette át. Cannes- ba sem engedték ki a Körhinta bemutatójára. Parasztszínésznek titulálták. Az a rendszer döngölte földbe, amely pár évvel korábban olyan magasra emelte. Csoda, hogy inni kezdett? A végére a morfium maradt. Halálos adag. A Whisky esővízzel szereplői Verebes Istvánnal, a darab rendezőjével (Dömötör Ede felvétele) Tánc, tánc, Zsófi-lánc - beszélgetés Varsányi Zsófival, az Ifjú Szivek Táncszínház táncosával Miről árulkodik a testbeszéd? - tanuljunk meg olvasni belőle Ruhát nyerhet - egy divatos nyári modellt sorsolunk ki olvasóink közt Átváltoztatjuk! - közkedvelt rovatunkban ebben a hónapban is megújulhatott egy szerencsés nyertesünk Havonta 16 oldalon az UI SZÓ bán! Mi mindenről árulkodik a testbeszéd|
