Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-02 / 178. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 2. Külföld 7 A hadseregnek nem lemészárolnia, hanem védelmeznie kell a polgári lakosságot Aszad is megérett a bukásra Pénz a felkelőknek Hazamennek a norvég gépek Párizs/Oslo. Franciaország felszabadított259 millió dollár - korábban befagyasztott - líbiai vagyont és átadja a líbiai kormányellenes lázadókat irányító Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT) humanitárius célokra - jelentette be tegnap a párizsi külügy. Manszúr Szeif an-Naszr, az ÁNT új párizsi nagykövete Alain Juppé francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után azt hangoztatta, a líbiai népet megillető vagyonról van szó, amelyből élelmiszert és gyógyszert vásárolnak. Norvégia tegnap visszavonta a még helyszínen lévő 4 harci gépét, amelyet a Földközi-tenger térségébe vezényelt a líbiai légtérzár betartatására és légicsapások végrehajtására. A kezdetben még hat norvég F-16-os összesen 583 bevetésen vett részt, és 569 bombát dobott le. Az oslói kormány június 10-én döntött úgy, hogy fokozatosan kivonja a Krétán állomásozta- tott gépeket a NATO vezette hadműveletből. A norvégok távozása miatt a britek négy Tornado vadászgéppel erősítik saját kontingensüket. (MTI) Késelések Kínában Pakisztáni kapcsolat Peking. Pakisztánban kiképzett vallási szélsőségesek állnak a - többnyire muszlim ujgurok lakta - Kasgár városban elkövetett hétvégi akciók mögött-áll a városi kormányzat tegnapi közleményében. Kasgárban a hétvégén 14 embert késeitek halálra, négy támadót a rendőrség lelőtt, egyet a járókelők meglincseltek, és negyven felett van a sebesültek száma. Peging a merényletekkel a Kelet-Turkesztá- ni Iszlám Mozgalom (ÉTIM) elnevezésű terrorcsoportot vádolja, ezt tartja a legveszélyesebbnek a „kelet-turkesztáni szeparatista erőkként” emlegetett szervezetekközül. (MTI) Damaszkusz/Párizs. ANA- TO-főtitkár szerint nincsenek meg a feltételei egy szíriai katonai beavatkozásnak. A világ vezető politikusait el- borzasztotta a szíriai hadsereg vasárnapi támadása, s az, hogy csak Hamában száz civilt mészároltak le. ÖSSZEFOGLALÓ Anders Fogh Rasmussen főtitkár a Midi Libre francia napilapnak adott interjújában kiemelte: Líbiában a NATO az ENSZ egyértelmű meghatalmazása alapján jár el, és bírja a térség országainak támogatását. Ez a két feltétel nincs meg Szíriában. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint csak vasárnap közel 140 ember vesztette életét az országban, közülük mintegy százan Hama városban. Ademokra- tikus változásokat követelő tüntetéssorozat márciusi kezdete óta ez volt az egyik legvéresebb nap. A hadsereg tankjai tegnap is civileket lőttek a városban. A világ vezető politikusai tegnap megdöbbenésüket fejezték ki a Hama elleni támadás miatt, sokan ENSZ-szankciókat követeltek, aminek kicsi a valószínűsége, mert Kína és Oroszország eddig megvétózta egy elítélő nyilatkozat elfogadását is. Barack Obama amerikai elnök jelezte, az USA növeli a szíriai rezsimre gyakorolt nyomást, „együttműködve másokkal szerte a világon”. Többen hangsúlyozták: a Hama és más városok elleni összehangolt támadás azért is megdöbbentő, mert a ramadán előtti napon hajtották végre. Hamát a hatóságok több hete próbálják meg uralmuk alá vonni, e városban eddig több, félmilliósnál is nagyobb tüntetést tartottak a rendszer ellen. A Damaszkusztól 210 km-re fekvő Hama az 1982-es lázadás leverése óta a rendszer elleni harc jelképe. A betiltott Muzulmán Testvériség szervezte a felkelést a jelenlegi államfő apja, a néhai Háfez el-Asszad elnök ellen. A felkelés után a várost körülzárták és tüzérséggel lőtték a kormányerők, akkor 20 ezren haltak meg. A 700 ezres lélekszámú Hama Szíria negyedik legnagyobb városa. Citadellájáról és ősi vízkerekeiről híres, Bassár el- Aszád és kormánya korábban turistaparadicsomot akart itt kialakítani. A szír elnök tegnap a nemzeti büszkeség jelképének nevezte a hadsereget megalapításának 66. évfordulója alkalmából. „Bizonyos vagyok abban, hogy a hadsereg mindig megvédi jogait az agresszív tervekkel szemben, és az éleslátó néppel karöltve meg tudja buktatni a jól megszervezett összeesküvésnek ezt az új epizódját is. Ennek az összeesküvésnek a célja az ország feldarabolása, hogy a régiókból kialakítandó kis államok azután egymás ellen harcoljanak” - állította Aszad. Kijelentette: semmilyen engedményt nem tesz, bármekkora legyen is a kormányára nehezedő nyomás és bármilyen erős az összeesküvés. Az EU tegnap bővítette a Szíria elleni szankciókat, a rezsim további öt olyan képviselőjére terjesztette ki a beutazási tilalmat és zárolta bankszámláikat, akiknek közük van a kormány- ellenes tüntetések leveréséhez. A listán így összesen 35 személy - köztük Ászad elnök - és négy kormányszervezet neve szerepel. (MTI, TASR, ú) Az arab országok többségében, Szaúd-Arábiában, az Emírségekben, Katarban, Kuvaitban, Jemenben, Egyiptomban és Tunéziában már tegnap megkezdődött a ramadán, amely a holdállástól függően 29, illetve 30 napos lehet. Az iszlám országokban különböző időpontban kezdődik az ünnepség, akkor, amikor a Hold a következő holdhónapban először tűnik fel az égbolton. Marokkóban pl. ma kezdik el a böjtöt. S mivel nyár van és a böjt a nap járásától függ, egyes országokban akár hajnali 3-tól este 9-ig is érvényes lehet az étkezési tilalom, kivételt a terhes nők, a gyerekek és a betegek képeznek. (TASR/AP-felvétel) Sokkal nagyobb lehetett Breivik bombája, mint eredetileg gondolták Nem nyilvánítják beszámíthatatlannak ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Nem valószínű, hogy beszámíthatatlannak nyilvánítják Anders Behring Breiviket, a július 22-i kettős merénylet tettesét - jelentette ki tegnap az elmekórtani felülvizsgálattal megbízott testület vezetője. A merényleteket rendkívüli alapossággal tervezték meg és hajtották végre, ezért nehezen lehetne azzal érvelni, hogy az egy téveszmékkel teli őrült tette volt. Egy elmebeteg személy csak egyszerű feladatokat tud végrehajtani. Maga az, hogy Oslo belvárosából a fővárostól északra fekvő tóhoz vezessen valaki, túlságosan bonyolult - mondta Tarjei Rygnestad. A norvég törvények értelmében akkor lehet beszámíthatat- lanságra hivatkozni, ha a vádlott annyira elveszti a kapcsolatát a valósággal, hogy nem képes ellenőrizni sajáttetteit. A norvég Haladó Párt elismerte, hogy Breivik egykor a tagja volt. Ez a párt a bevándorlásellenes érzelmek fő hangadója a skandináv országban. Breivik a jegyzetei szerint azért lépett ki belőle, mert túlságosan mérsékeltnek tartotta, és már nem hitt abban, hogy demokratikus eszközökkel meg lehet állítani a muzulmánok betelepülését. A sajtó a nyomozásra hivatkozva azt jelentette, hogy az Oslo kormányzati negyedében felrobbantott furgonban nem 500 kg robbanóanyag volt, ameny- nyire eddig becsülték, hanem akár 850 kilogramm is lehetett. Azért csak nyolcán vesztették ott életüket, mert a péntek délutáni rövidített nyári műszakban már csak a hivatalnokok tizede tartózkodott a munkahelyén. A Norvégiában élő muzulmánok is az áldozatokra emlékezés jegyében kezdték meg a szent böjti hónapot, a ramadánt. A százezres közösségből többen felpanaszolták, július 22-én szidalmazták őket, amíg ki nem derült a merénylő kiléte. Parlamenti megemlékezésében tisztelettel adózott honfitársainak a norvég kormányfő azért, ahogyan a július 22-i kettős merényletre reagáltak. Az időnként durva parlamenti vitákra utalva azt kérte a politikusoktól, a merénylet nyomán gondolják át, mit mondtak és írtak a múltban, mert „mindannyiunknak van mit