Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-02 / 178. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók UJSZÓ 2011. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK E héten indul a szlovák Amazon Pozsony. A világ egyik legnagyobb, internetes ke­reskedelemmel foglalkozó cége, az amerikai Ama­zon.com e hét csütörtökön nyitja meg a Pozsony belváro­sában található Park One iro­daházban a kereskedőit ki­szolgáló új központját, ami­nek köszönhetően az idei év végéig több száz új munkahe­lyet hoznak létre a főváros­ban. Elsősorban németül és angolul folyékonyan beszélő munkatársakat keresnek. A Hospodárske noviny gazda­sági napilap értesülései sze­rint a bruttó kezdő fizetés el­érheti az ezer eurót. Az Amazon.com internetes könyváruházként indult, de árukínálatát később bővítet­te, értékesítve DVD-ket, zenei CD-ket, számítógépes prog­ramokat, videojátékokat, elektromos berendezéseket, ruházati cikkeket, bútorokat, ételt ésmég sokmást. (HN) A negyedével nőtt az adósságunk Pozsony. Szlovákia kül­földi eladósodottsága, a jegybank által közzétett leg­frissebb, áprilisi adatok sze­rint elérte a 76,689 milliárd eurót, vagyis az elmúlt egy évben csaknem a negyedével nőtt. 2010 áprilisához képest leginkább az állam adóssága nőtt, csaknem 70%-kal, míg a bankok tartozásai 15%-kal emelkedtek. (SITA) Rémisztő rekord: 244 forint 1 frank Budapest. Elég rövid volt a piacok megkönnyebbülése az USA adósságplafonjának ter­vezett emelése után. Tegnap mind a dollárral, mind pedig az euróval szemben új csúcsra erősödött a svájci frank, és a forinttal szemben is rekordot döntött: napközben az alpesi valutáért már 244 forintot kértek, ezzel megdőlt a múlt pénteki 239 forintos abszolút rekord. A befektetőket való­színűleg a több helyről érkező sokkoló hírek: az amerikai gazdasági növekedés lassulá­sa, az európai államadósság­válsággal kapcsolatos állandó bizonytalanság, a magas alapanyagárak profitromboló hatása miatt várhatóan romló vállalati eredményvárakozá­sok, és az esetleges leminősí- tés miatt a dolláreszközöktől való elfordulás hajtják a biz­tonságosnak hitt kisebb devi- zákfelé. (NG) Egyre több a lakáshitel Pozsony. Júniusban 165,3 millió euróval, 11,395 milli­árd euróra nőtt a szlovákiai bankok által folyósított la­káshitelek összege. Ebből 3,888 milliárd eurót tettek ki a jelzáloghitelek, 1,884 milli- árdot pedig a lakás-takarék­pénztárak által nyújtott köl­csönök. A legnagyobb hazai lakáshitelező a Szlovák Taka­rékpénztár, amely a piac 25,27 százalékát uralja. A sorban az Általános Hitelbank (22,36%), az Első Lakás-taka­rékpénztár (14,49%) és aTat- ra banka (13,51%) követke­zik. A klasszikus jelzáloghite­lek esetében ugyanakkor az Általános Hitelbank a piacve­zető, 45,84 százalékos része­sedéssel, a lakás-takarék­pénztárak piacán pedig az El­ső Lakás-takarékpénztárnak van 87,50 százalékos része­sedése. (SITA) Olcsóbb horvát ingatlanok Zágráb. Most éri meg in­gatlant vásárolni Horvátor­szágban, a nagyobb ingat­lanügynökségek adatait összesítve ugyanis kiderül, hogy az utóbbi két évben 10 és 30% közötti mértékben mérséklődtek a tengerparti árak. Júliusban az átlagos ad­riai lakásár négyzetméteren­ként 1816 euró volt. Horvát­ország tengerparti városai közül továbbra is Dubrovnik- ban kell a legtöbbet fizetni egylakásért,mert-bár tavaly óta 9,5%-kal csökkentek az átlagárak - most is 3277 eu­róba kerülnek négyzetméte­renként a lakóingatlanok. Splitben négyzetméteren­ként 2478, Zadarban 1890, Rijekában 1604, mígPulában 1567 euró a mutató. