Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-12 / 187. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 12. Hasznos tanács - hirdetés 7 A tulajdonjogot átruházó sokszor fenntartja a haszonélvezeti jogát Az örökösödési eljárásnál és az ajándékozásnál is ügyelni kell az adózásra Az ajándékozás buktatói Mielőtt megkötnénk az ajándékozási szerződést, érdemes átgondolni ennek minden következményét (Gabriel Kuchta felvétele) Az öröklési eljárás nem egyszer tetemes összegbe kerül, emiatt sokan teszik fel a kérdést, hogyan kerülhetnék ki az államnak fizetett illetékeket. Az egyik legjobb megoldásnak az számít, ha a szülők még életükben a gyerekeiknek ajándékozzák a vagyonukat. Ennek is megvannak azonban a hátulütői. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a szülők még az életükben a gyerekeiknek ajándékozzák a vagyonukat, nem csupán a hagyatéki eljárással kapcsolatos illetéket spórolják meg, hanem gyorsabb és egyszerűbb ügyintézésre számíthatnak a kataszteri hivatalban is. Az ajándékozásnak is megvannak azonban a hátulütői. Ha több gyerek van a családban, az egyik vagy másik úgy érezheti, a testvérére nagyobb vagyont ruháztak át, mint rá. Ilyen esetben aztán sokszor peres úton próbálnak érvényt szerezni az igazuknak, azt állítva, hogy a szüleik az ajándékozás idején már cselekvőképtelenek voltak, vagyis az egészségi állapotuk és az általuk szedett gyógyszerek hatása miatt már nem voltak olyan állapotban, hogy ajándékozási szerződést kössenek. Ajándékozási szerződés Az ajándékozási szerződés az egyik alapvető szerződésfajta, amelynek lényege, hogy az ajándékozó - saját vagyonának rovására - a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt nyújt. Az ajándékozás tárgya lehet ingó vagy ingatlan dolog, és lehet vagyoni értékű jog is. A közjegyzők szerint a szülők leggyakrabban az ingatlanaikat szokták odaajándékozni a gyerekeiknek, gyakori azonban a pénz ajándékozása is. Ha úgy döntünk, hogy még az életünkben odaajándékozzuk az ingatlant a gyerekeinknek, alaposan oda kell figyelnünk a szerződésre. Lucia Menkeová, a Rowan Legal ügyvédi iroda munkatársa szerint minden esetben írásos szerződést indokolt kötnünk, amit elkészíthet egy ügyvéd vagy egy közjegyző is. Míg az előbbinek a díját a két fél közötti egyezséggel határozzák meg, a közjegyzők díjszabását az igazságügyi tárca szabja meg. Ha a vagyonúnkat a gyerekeinknek szeretnénk ajándékozni, ugyanakkor ezért vala- müyen ellenszolgáltatást várunk tőlük, az ajándékozási szerződésről nyugodtan lemondhatunk. Gyakran megtörténik, hogy megkötik az ajándékozási szerződést, éš a két fél megegyezik valamilyen ellenszolgáltatásban. A Polgári Törvénykönyv azonban még a részleges ellenszolgáltatást sém teszi lehetővé. Ha a szerződésben akár a legkisebb ellenszolgáltatásról is szó esik, máris nem beszélhetünk ajándékozási szerződésről. Ne feledjük a haszonélvezeti jogot A családtagok közötti jogügyleteknél, így az ajándékozásnál is bevett gyakorlat, amikor a tulajdonjogát átruházó fenntartja magának az életfogytiglani haszonélvezeti jogot. Ezzel két dolgot is elér. Egyfelől biztosítja magának az átruházott ingatlan feletti használati jogot, másfelől e dologi jognak címzettjeként olyan helyzetet teremt, amelyben a puszta tulajdonos, vagyis a gyermek, az unoka, a rokon az ő, mint haszonélvező használati jogának átruházása nélkül nem tudja továbbadni a szerződéssel megszerzett ingatlant. A haszonélvezetijog nem örökíthető át, nem örökölhető, azaz a halál beálltával e jog megszűnik. Ez az a pülanat, amikor a puszta tulajdonos a használati jogot is megszerezve, ezt gyakorolhatja, és ezzel a használattal kiegészített tulajdonjoga felett szabadon, minden megkötés nélkül rendelkezhet. Az osztatlan tulajdon hátulütői Az ajándékozás bonyolultabb formája, ha a szülők már a házas gyermeküknek ajándékozzák az ingatlanukat. Ekkor ugyanis el kell dönteniük, hogy kizárólag a fiukra vagy lányunkra írják a tulajdont, vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonába adják azt. Ezt még azelőtt el kell döntenünk, hogy megkötnénk a szerződést, hiszen ebben ezt kötelezően fel kell tüntetni. Problémák akadhatnak azonban a szülők között is, hiszen gyakran megesik, hogy míg az egyik szülő odaajándékozná valamely ingatlanukat vagy értéktárgyukat a gyereküknek, a házastársuk azonban ezzel nem ért