Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-09 / 184. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 9. Agrárkörkép - hirdetés 21 A talaj művelés során a legfontosabb a talaj vízkészletének megőrzése A mechanikai eljárással sikeres lehet a tarackos és gyöktörzses gyomok irtása őszi kezelése A repce apró morzsásjól előkészített talajt kíván (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A repce Az olajnövények iránti fokozott piaci kereslet nyomán várhatóan to­vább növekszik majd az említett növények, kö­zöttük a repce termeszté­se iránti érdeklődés is. Az idei kedvező betakarí­tási eredmények és az ígéretesnek tűnő piaci ki­látások ezt még inkább alátámasztják. ISMERTETŐ A repcetermesztésben ma már a szinte fajtákra kidolgo­zott részletes termesztéstech­nológiai eljárások pontosságot, következetességet és nagy gon­dosságot igényelnek a ter­melőktől, ugyanakkor érdemes összefoglalni a termesztés alap­vető fázisainak lényeges köve­telményeit is. A repce az ősszel egyik legko­rábban földbe kerülő növé­nyünk. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a termelése nem egyszerűen a vetéssel, hanem már azt megelőzően, az előve- temény tarlóján kezdődik. Mi­vel az időjárás a repcevetés időszakában többnyire száraz, aszályos szokott lenni, kiemelt figyelmet kell fordítani az elővetemény tarlóhántására. Előveteménynek legjobb va­lamilyen hüvelyes, pl. a borsó, de ugyancsak jó elővetemény bármelyik kalászos gabona. Lé­nyeges, hogy a szalmát minél apróbbra vágva a tarlómarad­ványokkal együtt időben bedol­gozzuk. Nem árt, ha némi nitro­génműtrágyával vagy baktéri­umtrágyával együtt kerül a földbe, mert így a vetéséig jól el is bomlik. Ez a tápanyagpótlá­son túl még kedvező talajszer­kezetet is biztosít. A talajművelés során a leg­fontosabb feladat a talaj víz­készletének megőrzése. Ezt a célt szem előtt tartva a tarló­hántást 3-6 centiméter mély­ségben ajánlott elvégezni. Köz­vetlenül a vetés előtt 20-25 centiméter mélyen kell a talajt megművelni, (de ne szántsuk), ami azt a célt szolgálja, hogy a talaj a vetésmélységben ned­ves legyen, és ezáltal a mag gyorsabban csírázzon. Vetés előtt gondoskodni kell a szakszerű tápanyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talaj­ból 55 kilogramm nitrogént, 35 kilogramm foszfort, 43 kilo­gramm káliumot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet valamint az összes nitrogén­szükségletnek mintegy felét még a vetés előtt dolgozzák be a talajba. A nitrogén fennmara­dó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttatják ki. A repce apró morzsás jól előkészített talajt kíván, apró magját sekélyen egyenletes mélységbejuttatják a talajba. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilo­gramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce nö­vényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott le­gyen, mely védelmet nyújt a ko­rai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Ősszel kiemelt hangsúlyt kell fordítani a fómás fertőzések időbeni felismerésére. Mivel a betegség 7-8 hónapig lappang a növényben, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az aratásra el­pusztulhat az állomány. Taná­csos, sőt szükséges az ősz folya­mán elvégezni a gyomirtást is. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a ki­fagyás veszélyét csökkenti. Mi­vel a szárbaszökkent repce a leg­inkább kitett a kifagyás veszélyé­nek, lényeges a szárbaindulás megakadályozása. Erre hosszú, meleg őszön növekedésszabá­lyozó készítmények használata ajánlott. A biztonságos áttelelés két alapvető feltétele a 8-10 tőlevélrózsás állapot, valamint az 1-1,5 centiméter vastagságú gyökémyak átmérő, (repcelap) A vetés idejének helyes megválasztása kritikus eleme a technológiának A zöldtrágya lazítja a talajt TÁJÉKOZTATÓ Zöldtrágyának gyors növeke­désű, nagy mennyiségű bio­masszát adó fajok alkalmasak, melyek jó talajtakarók. Megvé­dik a talajfelszínt az eróziótól és a deflációtól, valamint segíte­nek a talaj vízkészletének megőrzésében, a talajfelszín párolgásának csökkentésében. Intenzív gyökérnövekedésük révén lazítják a talajt, bedolgo­zott zöld növényi részeik tovább javítják a talaj fizikai és biológi­ai állapotát. Dús gyökérzetük­kel feltárják a talaj nyers táp­anyagkészletét, a növények szá­mára felvehetetlen tápanyag­formákat könnyen felvehetővé alakítják, az utónövény számá­ra közvetlenül hasznosíthatóvá teszik. Fontos szerepet játsza­nak a tápanyagok lemosódásá- nak megakadályozásában, va­lamint a szervesanyag-tartalom növelésében. Perspektivikus­nak azok a rövid tenyészidejű, másodvetésre is alkalmas fajok tekinthetők, melyek viszonylag igénytelenek, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igényelnek. A gazdálkodók körében a mustár, az olajretek és a facélia (mézontófű) kedvelt zöldtrá- gyanövények. Ezek nematicid (fonálféreg gyérítő) hatással is bírnak, így különösen burgo­nya, cukorrépa, gyökérzöldsé­gek és kertészeti kultúrák előveteményeként jelentősek. Egyes zöldtrágyanövények az állati takarmányozásban is sze­repet játszanak, a zöld növényi részek tömegtakarmányként - frissen vagy silózással tartósítva etethetők fel az állatokkal. Má­sodvetésű zöldtrágyanövényt nyáron lekerülő elővetemények után termeszthetünk, hogy a ta­laj előkészítéséhez, valamint a növények fejlődéséhez ele­gendő idő álljon rendelkezésre. Az elővetemény lekerülését kö­vetően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmun- kálását. A vetés idejének helyes meg­választása kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövények termeszté­sének fő korlátozó tényezője a talajnedvesség. Túl korai' vetés (július-augusztus eleje) esetén az aszályra hajló nyári időszak­ban a magok rosszul kelnek, a növények elégtelenül fejlődnek, nem adnak számottevő zöldtö­meget. A megfelelő termésbiz­tonsághoz augusztus második felében célszerű vetni, amikor a viszonylag csapadékos időjárás segíti a gyors csírázást és fejlődést. Csapadékszegényebb augusztusban a nedvesség­megőrző talajművelés, vala­mint az időszakra jellemző har­matképződés elegendő nedves­séget biztosítanak a csíranövé­nyeknek. Másodvetésű növényállo­mány beforgatását október vé­gén, november elején, a virágzás előtt végezzük, de az első fagyok után is a területen maradhat az állomány, (trágyalap) A tarlóhántás változatai ÖSSZEFOGLALÓ A gabonafélék betakarítása után az egyik legfontosabb, köz­vetlenül elvégzendő teendő a tarlóhántás. Elsődleges célja a tarlómaradványok talajba keve­rése, amit közvetlenül az aratás után kell elvégezni, még mielőtt a talaj kiszáradna. Ily módon biztosítható a talajban lévő víz­készlet megőrzése is. Ha sikerül e művelettel a talaj felületén csak egy-két ujjnyi porhanyós ré­teget teremteni, azzal a porha­nyós földtakaró alatt az alsóbb rétegekből felhúzódó nedves­ségtől még szárazságban is annyira átnyirkosodik a föld, annyi levegőt kap, és a baktériu­mok is oly élénken működnek, hogy eső nélkül is beérik a talaj. Ez ősszel jó szántást biztosít, míg a fel nem hántott száraz tarló nehezen szántható. A tarlóhántások másik ki­emelt célja lehet a gyomirtás, ill. a gyommagvak kikelésre va­ló serkentése, majd a kikelt nö­vények elpusztítása. Tarlóálla­potban nyűik lehetőség ugyanis arra, hogy a talajban csökkent­sük a gyommagvak