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8795 Lengyel zloty 3,9828 Cseh korona 24,160 Magyar forint 267,90 Horvát kuna 7,4300 Román lej 4,2215 Japán jen 110,84 Svájci frank 1,1270 Kanadai dollár 1,3713 USA-dollár 1,4415 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 24,94-23,49 281,92-257,64 OTP Bank 1,48-1,39 24,93-23,51 277,90-262,24 Postabank 1,49-1,39 25,07-23,37­Szí. Takarékpénztár 1,49-1,39 24,87-23,49 282,01-257,73 Tatra banka 1,47-1,40 24,87-23,61 280,63-259,31 Dexia banka 1,46-1,39 24,82-23,56 276,99-262,95 Általános Hitelbank 1,48-1,40 24,90-23,52 281,39-257,15 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) A magas árakat a legnagyobb központi bankok inflációgerjesztő pénzügyi politikája váltotta ki Szabadságok utáni árrobbanás Az elkövetkező hónapokban az alapvető élelmiszerek esetében to­vábbi drágulással kell számolnunk (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Ivan Miklós pénz­ügyminiszter szerint idén 4,1%-os inflációra számít­hatunk, a pénzügyi elem­zők azonban korántsem ilyen optimisták. Szerin­tük akár 4,7%-os is lehet az éves áremelkedés üteme. SUSLABÉLA „Az elkövetkező hónapok­ban az alapvető élelmiszerek esetében további drágulással kell számolnunk” - nyilatkozta lapunknak Ivan Klinec, a Szlo­vák Tudományos Akadémia közgazdásza. Szerinte a vaká­ció befejeztével még rohamo­sabb ütemben emelkednek majd az élelmiszerárak. Ezeket jelenleg éppen a gyengébb minőségű termékekkel szorít­ják vissza az eladók, akik tisz­tában vannak azzal, hogy nap­ról napra gyengül a lakosság vásárlóereje, vagyis egyre ke­vesebb pénz jut élelmiszerek vásárlására. Az áremelkedés Klinec szerint is nagyobb ará­nyú lesz a pénzügyminiszter ál­tal vártnál. „Globális jelenségről van szó, és Szlovákia igencsak gyenge konkurenciaképességű ezen a területen. Az élelmi­szerárak a szomszédos orszá­gokban is emelkednek, például Csehországban, valamint Ausztriában. Mivel országunk termelékenysége is a fejlettebb országok mögött kullog, az élelmiszerpiacon állandóan növekedni fog a külföldi ter­mékek aránya” - véli Klinec, hozzáfűzve azt is, hogy Szlová­kia máig elmarad a fejlett or­szágok mögött, s olyan benyo­mást kelt, mint egy fejlődő or­szág, amely képtelen felvenni a versenyt a külföldi termékek­kel. „Ezért szállítunk jelentős mennyiségű nyersanyagot a külföldi gyártóknak” - vallja az akadémia munkatársa. Éva Sadovská, a Postabank elemzője úgy véli, hogy az el­következendő hónapokban már nem lesz olyan jelentős mértékű az áremelkedés, mint az év elején. Véleménye szerint mindenképpen jó hírként könyvelendő el, hogy a mező- gazdasági termelők gazdagabb termést várnak a tavalyinál, bár az élelmiszerárakat első­sorban a világpiac alakulása határozza meg., A búza 16 szá­zalékkal drágább, mint tavaly ilyentájt volt, viszont az idei év elejétől 11 százalékkal lett ol­csóbb a szóban forgó gabonafé­le. Természetesen nem szabad megfeledkezni a kőolaj árának alakulásáról sem, hiszen az élelmiszereket elő kell állítani, és eljuttatni a vásárlókhoz” - sorolja Sadovská, hozzátéve: az első félévben a munkaválla­lók számára 3,4%-kal, a nyug­díjasoknak 3,9%-kal, az ala­csony jövedelmű háztartások­nak pedig 4,1%-kal drágult a létfenntartás. „A következő két-három hónap folyamán lassul majd az áremelkedés üteme, mivel az eurózónában stagnálnak a pénzkészletek” - emelte ki lapunknak Juraj Karpiš, az INESS közgazdásza. Elmondása szerint a jelenlegi magas árakat a világ legna­gyobb központi bankjainak ter­jeszkedő pénzügyi politikája váltotta ki, amelyek új pénzek­kel ösztönzik, élénkítik a világ- gazdaságot. Az Egyesült Államokban nagy nehezen megszületett a megállapodás az adósságplafon emeléséről Elhárul a csődveszély, 1000 milliárdos lefaragás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A demokraták és a republikánusok vezetői a kongresszus mindkét házában megállapodtak az adósságpla­fon emelésének kereteiről - je­lentette be a Fehér Házból köz­vetített televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök. „Még nem végeztünk” - hang­súlyozta Obama, rámutatva, hogy a megállapodást még mind a képviselőházban, mind a szenátusban szavazással kell megerősíteni, erre közép-eu­rópai idő szerint szerda