Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 155. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 6. www.ujszo.com WMSMEMM Hazatért Chávez elnök Caracas. Visszatért hazájába hétfőn a betegeskedő Hugo Chávez venezuelai elnök, aki előzőleg Kubában rákellenes orvosi kezelést kapott. A radikális dél-amerikai baloldali államfők vezéralakjának számító, 56 éves Cháve- zen három hete Kubában medenceműtétet hajtottak végre egy tályog miatt. Chávez a múlt héten elismerte, hogy daganatos betegségben szenved, de azt nem hozta nyilvánosságra, hogy annak milyen fajtájában. (MTI) Szilvásy szabadlábon Budapest. A magyar Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa hétfőn szabadlábra helyezte a kémkedéssel gyanúsított Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány korábbi titokminiszterét. Mivel az ügyész fellebbezett, a döntés nem jogerős. Szilvásy Györgyöt - akit bilincsben vezettek a tárgyalóterembe - péntek éjszaka vették őrizetbe; és börtönben tartották fogva. Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét múlt kedden gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Katonai Ügyészség. A Nemzetbiztonsági Hivatal kémkedéssel gyanúsított egykori vezetőjét pénteken házi őrizetbe helyezték. Szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd szintén őrizetbe vették Labore Sándort, az NBH egykori főigazgatóját , de tegnap őt is szabadon engedték. (MTI) Összefognak a civilszervezetek Budapest. Civil Együttműködési Tanácskozás elnevezéssel megalakult a Kárpát-medencei civil hálót létrehozó fórum; a közös nyilatkozatot csaknem 30 magyarországi és határon túli civil szervezet képvise- lőjeírtaalá. (MTI) Már csak önkéntesek Berlin. Új korszak kezdődött a német hadsereg történetében hétfőn az első önkéntes katonák fogadásával. Thomas de Maiziere védelmi miniszter személyesen üdvözölte Berlinben az első önkénteseket, akik az általános hadkötelezettség július elsejei hatállyal történt megszüntetése után jelentkeztek a hadsereg kötelékébe. A német kormány korábbi döntése értelmében végérvényesen megszűnt a már 6 hónapra lerövidített, kötelező katonai szolgálat. (MTI) Barack Obama és felesége a Fehér Ház erkélyén július 4-én, a függetlenség napján. Az amerikai elnök életét követelő merénylet hírä terjesztették hackerek a Fox News hírcsatorna politikai blogján a Twitter közösségi portálon. „A hír természetesen nem igaz, az elnök családjával, a Fehér Ház dolgozóival és katonák családjaival tölti a függetlenség napját": reagálta csatorna a Foxnews.com portálon, hozzáfűzve, hogy kalózok támadták meg a blogot. „Hackerek több rosszindulatú és valótlan Twitter-bejegyzést küldtek arról, hogy Obama elnökkel merénylet végzett" - állt a Fox közleményében. (TASR/AP-felvétel) Franciaországban megindultak a találgatások Egy francia újságírónő bepereli Strauss-Kahnt AATl-JELENTÉS Párizs. Egy francia író- és újságírónő, Tristane Bánon egy közel tíz éve történt szexuális jellegű bántalmazás miatt feljelentést tesz Dominique Strauss- Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója ellen -jelentette be hétfőn Bánon ügyvédje. A francia politikus párizsi ügyvédjei tudatták, hogy rágalmazás miatt beperlik az újságírónőt. A 31 éves regényírónő 2007-ben egy televíziós műsorban már elmesélte, hogy a politikus 2002-ben, egy interjú alkalmával erőszakoskodott vele, ám a felvételen kisípolták Strauss- Kahn nevét. Bánon arról beszélt az adásban, hogy a politikus, akitől interjút kért, egy szinte teljesen üres lakásban adott neki randevút. Onnan pedig csak dulakodás árán tudott elszabadulni, miután a férfi „kikapcsolta a melltartóját és megpróbálta kinyitni a farmerját”. Annak idején Banont az anyja, aki szocialista politikus, beszélte le arról, hogy panaszt tegyen. „A tények, amelyekről beszél, kitaláltak” - olvasható a Strauss-Kahn párizsi ügyvédjei- nekközleményében. A New Yorkban május 14-én nemi erőszakkal megvádolt volt IMF-vezért pénteken helyezték szabadlábra, miután kételyek merültek fel az ottani sértett szavahihetőségét illetően. A vádpontokat azonban egyelőre nem ejtette az ügyészség. Strauss- Kahnnak legközelebb július 18-án kell megjelennie a bíróságon. Miután az Egyesült Államokban a Strauss-Kahn elleni vádak összeomlani látszanak, Franciaországban megindultak a találgatások arról, hogy ha megszűnik ellene az eljárás, a politikus elnökjelöltként visszatérhetne-e a politikai életbe. Jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra Harckocsieladás Az EP állásfoglalásban bírálta a magyar alaptörvényt Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) tegnap Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét. ÖSSZEFOGLALÓ Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppár- tiak-ellenezték, 54-enpedigtar- tózkodtak. Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettségnem hárul Magyarországra. Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, és ezért azt módosítani kellene. Adokumentum kiemelte a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ti- lalmánakfontosságát. Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai UnióAlapjogi Chartájával. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, és támogatást ígér nekik, az EP-állásfoglalásban azt az elvárást fogalmazták meg a magyar hatóságokkal szemben, hogy egyértelműen biztosítsák más országok területi integritásának tiszteletben tartását. Az állásfoglalás szerint helyre kellene állítani az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára és változtatni kellene a bírák kötelező nyugdíj- korhatárának csökkentésén. Anna Záhorská szlovák euro- képviselő (KDH) nem szavazta meg az állásfoglalást, s kijelentette: minden országnak joga van olyan alkotmányt elfogadni, amilyent a polgárai a legjobbnak tartanak. „Egy tagállam törvényei és az Európai Unió jogrendje közti összeférhetetlenségről az Európai Bíróságnak, nem pedig a parlamentnek kell döntenie” - mondta. (MTI, TASR) Német belpolitikai botrány Berlin. Belpolitikai botránnyá dagadt Berlinben a tervezett német harckocsieladás Szaúd-Ará- biának. Az ellenzék a parlament rendkívüli ülésének összehívását követelve hangsúlyozta: a Mer- kel-kormány megsérti azt az íratlan, de mindeddig betartott szabályt, amelyszerintNémetország nem szállít fegyvert háborús övezetbe. A Zöldek szerint a sivatagi királyságnak szállítandó, Leopard típusú harckocsik megkérdőjelezik a kormány őszinteségét az észak-afrikai szabadságmozgalmak támogatásával kapcsolatosan. A tervezett fegyverszállítási ügylet a Merkel vezette konzervatív CDU-ban és annak kisebb testvérpártjában, a CSU-ban is bírálatokat váltott ki. A tervezett fegyvereladásról elsőként a Der Spiegel számolt be. A rendszerint jól értesült hetilap szerint a Merkel-kormány engedélyezte, hogy 200 Leopard 2 típusú harckocsit adjanak el Szaúd-Arábiá- nak. (MTI) Barroso dicsérete, a zöldek kritikája Strasbourg. Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint is jó eredménnyel zárt a magyar EU-el- nökség. Az EP tegnapi ülésén Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökeazeredményekközöttemlítetteegyebekközött az első európai szemeszter beindítását, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az „arab tavasz” demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását. A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda bírálta a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Daniel Cohn-Ben- dit, a Zöldek képviselőcsoportjának vezetője szerint a magyar elnökség tisztviselői szép munkát végeztek, Orbán Viktor viszont szerinte egy olyan politikus, aki „rombolja Európát”. (MTI) Dánia a néppárt nyomására intézkedett Határőrök a schengeni övezetben Kivezettették a teremből a volt főparancsnokot Nem nyilatkozott bűnösségéről Mladics MTl-HÍR Koppenhága. A dán hatóságok tegnap visszaállították a határellenőrzést a Svédországgal közös határon; és a német határon is visszahelyezik a határőrbódékat. A dán kormány hangsúlyozta, hogy nem az útlevél-ellenőrzést állították vissza, csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik a Dániába tartó árukat, elsősorban a gépkocsival érkezők csomagjait. Az intézkedést a bevándorlásellenes, jobboldali populista Dán Néppárt nyomására vezette be a konzervatív-liberális dán kormány a bűnözés visszaszorítására hivatkozva. Az Európai Bizottság figyelmeztette Koppenhágát, hogy tartsa tiszteletben az áruk és személyek szabad áramlását biztosító Schengeni egyezményt. A német kormány élénken tiltakozott a dán lépés ellen. Koppenhága megnyugtatásul közölte, a Dániába érkező német nyaralókat semmilyen hátrány nem fogja érni az országba való belépéskor. Srebrenicai mészárlás Felelős a holland állam Brüsszel. Felelősnek mondta ki a holland államot egy hágai fel- lebbviteli bíróság 3 boszniai muzulmán szerbek általi meggyilkolásáért az 1995-ös srebrenicai mészárlásban, amelynek során holland ENSZ-békefenntartók védték a várost. A lemészárolt 8 ezer muzulmán hozzátartozói sok pert indítottak Hollandiában, de ez az első ítélet, amely megállapította az állam felelősségét. A perben olyan áldozatokról volt szó, akik egy ideig a kéksisakosok bázisán húzták meg magukat, de onnan állítólag távozásra kényszerítették őket. (MTI) MTl-HÍR Brüsszel. Hétfőn sem nyilatkozott bűnösségéről a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken Ratko Mladics, a boszniai szerbek népirtással és más bűnökkel vádolt volt katonai főparancsnoka. Bírái ezt a szabályok szerint úgy értelmezték, nem tartja magát felelősnek a vádpontokban, köztük a Srebre- nicában és más településeken elkövetett népirtásokban és Szarajevó ostromában, továbbá polgári személyek üldözése, gyilkosság, kitelepítés, embertelen cselekedetek, túszejtés, fosztogatás vádjában. Az eljárás egy időre félbeszakadt, miután az engedély nélkül sorozatosan közbekiabáló Mla- dicsot a bíróság kivezettette a teremből. A bírák és a vádlott nem jutottak egyetértésre Mladics védelmének képviseletéről. A 69 é- ves volt főparancsnok ragaszkodott ahhoz, hogy belgrádi ügyvédje jelen legyen a tárgyaláson, míg a bírák egy másik - kijelölt - védő részvételét engedélyezték.
