Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-09 / 184. szám, kedd
22 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com 113 millió euró az élelmiszerosztási programra Jóval kisebb támogatás A húsmarhák tartása egyelőre elfogadható árszinten biztosítja a gazdálkodók jövedelmezőségét Csak hosszú távon gazdaságos Az állományt 13 éve a charolais fajta vérvonalára összpontosítva fejlesztik (Archív felvétel) EU-1NFORMÁC1Ó Az elmúlt években nyújtott csaknem 500 millió eurós támogatáshoz képest a 2012. évi élelmiszer-osztási programra vonatkozó források értékét - melyet a leginkább rászoruló személyek javára hozott létre az EU - 113 millió euróbán határozták meg. A csökkenés oka, hogy a bíróság áprilisi ítélete szerint a jelenlegi szabályozás értelmében a támogatási program keretébe tartozó élelmiszereknek az uniós közkészletekből kell kikerülniük. Ezért a 2012. évi program kizárólag a meglévő és rendelkezésre álló intervenciós készleteken alapul (162 000 tonna gabona és 54 000 tonna sovány tejpor). A bíróság 2011. április 13-i, a Németország által 2009- ben az élelmiszerosztási programmal kapcsolatban benyújtott panasz kapcsán hozott ítéletében elmarasztalta a bizottságot, és gyakorlatilag kijelentette, hogy a program keretében a szétosztott élelmiszerek többségének intervenciós készletekből kell származnia. A KAP folyamatos reformjainak eredményeként ugyanis az élelmiszerosztási rendszer fokozatosan egyre inkább piacorientálttá vált, az intervenciós készletek szintje peAz Európai Bizottság vitát indított az uniós mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós programok jövőjéről. A bizottság az említett témával foglalkozó „zöld könyv” közzétételével azt vizsgálja, hogyan lehetne a jövőben olyan célirányosabb és ambiciózusabb stratégiát kialakítani, amely a fogyasztók számára - az unión belül és kívül egyaránt - egyértelműbbé tudja tenni az európai mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari termékek minőségét, hagyományos jellegét és az általuk megjelenített hozzáadott értéket. A „zöld könyv” mai brüsszeli bemutatása során Dacian Cio- los mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos így nyilatkozott: „Fogyasztóink egészségének védelme érdekében az uniós termelőknek a világ más részein található versenytársaikhoz képest szigorúbb élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak kell megfelelniük. Az európai élelmiszer-ipari ágazatnak olyan ambiciózus és eredményes promóciós politikára van szüksége, amely előtérbe helyezi az ágazatban rejlő hozzáadott értéket. Az európai munkahelyteremtés és növekedés szempontjából is fontos, hogy az Unió agrár- és élelmiszeripari ágazata erősíteni tudjon piaci helyzetén a hagyományos és a fejlődő piacokon egyaránt. Ezért át kell gondolnunk, hogyan lehet dig jelentősen csökkent. Felismerve, hogy ez problémát okozhat a rászorulókat támogató program esetében, a bizottság először 2008-ban tett közzé javaslatot a program kiigazítására. Ez a javaslat azonban megfeneklett a tanácsban - hat tagállam ellenezte. A becslések szerint az unióban is mintegy 43 millió embert fenyeget az élelmiszer-szegénység veszélye, vagyis az, hogy nem engedhetik meg maguknak legalább minden másnap, hogy rendes ételt egyenek. A leginkább rászoruló személyek javára létrehozott program élelmiszerek biztosítását támogatja ezen egyének vagy különösen veszélyeztetett, nehéz helyzetbe került családok számára. 