hajna­lig van idejük. Az elnök felszó­lította a két párt vezetőit, hogy támogassák a megállapodást, amely megakadályozza a fize­tésképtelenné válást és csök­kenteni fogja a hiányt. A meg­állapodás nem tartalmaz adó­emelést, amelyet a demokraták szerettek volna elérni. Az összességében 2200 mil­liárd dolláros, két szakaszban megvalósítandó adósságpla- fon-emelésről szóló megálla­podással az elnöknek végül si­került elérnie az egyik legfonto­sabb célkitűzését, azt, hogy a kérdést ne kelljen újból napi­rendre tűzni a 2012 novembe­rében megtartandó választások előtt. A megállapodás csaknem 1000 milliárd dolláros adósság- limit-emelést és közel ugyanek­kora volumenű deficitcsökken­tést irányoz elő az elkövetkező tíz évre. A további pénzügyi döntések terveinek kidolgozá­sához hamarosan felállítanak egy kongresszusi bizottságot, amelynek november végéig ja­vaslatot kell tennie egy 1800 milliárd dolláros, vagy annál is nagyobb deficitcsökkentésre. Ezek magukba foglalhatnak az első körben nem érintett társa­dalom- és egészségbiztosítási tételeket is, valamint elképzelé­seket az adórendszer reformjá­val kapcsolatban is. Napjaink­ban az USA 14 ezer 300 milliárd dolláros* adósságállománya után idén több mint 200 milli­árd dollár kamatot fizet. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász éles kritikával illet­te az adósságplafon megeme­lésének kereteiről létrejött megállapodás miatt Obama el­nököt, mondván, a megállapo­dással nem sikerült elkerülni a katasztrófát. A megtakarítási program csak tovább mélyíti a gazdasági válságot és hosszabb távon nem javítja, hanem növe­li az amerikai költségvetési hi­ányt. A megállapodással Krug­man szerint az a legnagyobb gond, hogy az amerikai politi­kában már semmilyen árat nem kell fizetni nyers zsarolá­sért, ami a banánköztársaság- státusz felé vezető lejtőre ta­szíthatja az Egyesült Államo­kat. ,A legrosszabb, amit ilyen esetben tenni lehet, az az álla­mi kiadások csökkentése, ami csak még jobban visszafogja a gazdasági teljesítményt” - mondta. Krugman a kiadás- csökkentést mint gazdasági gyógymódot a középkori orvos­láshoz hasonlítja, amikor érvá­gással „gyógyították” a betege­ket és ezzel csak még jobban legyengítették őket. Az egyik vezető londoni pénzügyi-be­fektetési cég, a Capital Eco­nomics tanulmánya szerint az adósságplafon emeléséről szó­ló egyezség létrejötte esetén is mind nehezebb elképzelni, hogy az Egyesült Államok mi­ként tudná megőrizni lehetsé­ges legjobb, ,AAA” adósbesoro­lását. Ä hitelminősítők ugyanis utalásokat tettek arra, hogy ehhez 3000-4000 milliárd dol­láros államháztartási deficit­csökkentő programra lenne szükség a következő tíz évre, a most bejelentett 1000 milliárd helyett. (MTI, Mfor) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. július 31-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,05 0,1(H),15 0,15-0,35 0,50-0,70 1,00-1,20 1,70 0,15-0,80 Privatbanka­0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,20 2,80 0,000,20 Komerční b, 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,80 0,01-1,05 0,01-1,45 0,05-0,10 Volksbank­0,00-0,50 0,00-0,80 0,001,30 0,001,70 0,002,10 0,000,10 UniCredit Bank­0,2(H),50 0,600,80 0,801,20 2,002,30 3,33-3,55 0,000,05 Dexia banka­0,15-0,45 0,400,75 0,901,15 2,70 3,00 0,05 Tatra banka 0,05 0,300,40 0,7W,80 1,20-1,30 2,00 3,50 0,100,50 Slovenská sporiteľňa­0,20-0,80 0,601,20 1,001,60 1,302,10 2,303,20 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,20-0,25 1,201,30 1,40-1,50 1,601,70 2,50 0,106,00 Poštová banka­0,700,80 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. július 31-től) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­­­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,01 Dexia banka­­­­­­Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,01-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,10

Next

/
Thumbnails
Contents