Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-10 / 185. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 10. www.ujszo.com Másfél ezer amerikai autó Dél-Komáromban Autós fesztivál volt a Monostori Erődben A kasza fenésétől a marokszedésig - a legtöbb fiatal nem tudja, milyen nehéz munka volt az aratás Aratóünnepséget tartottak Nyékvárkonyban Mintegy másfél órán át tartott a termés betakarítása (Érsek Tamás felvétele ÚJ SZÓ-HÍR Dél-Komárom. Tizedik alkalommal találkoztak a Monostori Erődben az amerikai autók szerelmesei. Európa szinte minden szegletéből érkeztek autótulajdonosok és kíváncsiskodók - Németországból, Ausztriából, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Hollandiából, Angliából, sőt a tengerentúlról is. A több mint tízezer résztvevő az Erzsébet hídon vonult át Szlovákiába mintegy másfél ezer autóval és hatalmas robajjal. (br) Nyékvárkony. A Napraforgó Polgári Társulás kezdeményezésére augusztus 6-án első ízben tartottak a faluban a régi hagyományokat idéző aratóünnepséget - a rendezvény több száz látogatót vonzott a csallóközi településre. KISS BALÁZS Minthogy az időjárás is kedvező volt, a népviseletbe öltözött aratómunkások húsztagú csoportját több tucatnyi érdeklődő kísérte a falu határában fekvő Réted- dűlőre; elöl a kaszások haladtak, őket a marokszedők, a kötőterítők és a kévekötők követték. A menet körül korsós lányok sürögtek-forogtak, vízzel, borral, vagy épp aratópálinkával kínálták a résztvevőket. „Az ifjabb korosztály képviselőinek többsége nem tudja, eleink milyen fáradságos munkával teremtették elő a kenyérnekvalót, az ünnepség legfőbb célja épp ezért a régi szokások felelevenítése - közölte Sóki Mónika, a rendezvény ötletgazdája. - Szeretnénk minden évben megtartani a rendezvényt. Külön öröm számunkra, hogy nemcsak a nyékvárkonyiak, hanem a környék lakói is megtisztelték az ünnepséget.” Az ünnepség a helyi fut- ballpályán folytatódott, ahol átadták a búzából, zabból és rozsszalmából készült aratási koszorút, majd áldomást ittak. A délutáni kultúrműsorban az Aranykert néptánc- csoport mellett a nyékvárko- nyi Kikerics gyermek-nép- táncegyüttes is bemutatkozott, a bősi önkéntes tűzoltócsapat tagjai pedig a régi tűzoltóeszközök használatát mutatták be. A rendezvény a hagyományok felelevenítése mellett a táj ízeiről, a csallóközi térség termékeinek bemutatásáról szólt. Sok különleges autót láthattak az érdeklődők (Borka Roland felvétele) Nem ritkák a roma telepen a bőrbetegségek, az idültfelső légúti problémák, az asztma, az örökölt szívbetegségek - de a legnagyobb gond a passzivitás A rimaszécsi doktor bácsi SZÁSZI ZOLTÁN Életet menteni, betegeken segíteni - nemes és komoly hivatás, ám különösen embert próbáló szociálisan hátrányos helyzetű vidéken, Gömörben, Rimaszécsen végezni ezt a munkát. Harminchárom esztendő Dušan Rybár gyermekorvos anyai nagyapja a rimaszécsi izraelita temetőben nyugszik, a magát rimaszécsi doktor bácsinak tituláló orvos Rózsahegyen (Ružomberok) született, és már harminchárom éve dolgozik a községben. „Édesapámat, aki orvos, és édesanyámat, aki a háború idején harmadéves orvostanhallgató volt Prágában, 1944-ben már a megsemmisítő táborba induló vonatról szedték le, mivel akkoriban már nagy szükség volt orvosokra és egészségügyi dolgozókra. Kalandos sorsuk volt, az életüket egy nagyon befolyásos személyhez fűződő kapcsolat mentette meg. A család többi tagja elpusztult a koncentrációs táborokban. Én 66. évemet taposom, még aktívan dolgozom, és mostanában azon gondolkodom sokat, ha nyugdíjba megyek, vajon ki lesz az utódom. Kollégáim sokszor ugrattak azzal, hogy büntetésből vagyok itt, de ez nem igaz. Nekem nem büntetés, hanem hivatás és küldetés