mennyisé­gét, és megszabaduljunk egyes igen kellemeden gyomfajoktól. Ezzel a mechanikai eljárással különösen sikeres lehet a tarac­kos és gyöktörzses gyomok irtá­sa nyári időszakban. Ilyenek a gyomok kimerítésére, kifésülé­sére vagy talajba fojtására irá­nyuló eljárások. A kimerítés módszere abban áll, hogy többszöri mechanikai műveléssel mindannyiszor elvág­juk a gyökértarackos gyomok zöld hajtását a gyökértörzstől, ahányszor azok láthatóvá vál­nak. így a növényeket megfoszt­juk az asszimilációs lehetőség­től, ezért nem képesek újabb tar­talék tápanyagot felhalmozni a gyökereikben, hanem az újabb és újabb hajtásképzéssel a meg­levőt élik fel. A kimerítés mód­szerével legyengített gyomokat a sűrű vetésű szántóföldi növé­nyek már képesek elfojtani. Talajba fojtással a sekélyen ta- rackosodó szártarackos gyomo­kat, pl. a tarackbúzát lehet el­pusztítani, de nem lehet célrave­zető a mély gyökérzetű gyomok­nál, mint amüyen a mezei zsur­ló, vagy a fenyércirok. Ülepe­dett, tömődött talajban a tarack­búza tarackjai a talajfelszínhez közel helyezkednek el. Élesre (tehát nem forgatásra) állított tárcsával keresztben-hosszában esetleg többször megjáratva a gyomos területet apró ízekre le­het darabolni a tarackokat. Ez­után a felpuhított talajt meghen- gerezve elősegítjük a szétdara­bolt gyökérrészek kihajtását. Mi­után a hajtások végei megjelen­nek a talajfelszínen, de a levelek még nem bomlanak ki, a tarac­kokat mélyre le kell forgatni. A 25-30 cm mélyre aláforgatott és hajtásnak indult tarackdarabok­ban rendszerint nincs annyi tar­talék tápanyag, ami elegendő volna a hajtások felszínre segíté­séhez, így azok a talajba fullad­nak. Nyáron többszöri szétdara­boló és forgató művelettel a fe- nyércirkot is meg lehet annyira gyéríteni, ül. gyengítem, hogy a továbbiakban a szántóföldi kul­túrák visszaszoríthatják a gyo- mosítását. A tarackok kifésülése nehéz fogassal lehetséges. A fogas által felszínre hozott tarackokat kézi eszközökkel összegyűjtik, majd megsemmisítik. Mivel a tarackos gyomok rendszerint csak folton­ként jelentkeznek egy-egy szán­tóföldi táblán, ez a gyomirtási módszer is számba vehető az üzemi gyakorlatban. Hatására a gyomokról a kultúrnövényekre terjedő kártevők és kórokozók kedvezőtlen élettérbe kerülve nagyrészt elpusztulnak. Ez a módszer szintén jelentős gyérítő hatást gyakorol a gabonalegyek és a gabonafutrinka elszaporo­dására. A gabonaszipolyok ese­tében az aratást közvetlenül kö­vető tarlóhántással megakadá­lyozható, hogy az addig imágó- vá még nem alakult egyedek a fejlődésüket az elpergett szeme­ken szívogatva befejezzék. A tarlóhántás alkalmazásával a visszamaradt növényi részeket bedolgozzuk a talajba, segítünk a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, egyúttal támo­gatjuk a terület gyommentesíté­sét, csökkenthetjük a kártevők, kórokozók élettevékenységét, szabályozzuk a talaj hőforgal­mát, és segítjük a talajban élő hasznos mikroorganizmusok te­vékenységét is. (gabonalap) Nem kel ki a COMMAND KOMPLETTEL kezelt repcéje? Önnel közösen vállaljuk a kockázatot! Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel! ■ Nagyszombati /., Pozsonyi kerület, Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 kollar@fnagro.sk ■ Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk ■ Nyitrai II. kerület Šimončič Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonli ■ Besztercebányai kerület Marcinek Stefan 0903 265 509 marcinek@eurow ■ Eperjesi I. és Kassai I. kerület Černický Ivan 0903 265 502 cemicky@fnagro. és Kassai II. kerület Vdoviak Jozef 0903 265 503 vdoviak@gbs.eu.: ■ Eperjesi II.

Next

/
Thumbnails
Contents