egyet. Jogi szempontból ilyenkor az a lényeg, hogy kinek a tulajdonában van az adott ingatlan vagy értéktárgy. Az egyik szülő a másik akarata ellenére csak akkor ajándékozhatja el az ingatlanát, ha ez nincs osztatlan közös tulajdonban. Ez utóbbi esetben ugyanis a házastárs jóváhagyására is szükség van. Ha megromlanak a kapcsolatok Nem egyszer megtörténik, hogy az ajándékozást követően a szülők és gyerekeik kapcsolata olyan mértékben megromlik, hogy már képtelenek együtt élni az odaajándékozott ingatlanban. Ez az az eset, ami miatt a szülők legtöbbször az ajándékozási szerződés semmissé tételét kérvényezik. Ha azt szeretnék, hogy az elajándékozott vagyont visszaszolgáltassák, az első lépésben erre írásban kellene felszólítaniuk a megajándékozottat. Ebben fel kell tüntetni az okokat, amelyek miatt az ajándék visszaszolgáltatását követelik. Ha ezzel a megajándékozott nem ért egyet, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor kizárólag bírósági úton szerezhetnek érvényt az igazuknak. Ha a bíróságon sikerrel járnak, a kataszteri hivatalban az ingatlant újra a nevükre írják. A bírósági eljárás rendkívül idő- és pénzigényes, ráadásul a családtagokat lelkileg is alaposan megviseli. Az ajándékba adónak ugyanis korántsem könnyű bebizonyítania, hogy például a gyerekei nem viselkednek vele megfelelően. Nem számít ugyanis elegendő oknak a jó erkölcsök egyszerű megsértése, ha az ajándékozási szerződést fel szeretnénk mondani, a jó erkölcsök durva megsértését kell bizonyítanunk. Higgadtan döntsünk Mielőtt megkötnénk az ajándékozási szerződést, érdemes alaposan átgondolni ennek minden következményét. Az emberek ugyanis idővel alapos változáson eshetnek át, ami nem egyszer pokollá teheti az ajándékozók és a megajándékozottak életét is. Nem egyszer ugyanis az életfogytiglani haszonélvezeti joggal rendelkező szülő tör borsot a vele együtt élő gyerekei orra alá. Gyakorta előfordul, a konfliktusok kiváltói között azok a családtagok is szerepelnek, akik kimaradtak az ajándékozási szerződésből, (mi, HN, TASR) Többnyire kivédhető az adóteher ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az örökösödési eljárásnál és az ajándékozásnál is ügyelni kell az adózási kötelezettségre. Az alaphelyzet, hogy az örökség és az ajándékozás után nem kell adót fizetnünk, azonban ha az így megszerzett ingatlant öt éven belül adjuk el, az ingatlanadót bizonyos esetekben behajtják rajtunk. Az öt évbe azonban beszámítják azt az időszakot is, amely során az említett ingatlan az örökhagyó vagy ajándékozó tulajdonában volt, ha ez utóbbi a közvetlen felmenőnk. Vagyis ha például a szüléink vagy a nagyszüleink hagyták ránk a lakást, és ez korábban több mint öt évig volt a tulajdonukban, a lakást akár azonnal eladhatjuk, anélkül, hogy ezért adóznunk kellene. Gabriela Dianová, a Központi Adóigazgatóság szóvivője szerint egyébként az örökösnek és a megajándékozottnak sincs semmilyen bejelentési kötelezettsége az adóhivatallal szemben. „Az adóhivatalnál az ajándékozónak nem kell bejelentenie, hogy valamit átruházott egy másik személyre” - mondta el Dianová. Az ajándékozás esetében csak a szerződés kiállításáért és a telekkönyvi beírásért kell fizetnünk. Az örök- ségi eljárás illetékét ezzel szemben a vagyon nagysága alapján számítják ki, és ez korántsem számít a legolcsóbbnak. Ha például egy szülő 100 ezer euró értékű ingatlant hagy a gyerekeire, az örökségi eljárás során legalább 581 eurót lesznek kénytelenek kifizetni a közjegyzőnek, míg az ajándékozási szerződés kiállításáért ennél jóval kisebb összeget kellene fizetnie az ajándékozónak. Az ajándékozás abban az esetben is jobb megoldásnak számít, ha az ingatlanon később szeretnénk túladni. Míg az elajándékozott ingatlannak ugyanis többnyire egy tulajdonosa van, a hagyatéki eljárás során átruházott tulajdonnak általában több. Az ingatlan elajándékozásáról szóló szerződést írásban kell megkötni, amit az ajándékozók köz(Somogyi Tibor felvétele) jegyző által hitelesített aláírá- sávalkell ellátni. Akataszteri bejegyzéshez szükséges kérvényt két példányban kell benyújtani az ajándékozási szerződéssel együtt. Az illeték ez esetben 66 euró. Ha lakásról van szó, csatolnunk kell a lakóház gondnokának az igazolását arról, hogy a lakást nem terheli semmilyen tartozás. Másképpen kell eljárni a hagyatéki eljárás során, ráadásul ez