Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-15 / 189. szám, hétfő

12 gyógyhíŕek" egészség 2011. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com Mi mire jo? Koriander izzadás ellen Az őrölt vagy egész fűszernek édeskés íze van. Korianderrel ízesítse a párolt disznóhúst, a baromfit, a zöldségfőzeléket, a kompótot. Ha négy személyre főz, egy leveses kanállal tegyen az ételhez. Gyakori fogyasztása segíti az emésztést, és javítja a vérkeringést. Segít megelőzni a felfúvódást, a görcsöket, a húgyutak gyulladását. Akkor is főzzön vele, ha étvágytalanság, migrén, izzadás gyötri. Az anti­biotikum felfedezése előtt kü­lönböző bőrbetegségekre hasz­nálták ezt a növényt. Gyermekének hasmenése van? Azonkívül, hogy orvoshoz viszi, készítsen neki korianderfőzetet. Egy teáskanál zúzott magot öntsön le egy pohár forrásban lévő vízzel. Öt percig áztassa, majd evés előtt naponta há­romszor igyon belőle. Kurkuma az epére A fűszer sárga színével színezik a sajtokat, zsírokat, likőröket, vajat és tésztát. Erős fűszer íze van, amely rizshez és zöldség­hez illik. A hőkezelés elején ad­ja öntetekhez, édes házi süte­ményhez. A húsleves is arany­sárga és finom lesz tőle. Serkenti a gyenge epét. Azt mondják, hogy tompítja a szé­nanáthát és az asztmát is. A kli­nikai tesztek megerősítették, hogy rendszeres fogyasztása megelőzi a rosszindulatú daga­nat kialakulását, ugyanis erős antioxidáns. Serkenti a vérkép­ződést. Csillapíthatatlan köhö­gés gyötri? Egy kanál fűszert keverjen össze ugyanannyi mézzel, és naponta négyszer fo­gyasszon ilyen keveréket. A lég- utakat megtisztítja a váladéktól. Kertben az egészség Ha az ember egész nap az íróasztal mellett ül, nagy öröm számára, ha szó szerint a földet túrhatja, és valami szépet hozhat létre. A kertészkedés a legtöbb embernek elementáris élmény, a modem világ ellensúlyozása. N emcsak friss és egészséges gyü­mölcshöz és zöld­séghez juthatunk általa, hanem jóté­kony hatással van testi és lelki egészségünkre egyaránt. A stressz enyhítése Egy Hollandiában végzett vizsgá­lat szerint a kertészkedés hatáso­sabb a stressz ellen, mint a többi kikapcsolódás vagy szabadidős te­vékenység. A kertben tevé­kenykedőknek azokkal szemben, akik szabadide­jükben olvasnak, ala­csonyabb volt a korti- zonszintje. Modern társadalmunkban fo­lyamatosan figyelnünk kell. Az embereknek vé­ges az összpontosító ké­pességük, ingerültek, szórakozottak vagyunk, többet hibázunk és kime­rülünk. Szerencse, hogy ez a fáradtság visszafordítható. A ku­tatók szerint feltöltődhetünk, ha „akaratlan figyelemmel” fordu­lunk a dolgok felé, ez történik például a természet megfigyelése közben. A természeti környezet ritmusa és a kertészkedéssel járó ismédődő feladatok a nem meg­erőltető odafigyelés forrásai. A jobb lelki egészség Egy Norvégiában végzett vizsgálat tanúsítja, hogy a depresszióban, levertségben vagy bipoláris beteg­ségben szenvedők állapota mérhe­tő módon javult már heti hat óra kertészkedés után is. Egy érdekes elmélettel állt elő dr. Christopher Lowry, a coloradói egyetem pro­fesszora. Egereket oltott be egy ár­talmatlan, a talajban található baktériummal (Mycobacterium vaccae), és azt tapasztalta, hogy az állatok agyában megnőtt a kivá­lasztott szerotonin, a boldogság­hormon szintje. A professzor sze­rint az ember ezzel és egy sor más barátságos baktériummal együtt fejlődött, és ezek a régi barátok voltaképpen hiányoznak a kör­nyezetünkből, emiatt felborult az immunrendszerünk. Ez gyulla­dáshoz vezet, ami a legtöbb mo­dern kori betegség (a szívbetegség­től a diabéteszig és a depresszióig) hátterében áll. Testmozgás A kertészkedés a szabad levegőre és a napfényre csábít, és az össze­egymástól független vizsgálat sze­rint, amelyek a 60-as, illetve a 70-es éveikben levő alanyokat 16 éven át követték, a rendszeresen kertészkedőknél 36, illetve 47 százalékkal volt alacsonyabb a demencia kockázata, mint azok­nál, akik nem dolgoztak a kert­jükben. A kutatók szerint a fizi­kai és szellemi tevékenységnek a kertészkedésnél tapasztalható ki­váló kombinációja serkenti az agytevékenységet. tett mozdulatsorok elvégzése ré­vén javul a vérkeringés, edződnek az izmok, ízületek. Az ásás, a pa­lántázás, a gyomlálás és a többi ismétlődő feladat kiváló edzésfor­ma, különösen azok számára, akiknek kerülniük kell a meg­erőltető edzéseket. További elő­nye, hogy az emberek szíveseb­ben folytatják és végzik a kertész­kedést, mint egyéb, látszólag cél nélküli gyakorlatokat. Más az, amikor egy labdát kell elkapni, mint ha gyomot kell kihúzni a földből. Egészséges agyműködés Kutatások igazolják, hogy a ker­tészkedéssel kapcsolatos