itt, a nehéz sorsú emberek, a sokszor mostoha körülmények között dolgozni” - mondta a doktor. A pálya viszontagságai 1978-ban kezdett Rimaszécsen praktizálni, 1972-től a rimaszombati kórház szülészeti, gyermekgyógyászati és fertőző" osztályán dolgozott, Rima- szécsre helyettesíteni ugrott be, majd végleg ott maradt, azóta már a harmadik-negyedik generáció gyerekeit gyógyítja. „El kell mondanom, hogy nálunk nem ritka a 14-15 évesen szülő lány, vannak alig 35 éves nagymamák' is. Amelyik lánynak 16-17 éves korában még nem született gyereke, azt a többiek meddőnek tartják, kicsit le is nézik. Terhességmegelőzésről, higiéniáról, családról, munkáról, megélhetésről vagy gyereknevelésről, a csecsemő ellátásáról vajmi keveset tudnak az itteni roma nők. 2009-ben a 68 élve született gyerek közül 67 volt roma, idén ez az arány annyiban módosult, hogy 78 gyerekből 75 roma. Ezek a számok magukért beszélnek. Azt állítom: a cigányságnak a legtöbb kárt a műveletlenség, az önjelölt roma vezetők és az átgondolatlan szociális politika okozza. Rimaszécsen és környékén az elmúlt' három évtized alatt megháromszorozódott a cigányság létszáma, de az életszínvonaluk csökken. Ma alig találni 60 év feletti cigány férfit a faluban, sajnos ez az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a rendszertelen életmód számlájára írható” - sorolja az orvos. Oltani, felvilágosítani, nevelni, gyógyítani A hátrányos helyzetű roma mmA . *4 V Legközelebb Natalia Ložeková grafikust mutatjuk be. gyerekek számára életmentő lehet a védőoltások időbeni beadása, sajnos újabban néhány szülő ezt a kérdést is felelőtlenül kezeli. Ma már a gondos ellátásnak és a szigorú orvosi fellépésnek köszönhetően például sikerül visszaszorítani a korábban sok megbetegedést okozó, súlyos influenzajárványokat. Ám ez sem megy probléma nélkül, ugyanis Rybár doktornak éppen a napokban kell visszafizetnie egy jelentős összeget az egyik egészségbiztosítónak, mert korábban a harmadik adag szérumot is beadta a telepeken, viskókban élő kisgyerekeknek. „Tizenegy tuberkolózisban szenvedő gyerek sorsát figyelem, páran most jöttek haza a Tátrából, gyógykezelésről. Nem ritkák a bőrbetegségek, az idült felső légúti problémák, az asztma, ahogy az örökölt szívbetegségek sem. Ami mégis a legnagyobb gond, az a hozzáállás, a passzivitás. Ki kell mondanom, sokaknak csak megélhetést, bevételi forrást jelent a gyerek, nem foglalkoznak, nem törődnek velük. UNICEF, orvosi kamara, hagyományőrzés Dušan Rybár 11 éve az UNICEF szlovákiai szervezetének tagjai, éppen a napokban kalauzolta végig kollégáit a gömöri és szepességi roma A rimaszécsi rendelőben, munka után szerző felvétele) telepeken. A terep bejárása után sajnos arra a következtetésre jutottak az UNICEF képviselőivel, hogy Szlovákiában néhány helyen rosszabb helyzetben van a gyerekek jog- és érdekvédelme, mint a harmadik világ fejlődő országaiban. A gyermekvédelmi aktivistaként is dolgozó orvos aktív tagja az orvosi kamara regionális és megyei szervezeteinek. Civilként, másfél évtizedig rima- szombati önkormányzati képviselőként dolgozott. Zsidó származását büszkén vállalja, jelenleg a rimaszombati zsidó közösség vezetője. „Még boldogult apósomnak megígértem, a hagyományokra vigyázni fogok. Már kevesen vagyunk Rimaszombatban, de van egy lelkes, összetartó csoport, amely képes volt egy zsidó kulturális hét megszervezésére és lebonyolítására az egyik civil szerveződéssel karöltve. Most már lassan a nyugállományba vonulással kezdek foglalkozni, de az nem közömbös a számomra, hogy ki veszi át a helyemet. Szeretném, ha odaadással végezné a munkáját, mert a hátrányos helyzetű emberek segítése nehéz, de szép feladat” - mondta Dušan Rybár.