esetben az egész folyamat sokkal bonyolultabb. Az elhunyt személyek vagyona az örökösöket illeti meg, ezek a végrendeletben vagy a törvényben meghatározott személyekre szállnak át. A hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyző végzi el, aki erről igazolást ad ki, aminek a jogosságát a bíróság hagyja jóvá. Csak ezt követően nyújthatjuk be a kérvényt a kataszteri bejegyzésre. Mindezek miatt az egész folyamat akár háromszor olyan hosszú ideig tarthat, mint az ajándékozás során. Az ingatlanügynökség számára az a mérvadó, ami az ingatlan tulajdonlapján szerepel, miközben teljesen mindegy, hogy az ingatlanhoz örökség vagy ajándékozás útján jutottunk hozzá. Problémák többnyire csak akkor szoktak adódni, ha az adott ingatlan a házastársak közös osztatlan tulajdonában van. Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, igyekeznek mindegyikkel egyeztetni, (mi, HN) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Őszinte elismerés vagy politikai játék? Nyilatkozat Örülök, hogy Bugár Béla az Új Szó keddi írása szerint úgy értékeli magyar állampolgárságom felvételének nyilvános bejelentését, hogy „kel- lemeden helyzetbe hoztam Szlovákiát”. Ezáltal végre elindulhat egy olyan folyamat, mely során pont kerül az állampolgársági törvény abszurd és alkotmányellenes módosítása körüli viták és bonyodalmak végére. Örülök annak is, hogy aktivizálta pártját, és megpróbálnak politikai érvényt szerezni az ügynek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Sajnálatosnak tartom viszont azt a tényt, hogy erre egy felvidéki magyar fiatal, európai és jószomszédi viszonyok övezte keretek közt, teljesen természetesnek számító tette következtében került sor, és nem a kormányprogramba foglalt ígéretek teljesítésének szorgalmazása miatt. Gondolom, nem vagyok egyedül azon fiatalok között, akik szabadon, konfliktus nélkül szerettük volna és szeretnénk felvenni a magyar állampolgárságot úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a szlovák sem. Bugár Béla és pártja e témában hat hónapja hallgatott. Alkotmánybírósági beadványukat is csak azután hozták nyilvánosságra, hogy bejelentésem elhangzott. Szó nélkül hagyták azt is, hogy a Belügyminisztérium már két alkalommal zaklatta az MKP elnökét, Berényi Józsefet állampolgárság ügyben. Vajon miért nem utasította rendre a kormánykoalíció egyik pártelnöke, Bugár Béla a belügyminisztert, hogy hagyjon fel a zaklatással? Miért nem léptek már annak a 105 polgárnak, köztük jeles sportolóknak az ügyében, akik kénytelenek voltak megválni szlovák állampolgárságuktól? A Magyar Koalíció Pártján belül mindenki tisztségéből kiindulva, egymást kiegészítve végzi munkáját. A Most-Híd elnöke is jobban tenné, ha az MKP politikusainak szembeállítása helyett, a párt megosztására irányuló ismételt törekvések elhagyásával inkább arra összpontosítana, hogy a felvidéki magyarok is szabadon felvehessék magyar állampolgárságukat, mint ahogy azt teszik Romániában vagy Szerbiában az ott élő magyarok. Véleményem szerint ez nem politikai ügy. Egy személy állampolgársága elsősorban jogi, lelkiismereti, és aztán közvetetten esetleg politikai kérdés. A Via Nova Ifjúsági Csoport is így tekint az ügyre, ezért indítottunk el Komáromban egy mozgalmat, melyhez több civil szervezet csatlakozott. A széles közvéleményt szeretnénk a mi oldalunkra állítani nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Itt egy bevált és teljesen megszokott jogintézmény, a kettős állampolgárság jogintézménye, az állam alkotmány szerinti működése és a jogállam elvei melletti kiállásról van szó. A kezdeményezéshez már a Magyar Koalíció Pártja vezető és ifjú politikusai is csatlakoztak, akik támogatják a születőben lévő mozgalmat. Az erkölcsi felelősség a demokratikusan gondolkodó civil társadalomé. A jogi felelősség az állami szerveké, melyek bölcsességében továbbra is, remélem nem naivan, bízom. A politikai felelősség viszont az Önöké és koalíciós partnereiké, ugyanis a parlamentben csak Önök tudnak politikai érvényt szerezni az ügynek. Remélem, hűek maradnak ígéretükhöz! Mindezek fényében értékelem az elismerést személyem irányába, de azt csak akkor tudom igazán hitelesnek és őszintének tartani, ha ezek után már mindent megtesznek azért, hogy érvényt szerezzenek az ügynek! Kelt: Léván, 2011. augusztus 10-én Tisztelettel, Gubik László MP91100542