fizikai tevékenység a demencia (elbutu- lás) kockázatát is csökkenti. Két Az ásás, a palántázás, a gyomlálás és a többi ismétlődő feladat kiváló edzésforma, különösen azok számára, akiknek kerülniük kell a meg­erőltető edzéseket. A táplálkozás Nem fér hozzá kétség, hogy a friss étel a legjobb, a magunk ál­tal termesztett zöldség és gyü­mölcs a legegészségesebb. Ugyancsak vizsgálatok tanúsít­ják, hogy a kertészkedő gyerekek több zöldfélét fogyasztanak, és bátrabban kísérleteznek számuk­ra új ételekkel. (InforMed) A TERMESZETGYOGYASZ VÁLASZOL Sok türelmet kíván a gyógyulás Jelige: Körömgomba. „Nagyon szenvedek, mert gombás a bal nagyujjam körme. Mindig ezt az ujjamat ütöm meg, s utána na­pokig fáj. Hittem a reklámnak, hogy van olyan kenőcs, amivel meg lehet gyógyítani. Hiába kentem vele, nem múlt el. Tanácstalan vagyok. Nagyon kellemetlen, amikor lehú­zom a zoknimat az orvosnál, s lát­ja a feketedő körmömet. ” Kedves olvasónk, van rá gyógyír, de nem egyszerű. A körömlemez gombásodását el lehet kapni nö­vényektől, baromfitól, de nyilvá­nos fürdőben is. Ám az is lehet, hogy önben van a hiba. A has­nyálmirigy mint külső elválasztá- sú mirigy termeli a nyálat, ami a belekbe ömlik. Ebben vannak azok az enzimek, amelyek lebont­ják a fehérjéket, a zsírokat és a cukro­kat. Ha rossz az emésztésünk, szere- tethiányunk van, vagy idegi alapon a hasnyálmirigy nem termel elegendő nyá­lat, a meg nem emésztett táplálék el­jut a vastagbélbe, ahol elszaporodnak rajta a penészgom­bák. Ezek a vérárammal eljutnak a körömbe, s a körömlemezt ke­mény, kidudorodott képződ­ménnyé formálják, amely idővel fáj is. Hiába kenjük gyógykrémmel a körmöt, nem tud felszívódni. Ehhez először meg kell puhítani. Meleg vízbe tegyünk 5-6 kanál szódabikarbó­nát, és ebben áztassuk minden este a lábunkat 20-30 percig. Néhány nap múlva a köröm megpuhul, és akkor már fel tudja szívni a krémet. Ne csodálkoz­zon, hogy még ekkor sem fog gyógyulni a gombásodás, ugyanis a vastagbélben még mindig ott vannak a penészek, amelyek táp­lálják a gombákat. A sikerhez még kell egy általános méregtele­nítő kúra is. Ezeket a penészgom­bákat az aromatikus illóolajakat tartalmazó gyógynövények tudják elpusztítani. Nem írom le az ösz- szes gyógynövényt, mert nincs két egyforma ember. Személyre szabott fitoterápiát kell alkalmaz­ni. Ahogy nő a köröm, a gombás széleket fokozatosan le kell vágni, s így lassan eltűnik a barna vagy fekete körömlemez. Ez a folyamat sok türelmet kíván. Több hónap kell hozzá, de meg­éri végigcsinálni ezt a folyamatot. Ha viszont elhanyagoljuk, a gom­bás köröm a szervezetben túlérzé­kenységet okoz, ami ekcémával és hólyagocskák megjelenésével jár. Azért kell külsőleg és belsőleg is kezelni, hogy az eredmény töké­letes legyen. Dr. Nagy Géza természetgyógyász Nincs értékelhető egészségügyi előnye a beöntésnek A méregtelenítési céllal alkalmazott beöntés gyakorlata nem hordoz egészségügyi előnyöket, ám veszé­lyes mellékhatásai lehetnek - idézte egy amerikai áttekintő elemzés eredményét a The Daily Telegraph. Ranit Mishori, a Georgetown Egyetem orvosi karának munkatár­sa tanulmányában arra figyelmez­tet, hogy a beöntéses méregtelení­tés hányingert, puffadást, sőt vese­elégtelenséget okozhat. A kutató kevésbé erőteljes módszereket ajánl az egészség javítására, így a kiegyen­súlyozott étrendet, a rendszeres mozgást, a napi hat-nyolc órás al­vást és a rendszeres orvosi ellenőr­zést. Béltisztítást több ezer éve vé­geznek az emberek, már az ókori egyiptomiak is úgy vélték, hogy jót tesz az egészségnek, ha vizet juttat­nak a végbélbe, mert a test ezáltal megszabadulhat a belek falán fel­gyűlt szennyeződéstől, amely mér­geket bocsát a véráramba. A The Journal of Family Practice című amerikai szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a szer­vezet önméregtelenítésének elméle­te a 20. század elején megdőlni lát­szott, ám az elmúlt évtizedekben az alternatív gyógyászat módszerei iránti érdeklődés növekedésével visszatért. A bélirrigálást sok eset­ben popsztárok és neves színészek is népszerűsítik. Az orvosi folyóirat augusztusi szá­mában megjelent áttekintéshez Mishori húsz korábbi tanulmányt elemzett, amelyek az orvosi szak- irodalomban a beöntésekkel kap­csolatban jelentek meg, és azokban kevés bizonyítékot talált a módszer hasznára. Ugyanakkor arra figyel­meztet a szerző, hogy a tanulmá­nyok jelentős hányadában a méreg­telenítő szerek alkalmazását követő mellékhatásokról számolnak be, így például görcsök, puffadás, émely­gés, hányás, a sóháztartás felborulá­sa és veseelégtelenség fordulhat elő. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents