Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-12 / 187. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Szociológusképzés magyar nyelven Még nem késő jelentkezni ÚJ SZÓ-HÍR Nem túlzás azt állítani, hogy a fellépők el vannak ájulva ettől a fesztiváltól A Szigeten bármi megtörténhet Jarvis Cocker, a Pulp frontembere rendesen bezsongott a több tízezres publikumtól (MTI-felvétel) Szociológusképzés indul szeptembertől a révkomáromi Selye János Egyetem Tanár­képző Karán. Az egyszakos há­roméves alapképzésre augusz­tus 15-ig, azaz hétfőig lehet je­lentkezni. Információink sze­rint van még néhány szabad hely, ráadásul a 2-es érettségi átlaggal rendelkezőknek felvé­telizni sem kell. A még hezitálok számára következzék néhány kedvcsináló információ. A szociológia tanszék vezető­je egy nemzetközileg elismert magyarországi szakember, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, Hadas Miklós lesz, akinek köszönhetően az egyik legnagyobb presztízsű magyar- országi egyetem több oktatója is tanít majd Komáromban, pél­dául Juhász Pál, Hegedűs Rita és Kuczi Tibor. A hazai neves szakemberek közül Gyurgyík László, Lampl Zsuzsanna, Lisz- ka József és Zora Bútorová is részt vállal az oktatásban. Mivel a szociológia nálunk hiány­szakmának számít, és eddig nem oktatták magyar nyelven, mindenképpen megfontolandó lehetőségnek tűnik az idén vagy akár a régebben érettségizettek számára. A leendő tanszékvezetőtől, Hadas Miklóstól megtudtuk, hogy tervei között szerepel a legtehetségesebb hallgatók Corvinus Egyetemen történő részképzésének biztosítása, il­letve szeretné, ha a két felsőok­tatási intézmény között szoros együttműködés jönne létre, akár oly módon is, hogy a leg­jobbak mesterszakon a Corvi- nuson tanulhassanak tovább. Részletes tájékoztatást talál­nak a Tanárképző Kar honlapján: http://www.selyeuni.sk/pf/; további információkat és az elektronikus jelentkezéshez se­gítséget a 035/3260 735-ös te­lefonszámon vagy a holderikz@ selyeuni.sk e-mail címen kér­hetnek. (ú) Budapest. Hadd osszak meg önökkel két hihetet­lennek tűnő hírt. Az egyik ismerősöm göndör fürtös kisfia lazán bete­lepedett Jeremy Irons ölébe. Prince pedig kon­certjének másnapján ál­ruhában visszalopódzott a Szigetre szórakozni. JUHÁSZ KATALIN Ne aggódjanak, nem ártott meg a tegnapi hangerő, sem a Sarki fény fantázianevű ital. Az Oscar-díjas színész valóban járt a Szigeten, és az a bizonyos is­merősöm szintén a VIP-szek- torból nézte a koncertet gyere­kestül, pár asztallal odébb. Be­vallom, amikor még csak annyit hallottam a történetből, amennyi az első bekezdésben szerepel, azt hittem, Edit, a hírközlő kicsit többet ivott a kelleténél, mert ugyan hogyan és miért bukkanhatna fel itt Je­remy Irons? Nos, pontosan úgy és azért, ahogyan és amiért az összes többi Prince-rajongó. Az utóbbi hónapokban szinte a második hazája lett Magyaror­szág, itt forgatta ugyanis a Bor- giák című történelmi témájú sorozatot. És ugyan mi abban a meglepő, ha valaki kíváncsi egy koncertre? Most pedig nézzük a másik hihetetlen állítást. Egy benn­fentes ismerősömnek szerda este megcsörrent a mobilja, és egy másik bennfentes azt kö­zölte vele remegő hangon, hogy Prince néhány fős kísére­tével ott ül a fűben az Európa Színpadnál, és nagy élvezettel néz egy lengyel zenekart. Jó vicc, mondtam, kicsit csodál­kozva, hogy az illető harminc­hat évesen még hisz a mesék­ben. Őt sem hagyta nyugton a dolog, ezért ellenőrizte az in­formációt más forrásból is. És, kérem szépen: a hír igaz. A biz­tonságiak nagy diszkréten biz­tosították a terepet a vüágsztár érkezése előtt, a színpad előtti töksötétben pedig csak páran vették észre a 158 centis em­berkét, akiről ráadásul a vörös bársonyzakó és a flitterek is hi­ányoztak. A saját két szemem­mel ugyan nem láttam, mivel harmincpercnyi járásra voltam onnét, a Sziget legtávolabbi szegletében, de ez a történet annyira Mátyás királyos, hogy muszáj volt elmesélnem. Egyébként nem túlzás azt ál­lítani, hogy a fellépők el van­nak ájulva ettől a fesztiváltól. A Flogging Molly tagjai hitetlen- kedve mosolyogtak egymásra a színpad előtti lelkes tömeg lát­tán, és a végén mindent bedo­báltak a közönség közé, ami a kezük ügyébe került: üdítős pa­lackokat, dobverőket, kis híján a hangszereiket is, majd le­mentek az árokba, és hossza­san pacsiztak a közönséggel. Jarvis Cocker, a Pulp frontem­bere szintén rendesen bezson­gott a több tízezres publikum­tól, nem lepődnék meg, ha ma este ő is visszasettenkedne. A kilencvenes évek sztárcsapatán egyébként nem látszott a múló idő, pedig meglehetősen koc­kázatos dolog tizenöt éves slá­gerekkel színpadra lépni. Jar­vis barátunk szakállt eresztett, fodrászhoz nem sűrűn járhat, hangja és mozgása viszont a régi, és a dalok is működnek. Csakúgy, mint