tanulnunk a tragédiából”. Norvégiában szeptemberben választásokat tartanak. A gyász miatt a pártok augusztus végére halasztják kampányuk megindítását. (MTI, TASR, ú) KFOR-felügyelet mellett megnyíltak az átkelők Oldódhat a feszültség MTl-HÍR Pristina. Szerb áruval megrakott kamionok nem, de a személygépkocsik és az autóbuszok vasárnap este óta már átkelhetnek az észak-koszovói brnjaki és jarinjei határátkelőhelyeken, amelyeket néhány nappal ezelőtt zárt katonai övezetté nyilvánított a KFOR. A brnjaki átkelőt francia és marokkói egységek, továbbá koszovói rendőrök és határőrök ellenőrzik. A jarinjei átkelőt vasárnap késő este nyitották meg, miután az amerikai békefenntartók felállítottak egy ellenőrző pontot, innen a lengyel egységekkel együtt szemmel tartják a forgalmat. A pristinai kormány korábban embargót rendelt el a Szerbiából Észak-Koszovóba érkező árukra, majd a múlt héten utasította a rendőrség különleges egységeit, hogy foglalják el a két átkelőt. A helyi szerbek tiltakozásul útakadályokat emeltek, a jarinjei átkelőt pedig álarcos támadók nagyobb csoportja felgyújtotta és szétrombolta. Tegnapra virradóra a KFOR katonái nem engedték meg, hogy Boriszlav Stefanovics és Goran Bogdanovics, a szerb kormány képviselői Jarinjenél Koszovó területére lépjenek, kerülő úton azonban végül mégis sikerült bejutniuk Koszovóba. Bajram Rexhepi koszovói belügyminiszter kijelentette, a két szerb tisztségviselő illegálisan tartózkodik Koszovóban, ezért letartóztathatják és kitoloncolhatják őket Szerbiába. Koszovóba várták tegnap Robert Coopert, az EU közvetítőjét, aki szerint a Pristina és Belgrád közötti dialógus folytatása az egyetlen mód a feszültség enyhítésére. Észak-Korea engedne Szöul. Észak-Korea tegnap közölte, szeretné hamarosan, előfeltételek nélkül felújítani a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről szóló hathatalmi tárgyalásokat. A kommunista ország külügyi szóvivője azt mondta: Phenjan- nak változatlan az a szándéka, hogy visszatér a kérdésről folytatott nemzetközi tárgyalásokhoz. Hangoztatta: Észak-Korea kész teljesíteni 2005-ben tett ígéretét arra, hogy lemond nukleáris programjairól, visszatér az atomsorompó- egyezményhez, és kész alávetni magát a nemzetközi ellenőrzésnek energiáért és más gazdasági segítségért cserébe. (MTI) Kiadatás Boszniának Jeruzsálem. Egyjeruzsá- lemi bíróság jóváhagyta tegnap egy háborús bűnök miatt körözött boszniai szerb kiadását Szarajevónak. Alekszander Cvetko- vics Izraelbe nősült, és megkapta az állampolgárságot is. Januárban tartóztatták le egy boszniai kiadatási kérelem következtében. A vád szerint egy kivégzőosztag tagja volt, amely 1000-1200 bosnyákot ölt meg 1995 júliusában Bran- jevóban. A vérengzés a sreb- renicai mészárlás része volt, amelyben szerb katonák 8 ezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltakle. (MTI) Srebrenica igazsága Belgrád. A srebrenicai mészárlás számos elkövetője még szabadlábon van, és ki kell deríteni, kik rejtegették 16 éven keresztül Ratko Mladicsot - mondta délszláv lapokban tegnap megjelent interjújában a hágai törvényszék főügyésze. Serge Brammertz kifejtette: Mladics fölött a Bosznia-Hercegovinában elkövetett bűncselekmények miatti egyéni felelősség alapján fognak ítélkezni, s úgy véli, kulcsfontosságú, hogy a volt Jugoszlávia helyén létrejött országokban a hágai törvényszék mandátumának lejárta után is folytatódjék az ilyenjellegű munka. „Rájuk hárul a feladat, hogy az igazságszolgáltatás elé állítsák a srebrenicai mészárlás számos olyan tettesét, akik alacsonyabb parancsnoki tisztségeket töltöttek be.” A kérdésre: kiderül-e a teljes igazság Srebrenicáról, ha megkezdődik Mladics pere, Brammertz azt válaszolta: .Aggasztó, hogy egyesek még ma is tagadják a srebrenicai bűntettek teljes méreteit.” (MTI)