2009-ben 19 tagállamban több mint 440 000 tonna élelmiszert osztottak szét 18 millió ember között. A programban való részvétel önkéntes, 2012- ben húsz tagállam vesz benne részt. Az éves terveket általában szeptemberben fogadják el. Annak oka, hogy idén korábban került sor az éves terv elfogadására, az volt, hogy a bizottság - tekintve a drasztikus csökkentést - időt biztosítson a tagállamoknak és a segélyszervezeteknek alternatív élelmiszerforrások felkutatására, (eu-info) programjainkat a leginkább hozzáigazítani ezekhez a célkitűzésekhez.” A „zöld könyv” számos összetett kérdést vet fel, és felkéri az érdekelt feleket - fogyasztókat, termelőket, forgalmazókat és hivatalos szerveket - arra, hogy észrevételeiket és javaslataikat 2011. szeptember 30-ig tegyék meg. A válaszokból kiindulva a bizottság közleményt dolgoz ki - amelynek közzététele jövőre várható -, amelynek nyomán azután várhatóan jogalkotási javaslatok születnek. A zöld könyv a következő négy nagyobb részre tagolódik: a szóban forgó politika által teremtett európai hozzáadott érték, az EU belső piacára - beleértve a helyi és a regionális piacokat is - irányuló célkitűzések és intézkedések, a világpiacon alkalmazandó célkitűzések és intézkedések, valamint az e szakpolitika tartalmával és irányításával kapcsolatos általánosabb kérdések. A felvetett, összesen 16 kérdés különböző szempontok és javaslatok figyelembe vételével kívánja ösztönözni a válaszadást. A kérdések többek között a tájékoztatás és promóció terén az uniós és a külső piacokon megmutatkozó sajátos igényekre és áz ezzel kapcsolatos prioritásokra vonatkoznak. „zöld könyv” továbbá a több országra kiterjedő programokkal és az erőteljesebb európai dimenzióval rendelkező programok ösztönzésével kapcsolatban is kikéri a válaszadók véleményét. (eu-info) Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, a húsmarhatartásban elég az állatokat tavasszal kicsapni a legelőre, hozzájuk rendelni egy ügyes pásztort, és a dolog el van intézve, állítja egy húsmarhák tartásával foglalkozó gazdálkodó, aki 13 éve foglalkozik legeltetéses gazdálkodással. TÁJÉKOZTATÓ A hazai agrárágazat egyik évek óta hangoztatott axiómája szerint az ágazaton belül az állattenyésztés egyértelműen ráfizetéses, s ezt az utóbbi években a termelés szintjének és az állatok létszámának radikális leépülése, egyesek szerint zuhanórepülése csak alátámasztja. A tej- és sertéspiacon tapasztalt válságok következtében az állattartók kétségtelenül gyakran kerültek olyan helyzetbe, hogy az állati termékek értékesítéséért befolyt bevételeik nem fedezték még az alapvető ráfordításokat sem. Ugyanakkor, miközben a szarvasmarhatartásban a tejtermelés például még mindig ráfizetéses, vagy jobbik esetben nullszaldós, a húsmarhák nevelése és értékesítése egyelőre elfogadható árszinten biztosítja a gazdálkodók jövedelmezőségét. Sokak szerint ebben nem kis szerepet játszik a nem tejtermelésre tartott ún. anyatehenekre folyósított támogatás, amely a fejőstehenekre nyújtott dotációt is meghaladja. Danko Barnabás a Rima- szombati járásban már több mint egy évtizede foglalkozik húsmarhák tartásával, és állítása szerint ezidáig nem volt EU-INFO RAAÁC1Ó A szivacsos agyvelőgyulladác sós (BSE) megbetegedések miatt az unióban pár évvel ezelőtt megtiltották az állati eredetű fehérjék takarmányozási célokra gondja az állatok értékesítésével, sőt ezt az ágazatot az értékesítési árak kilengései sem sújtották olyan mértékben, mint például a tej- vagy a sertésárak esetében. A támogatásokról elmondta, hogy sajnos az unióba való belépésünlckor meghatározott 28 ezres anyatehén létszám az utóbbi évek támogatáspolitikai káoszában már jelentősen megnövekedett, jelenleg talán már 40 ezer fölötti az ebbe a kategóriába besorolt állatok létszáma. Ennek oka, hogy a válság időszakában egyes tejtermelők úgy igyekeztek leépíteni tejtermelő állományukat, hogy a teheneket átjelentették az anyatehenek közé, ami a támogatások felhígulását is magával vonta. Gyakorlatilag így kevesebb támogatásjut egy állatra. Véleménye szerint, mint minden egyéb tevékenységet, való felhasználását. A megbetegedések számának radikális csökkenése, illetve csaknem nullára szorítása után az Európai Parlament véleménye szerint ugyan továbbra is szigorúan fenn kell tartani a betegség megezt is csak józan paraszti ésszel, a lehetőségeket és a veszélyeket megfontolva és figyelembe véve lehet és kell ügyesen szervezni. Ráadásul neki szerencséje volt abban is, hogy a környéken sikerült olyan ügyes pásztorokat, munkatársakat találnia, akik valóban értenek az állatok nyelvén, úgy teszik a dolgukat, amint az a bizonyos nagykönyvben meg van írva. Az állattartásra alapjában véve az itteni termőföldek gyengébb minősége, és a legelők, a legeltetés lehetősége vitte rá a, bár ez a környék évszázadok óta híres volt pásztorairól, állattartási hagyományairól. A legeltetéses gazdálkodást bizonyos mértékben behatárolja a legelők nagysága, hiszen a jelenlegi mintegy 200 hektárnyi legelő valójában éppen elbírja a 250-es létszámot. előzése és megfékezése érdekében hozott intézkedéseket, viszont a bizottság egyes tagjai elképzelhetőnek tartják a baromfihúsból származó állati fehérjék sertések takarmányozásában való hasznosításának újbóli engedélyezését. Ugyanígy felhasználható lehetne a sertésfehéije a baromfiak takarmányozásában is. Egy német képviselő által megfogalmazott új, nem törvényi szabályozás szerint sor kerülhet az állati fehérjék takarmányozási hasznosítására vonatkozó tilalom, illetve a kényszervágási szabályok fokozatos enyhítésére, valamint a vágómarhák kötelező BSE-tesztjére előírt korhatár emelésére. Ugyanakkor viszont elutasították a bizottságnak azt a javaslatát, miszerint csökkenteni kellene az emberre átterjedhető BSE kutatására fordítandó kiadásokat. A fehérjetakarmányok hiánya és az importfüggőség csökkentéAz állományt immár 13 éve folyamatosan szelektálva fejlesztik, egyértelműen a charolais fajta vérvonalára összpontosítva. Ma már ott tartanak, hogy az rövidesen immár törzs- állományként is bejegyzésre kerül. A szaporítóanyagot Magyarországról hozzák be, a megszületett állatokat részletes elbírálás alapján választják ki a továbbtenyésztés céljaira, például megnézik hogyan zajlik az ellés, melyik állat utódai milyen teljesítményre képesek a növekedésben stb. Az adatokat részletesen nyilvántartják és folyamatosan vezetik. Danko Barnabás tapasztalatból állítja, hogy a húsmarhatartás is csak hosszú távon működik gazdaságosan, ehhez az is kell, hogy az itt kitermelt értékeket folyamatosan újra és újra visszaforgassák a tenyésztésbe. (szil.) se miatt a tagországok - szigorú biztonsági intézkedések meghagyása mellett - támogatják a tilalom fokozatos feloldását az állati fehérjéknek az egygyomrú állatok takarmányozásában való hasznosítását illetően. A kannibalizmus tilalma azonban továbbra is érvényben marad, és kizárólag megfelelően feldolgozott (hőkezelt) állati fehérjét lehet takarmányozási célra felhasználni. A tagországok emellett nyomatékosan felhívták a figyelmet a fertőzött takarmányok veszélyére, amelyet minden eszközzel el kell kerülni, szükség esetén a vonatkozó szabályozások szigorítását is beleértve. A megbetegedések számának csökkenése ugyanis nem jelentheti az éberség gyengülését, ezért a biztonsági intézkedések bármilyen módosítása csak a humán-, illetve állategészségügy szabályainak szem előtt tartásával történhet, (agra-info) Az állati eredetű fehérje a baromfiak takarmányozásában újrafelhasználható lehetne (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) Zöld könyv Európa ízeinek támogatásáról Európai hozzáadott érték EU-1SMERTETŐ A hús- és csontliszt takarmányozási célú felhasználása újra engedélyezhető lehet Az állati fehérjék újra a takarmányokba? AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