a Motörhead esetében. Rejtély, hogyan lehet még életben ez a Lemmy, aki nagypapa korban van, de to­vábbra is vedeli a viszkis kólát, és nyomja rendületlenül a ti­zenévestől ötven-egynéhány éves rajongók népes hadának. Három Motörhead-koncertet láttam életemben, és mind a háromról azt gondoltam, ez lesz az utolsó. Mostantól vi­szont már nem merekjósolni. A Szigeten egyszerűen bármi megtörténhet... RÖVIDEN Trier nem ad sajtótájékoztatót Párizs. Megerősítette Lars von Trier világhírű dán ren­dező, hogy cannes-i botrányára, a Hitler iránti szimpátiájá­ról szóló kijelentéseit követő kitiltására való tekintettel nem ad többé sajtótájékoztatót. A művész a Libération című francia lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy nem áll többé a sajtó elé. „Kész, vége. Úgy fogom csinálni, mint Terrence Malick” - utalt rejtőzködő amerikai kollegá­jára, aki sajtótájékoztatón soha nem jelenik meg. „Nem csak őt illeti meg ez a kiváltság” - jegyezte meg Lars von Trier. A dán rendező balul sikerült cannes-i sajtótájékozta­tójára utalva felidézte, hogy Gilles Jacob fesztiválelnök ké­résére állt a sajtó elé Melankólia című filmje kapcsán, de egyáltalán nem volt felkészült. „Pánikba estem, idióta dol­gokat mondtam” - fogalmazott a lapnak. Hozzátette azon­ban, hogy „tízszer is bocsánatot kért”. (MTI) A háborúról alkotott vélemény nem függ a harcos videojátékoktól Befolyásoló tényező a képzettség MTl-HÍR Eddig ismeretlen vázlatok két Schiele-képen Átfestette egy-egy művét MTl-HÍR Stuttgart. A háborúhoz és az erőszakhoz való viszonyulás nem függ a vérengzős-harcos videojátékoktól egy felmérés eredményei szerint. A háborús kérdésekről való gondolkodást sokkal inkább formálja a kor, a képzés és a tekintélyhez való hozzáállás - derült ki a stutt­garti Hohenheim Egyetem ku­tatója, Thorsten Quandt kom­munikációelméleti szakember felméréséből. A kutatásban ötezren vettek részt, közülük 4500 játszott videojátékokkal. A fennmara­dó ötszáz alkotta a kontroll­csoportot: ők nem hódoltak ennek a szabadidős szórako­zásnak. A résztvevők a milita- rizmusról, a háborús fenyege­tettségről és a terrorizmusról szóló kijelentéseket értékeltek. A .játékosok” és a kontrollcso­port tagjai véleménye közötti különbség nem volt felismer­hető, általában véve mindkét csapat ugyanúgy értékelte az állításokat - magyarázta Thorsten Quandt. Az egyes társadalmi csopor­tok között azonban mutatkoz­tak különbségek. Az időseb­bek, az alacsonyabb képzett­ségűek, az agresszívebb, to­vábbá a tekintélyelvűségre fo­gékonyabb emberek sokkal in­kább támogatónak bizonyul­tak a hadsereg és a katonák irányában. A vizsgálat arra is rávilágí­tott, hogy a feltérképezett 166 videojátéknak több mint a fele valós konfliktusokon és hely­zeteken, a legtöbb a II. világ­háborún és a vietnami hábo­rún alapult. Az újabb kori krí­zisek, mint az iraki és az afga­nisztáni kevesebb játékban kapott szerepet, ezeket leg­többször fiktív helyzetekkel ábrázolják. Díjátadás Dunaszerdahely. Az 1987-ben alapított A Ma­gyar Művészetért Díj Ku­ratóriuma működése so­rán több mint 300 Magyar Művészetért Díjat adott át a művészetek valamennyi ágában. Képzőművészeti kategóriában idén a duna- szerdahelyi Kortárs Ma­gyar Galériának ítélték A Magyar Művészetért Díjat, melyet Gubcsi Lajos, a ku­ratórium elnöke ad át au­gusztus 12-én a Vermes­villában, a galéria épüle­tében, ahova 18 órára vár­ják az érdeklődőket az ünnepélyes díjátadóra, (t) Bécs. Eddig ismereden vázla­tokat fedeztek fel Egon Schiele két festményén a festékréteg alatt - jelentette be a bécsi Leopold Múzeum. A - szintén Schielétől származó - skicceket Az eremiták (Die Eremiten, 1912) és A Moldva menti Kru- mau (Krumau an der Moldau, 1914) című alkotások rejtik. Mindkét kép a Leopold Múzeum gyűjteményébe tartozik. Mint arra Peter Weinhäupl, az intéz­mény ügyvezető igazgatója rá­mutatott, más esetekről is tudni, amikor Schiele átfestette egy- egy képét, különösen pályájának utolsó szakaszában. A múzeum alapítója, Rudolf Leopold egy 1972-es tanulmányában utalt arra, hogy egy krumaui látképen például „az eltűntnek hitt Világ­fájdalom (1910) című mű található” - írták a közlemény­ben. Utolsó, befejezetíen művén, a Szerelmespár (1918) címűn szabad szemmel is felismerhető­ek egy elkezdett másik kép rész­letei. A mostanihoz hasonló fel­fedezést tettek a közelmúltban a grazi Joanneum Múzeumban is, egy Schiele-festmény restaurá­lásakor. A Városszél III. (Stad- tende III.) címen ismert 1918-as festmény felső rétege alatt egy portré nyomait találták meg. Augusztus 18-án ismét térképek az Új Szóban! Keresse az újságárusoknál! ^ Magyarorszag domborzata, vizei, régiói, megyei kistérségéi és települései Ez a lap jár Önnek! UJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents