Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 155. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 6. Kultúra 7 Reménykedhet az izraeli rendező, de filmjének főszereplője is díjesélyes Karlovy Varyban Érzelmek, erős fényben A mutánsbanda eredettörténete a korai James Bond és a Star Trek hangvételével (Kép: archívum) Néhányan bebukták az első osztályt is... X-Men: Az elsők - Miből lesz a cserebogár? KASZÁS DÁVID Képregényfilm-dömping e nyári moziszezon rákfenéje. A szóbuborékot fújó szuperhősök főistállói (DC: Batman, Superman... Marvel: Penge, Pókember, Vasember, X-Men...) valamennyi füzetecskéjüket csatasorba állítanák. Míg kér a nép... S mivel Magnetóval nem vigyáztatok, „Ismét pusztíthat e láng rajtatok!” - mondhatta volna tollba köddé vált poétánk. Ha kevésbé viharos esztendőket ért volna, bár a kubai rakétaválság is kiélezett (világ)- politikai eseménynek bizonyult. E „Comic Book Movie” hátteréül a hidegháború fagyos légköre szolgált, melyet egy- egy hérosz áldatlan tevékenysége izzít. A gyerekkori sérelmeket torló, fémformáló Erik Lehnsherr/Magneto (Michael Fassbender) és az öntudatra ébredt mutánsokat féltő, mentalista Charles Xavier/Professzor- X (James McAvoy) először vállvetve, majd egymás ellen küzdenek. Míg az utóbbi önmérsékletre int, az előbbi épp annak a lépfenének válik szellemi örökösévé, melyet olyannyira megvetett. Összecsapásukkor kő kövön nem marad... A főszereplők mellett temérdek genetikai elváltozással született, emberfeletti képességgel felruházott mutáns lép porondra. Ők testesítenék meg az emberi evolúció következő szintjét? A leleményes karakterábrázolásét biztos nem. Meglehet, túl sok mellékkonfliktus színesíti e papírmesét, kicsíráztatá- suknak azonban nem jutott elég játéktér. Jennifer Lawrence al- teregója (Mystique) miatt gyötrődöm leginkább, aki a csodálatos country noir (Winter’s Bone) után többre hivatott... Mindez csak részben Matthew Vaughn (Torta, Csillagpor, HA/VER) hibája. Az egy korábbi X-Men blokkal már kacérkodó angol gentleman megkésve szállt be e projektbe, a szűkös határidő azonban alig látszódik tanulmányán. Egyedi forma- és ritmusérzéke csiszolja a kallódó franchise fénykoszorúját, melyet a párhuzamosan futó, szintén trilógiának szánt magánmitológia (X-Men kezdetek: Farkas) olyannyira lestrapált. A Kormorán együttes tegnap örökbe fogadott egy kormoránt. Basa István gondozó kezében tartja a Kacsa nevű kormoránt, amelyet a Kormorán együttes egy évre örökbe fogadott a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Mellette állnak a zenekar tagjai: Vadkerti Imre, Antoni Arnold, Koltay Gergely és Fehér Nóra. (Kép és szöveg: MTI) Tizenkét alkotás van versenyben Közép-Európa legrangosabb filmfesztiválján, Karlovy Varyban. A tizenkét alkotás közül máris kiemelkedik az izraeli Joseph Madmony Jó napot, Fidelman úr! című alkotása. SZABÓ G. LÁSZLÓ Boker Tov, Adón Fidelman - hangzik el többször is a filmben, amelynek főhőse egy idősödő restaurátor, aki antik bútorokba lehel friss lelket, miközben felnőtt fiától egyre inkább eltávolodik. Üzlettársát egyik napról a másikra elveszítette, nélküle lassan be is zárhatja műhelyét, a csőd elkerülhetetlen. Pedig Anton, az új segéd páratlan kincset talál a régi bútorok között. Egy jobb időket megélt, drága zongorát. A lerobbant hangszert helyre is hozzák, jó pénzért el is adhatnák, ha Fidelman is így akarná. Csakhogy romokban az élete. Barátja nélkül már a műhelyben sem érzi jól magát, fiával képtelen zöld ágra vergődni, áldott állapotban levő menye a jóképű segéddel szűrte össze a levet. Hétköznapibb történetet talán nem is kérhetnénk a tehetséges jeruzsálemi rendezőtől, de ebben is van rengeteg érzelem. Hőseit intim közelségből láttatja, és mindegyikhez megértéssel viszonyul. Kamaradrámát látunk a javából, lezárt, lekerekített sorsok azonban szerencsére nincsenek a filmben. Mindenki megy tovább a maga útján anélkül, hogy sejtenénk, ki milyen helyzetbe kerül az elkövetkezőkben. Magyar film az elmúlt év gyér termése miatt nincs a versenyben, de a cseh színeket sem képviseli egyetlen alkotás sem. Ez azért is meglepő, mivel a cseh filmgyártás egyáltalán nincs krízisben, amit az is bizonyít, hogy külön szekcióban tíz hazai rendező új munkája szerepel a műsoron. Ä versenyprogram összeállítói szerint azonban egyik sem teljesíti a kiírás feltételeit. A már említett izraeli film mellett két német, két kanadai és egy-egy orosz, szlovák, olasz, francia, lengyel és spanyol alkotást, valamint egy dán-horvát koprodukciót válogattak be a mezőnybe. Elsőfilmes rendezőként Karlovy Varyban tartotta friss opusa világpremierjét Martin Donovan, aki ez ideig színészként gyűjtögette babérjait. Az Egy hölgy arcképében Nicole Kidman partnere volt, de forgatott már Christopher Nolannel és Michael Douglasszel is. Társszerző (Collaborator) című filmjét három minőségben is jelzi: írta, rendezte és a főszerepet is ő játssza. Méghozzá remekül. A lélektani dráma és a krimi elemeit pedig úgy keveri a filmben, hogy a feszültség fokozatos növelése mellett a csapdába esett színpadi szerző érzelmi gondjait is árnyaltan ábrázolja. A legutóbbi darabjával nagyot bukott drámaíró (Donoamely önmagában is beszédes. Hosszú snittek filmje A torinói ló. Az operatőr Fred Kelemen képi látásmódja, Víg Mihály zenéje és nem utolsósorban a vágó, Hranitzky Ágnes minden elismerést megérdemlő munkája azonban végig ébren tartja az odaadó nézőt, pedig a lényeges dolgok nem is a vásznon, hanem a figurák lelkében zajlanak - amit a szem ugyan nem lát, a szív viszont végig érez. A Függetlenek fórumában bemutatkozó angol rendező, Andrew Haigh első filmjében (Greek Pete) egy prostitúcióból élő fiú tizenkét hónapját vitte mozivászonra. Karlovy Varyban most a Weekenddel van jelen, amelyben két harmincas férfi egymás iránti érzelmeit, testi vágyait mutatja meg őszintén, „ágyközeiből”, nem kevés humorral és finom iróniával fűszerezve. A jól megírt forgatókönyv ugyancsak Haigh tehetségét és érzékenységét dicséri, két színésze, Tom Cullen és Chris New pedig szemérmetlenül hitelesek minden jelenetben. De nem egy romantikus szerelmi történet pörög a szemünk előtt. Annál sokkal izgalmasabb a film. Egyéjszakás kalandra gondol mindkét férfi, aztán egy „intenzíven” eltöltött hétvége lesz belőle kemény, felkavaró beszélgetésekkel, s bár a végén nagy egymásra találás szemtanúi vagyunk, elválásuk elkerülhetetlen. A cseh (szlovák) filmművészet gyöngyszemeinek digitális felújítását szorgalmazó Karlovy Vary-i fesztivál elsőként František Vláčil 1967-ben készült, ma már filmtörténeti klasszikusnak számító alkotását, a Rablólovagok címmel megjelent Vladislav Vančura-regény nyomán forgatott Marketa Lazarovát restau- ráltatta. A költségeket a mustra állandó szponzora, az ország legnagyobb energetikai vállalata állta. A majdnem háromórás történelmi tabló 1969-ben ugyan kijutott a cannes-i fesztiválra, hazai (nagy sikerű!) bemutatója után azonban húsz évre dobozba zárták, s csak a bársonyos forradalom után láthatta ismét a közönség. Nyers naturalizmusával és látomásos költői világával a film lenyűgöző időutazásban részesíti a nézőt, hiszen a 12. századba viszi el, ahol két ellenséges rabló- portyázó család megállíthatatlan harcába keveredik. Karlovy Vary fesztiválja az Európai Parlament idei Lux-díjának odaítélésében is komoly szerepet játszik. A díjat 2007-ben azzal a céllal alapították, hogy erkölcsi támogatásban részesítsék az európai filmet. Karlovy Vary tíz alkotást ajánlott a Parlament figyelmébe, köztük Tarr Béla már említett opusát, Jerzy Skolimowski lengyel-norvég-ír-magyar ösz- szefogásban forgatott Essential Killingjét és Aki Kaurismaki finn-francia-német koproduk- ciós Le Havre című filmjét. A szeptemberi velencei mustrán már csak három alkotás marad versenyben, a győztes film címét pedig november közepén Strasbourgban j elentik be. Magda Vásáryová a Marketa Lazarová címszereplőjeként jött a fesztiválra (Képek: ČTK/Vít Šimónek) Martin Donovan (jobbra) első rendezését, a Társszerzőt kísérte el Karlovy Varyba David Morse-zal van) büntetett előéletű gyerekkori ismerőse (David Morse) túszaként következő (mint kiderül: nagy sikerű) színpadi művéhez kap nem akármilyen élményanyagot. Tarr Béla filmje, A torinói ló, a Horizontok szekcióban vetített fekete-fehér „mély dráma” sokkal nehezebb próbatétel elé állítja a nézőt. A még csak tanyának sem nevezhető helyszínen játszódó, két és fél órás kétszereplős történet egy marcona külsejű, fél kezére béna apa és annak világtól elzárt lánya szoros kapcsolatára épül, nagyon kevés szöveggel. Sivár, kietlen tájat látunk süvítő széllel, egy terméskőből felhúzott, kör alakú házat, amelyben a monoton élet az úr. Itt küzd a két ember felhagyva minden reménnyel. Mivel más nincs, naponta főtt krumplit esznek, s bár egy nap kiszárad a kútjuk, és a fény is kialszik a házban, az életük nem áll meg, csak éppen nem fordul semerre. Minden marad a régiben, csupán a vihar csitul el. Tarr filmjét, amely az idei Ber- linalén nagydíjat és a filmkritikusok nemzetközi szövetségének elismerését kapta, a közönség kilencven százaléka nézte végig. Akik elmentek, kacagva távoztak. Akik maradtak, hosszasan tapsoltak. Tarr most sem tagadta meg önmagát. Hosszú percekig képes mutatni egy asztalt, rajta a pálinkásüveggel, még tovább egy arcot, RÖVIDEN 15. nyári fotóiskola Liptószentmiklós. Holnap (július 7-én) kezdődik, s július 17-éig tart a nemzetközi fesztivál a helyi Fotográfusok Háza és az MKKI szervezésében. A megnyitón jelen lesz a fotóiskola vendége, a „Body/Portrait” fotóművészeti alkotóműhely lektora, Csoszó Gabriella fotóművész, (ú)
