Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-27 / 173. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 27. www.ujszo.com ■KH Súlyos légi baleset Rabat. Lezuhant egy marokkói katonai repülőgép tegnap az ország déli részén, és a marokkói hadsereg legfrissebb jelentése szerint 78 halálos áldozata és három súlyos sérültje van a balesetnek. A gép leszálláshoz készült a gelmini légitámaszpontra, amikor onnan 10 kilométerre lezuhant egy hegyvidéki területen. A C- 130 Hercules típusú gépen 60 katona, 12 civil és a személyzet 9 tagja tartózkodott. A gép a nyugat- szaharai Dahlából indult, úti célja Kinitra volt. Ez Marokkó eddigi legsúlyosabb légi balesete. (MTI) Egyre mélyül a válság Tripoli. Üzemanyag-, élelem- és készpénzhiánnyal küzd Líbiának a Moammer Kadhafi irányítása alatt álló része. Ezt állapította meg az ENSZ tényfeltáró küldöttsége, amely egy hétig vizsgálódott a polgárháborús észak-afrikai országban. Az egészségügyet nemcsak a sérültek és halottak számának - a harcok miatti - növekedése bénítja meg, hanem a külföldi egészségügyi dolgozók elmenekülése is szinte megoldhatatlan gondokat okoz az ellátásban. Az ENSZ szerint tovább mélyítheti a válságot, hogy az üzemanyag- készletek két héten belül kifogyhatnak; a töltőállomásokon már jelenleg is végeláthatatlan autósorok kígyóznak. (MTI) Rendhagyó hadgyakorlat Szöul. Észak-Korea nagyszabású hadgyakorlatra készül a Sárga-tengeren - jelentette tegnap a dél-koreai sajtó kormányforrásokra hivatkozva. Szokatlannak mondható, hogy várhatóan a légierő, a haditengerészet és a szárazföldi csapatok is részt vesznek benne, vagyis az egész hadsereg közös műveletet végez. Az északkoreai hadsereg már kötelékbe állította hadihajóit az ország nyugati partvidékén fekvő Nampo kikötőjében, illetve MIG-21-es típusú vadászgépeket vezényelt a közelben fekvő Öncsőn támaszpontra. A Yonhap úgy tudja, a partraszállási hadgyakorlat holnap kezdődik, e napon lesz a koreai háborút (1950-53) lezáró fegyverszüneti megállapodás aláírásának 58-ig évfordulója. Békeegyezmény híján a két Korea gyakorlatilag máig háborúban áll egymással. (MTI) Az oslói kormányzati negyedben és Utoya szigetén is tartanak még nyilván eltűnteket - miniszteri dicséret a rendőröknek Emberiesség elleni bűntett lehet a vád Oslo. Norvégiában olyan a közhangulat, hogy szinte biztosra vehető: a maximálisan kiszabható 21 évnél többet fog kapni Anders Behring Breivik, a 32 éves mészáros. Christian Hatlo ügyész szerint emberiesség elleni bűntettel is megvádolhatják a 76 halottal járó kettős merénylet elkövetőjét. ÖSSZEFOGLALÓ Christian Hatlo az Aftenpos- tennek kifejtette: az emberiesség elleni bűntett, amely 30 évig terjedő börtönnel sújtható, a norvég büntető törvénykönyvbe 2008-ban került be, eddig még senkit sem vádoltak meg vele az északi országban. Hangsúlyozta azonban: a szóban forgó 102-es paragrafus alkalmazása Breivik ügyében még csak egy eshetőség. Arendőrség eddig á terrorcselekményekre vonatkozó 147-es cikk első két bekezdése alapján javasolt vádemelést, amely 21 évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az első bekezdés „a társadalom alapvető működésének súlyos destabilizálását” tartalmazza, a második pedig „a lakosságon belüli félelemkeltés” szándékát. Sturla Henreiksboe rendőrségi szóvivő megjegyezte, nem zárnak ki más vádpontokat sem, végleges döntés még nem született. Breivik státusa jelenleg „hivatalos gyanúsított”, ami a skandinávjogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelenti. Bár elismerte tettét, vádemelésre csak a vizsgálat után kerülhet sor a norvég jogrend szerint. Maga Breivik hétfőn, amikor kihallgatták, az ügyvédjének azt mondta, számít arra, hogy élete végéig börtönben marad. EláMerülés előtt Utoya szigeténél egy mini-tengeralattjáró. Tegnap is folytatták a kutatást olyan áldozatok után, akik esetleg a tengerbe vesztek. (TASR/AP-felvétel) Exkluzív börtönbe kerülhet a mészáros Oslo. Hűtőszekrény, televízió, női börtönőrök fegyver nélkül, rácsok nincsenek. A Halden fegyintézet, ahol a legkeményebb norvég bűnözők töltik büntetésüket, más európai börtönökhöz képest luxusszállónak tűnik. Ide kerülhet a 76 ember halálát okozó Anders Behring Breivik is. Haldent úgy tervezték, hogy a világ leghumánusabb börtöne legyen, s tavaly maga V. Harald király adta át. A The Times szerint jelenleg 252 gyilkost, drogdílert és egyéb nehézfiúkat őriznek itt. Are Hoidal igazgató azt mondta, a norvég büntetésvégrehajtás rendszere az em(TASR/AP-felvétel) béri jogokra és a tiszteletre épül. „Tanulással és munkával akarjuk őket arra ösztönözni, hogy jobb emberekként távozzanak tőlünk” - mondta. A raboknak tényleg nincs mire panaszkodniuk, a cellák megfelelnek egy közepes nagyságú hotelszobának, mindenkinek saját fürdőszobája is van. Egyeseknek az internethasználatot is engedélyezik. A smasszerek fele nő. Az igazgatóság ugyanis úgy véli, hogy a gyengébbik nem jelenléte tompítja az agresszivitást. S ha valamelyik rabot meglátogatja a felesége, az asszony éjszakára is maradhat - kap egy pótágyat, (idnes.cz) rulta, azt hitte, hogy a bíróság épülete előtt összegyűlt tömeg meglincseli. Az ügyvéd szerint Breivik azt állítja, hogy egy iszlámellenes szervezetnek a tagja, amelynek vüágszerte sok, Norvégiában pedig két sejtje van. Eközben a norvég rendőrséget ért rengeteg bírálat - főleg azt kifogásolják, hogy túl sokáig tartott, amíg a kommandósok megérkeztek Utoya szigetre - Knut Storberget igazságügyminiszter tegnap a rendőrség „fantasztikus munkáját”, dicsérte. „Ezek az emberek sokkal többet dolgoztak, mint ami bárkitől elvárható, egész Norvégiában félbeszakították nyaralásukat, és önként jelentkeztek munkára.” Storberget azt is közölte, minisztériumának még vannak eltűnt alkalmazottai. Nem árulta el, hogy hány emberről van szó, s azt sem, van-e tudomása esetleges halálukról. Egyébként a rendőrség is bejelentette, hogy még mindkét helyszínen tarta- naknyilván eltűnt személyeket. Breivik több tucat európai radikális szervezetnek küldött levelet közvetlenül azelőtt, hogy az a oslói kormányzati negyedben robbantott, majd tömegmészárlásba kezdett egy ifjúsági táborban. Ilyen levelet kapott a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is. Toroczkai László, a mozgalom elnöke be is mutatta, a norvég merénylő saját e-mail címéről küldte nekik az irományt. Toroczkai azt mondta, az e-maüt már csak a támadás után olvasta el, de annak alapján nem lehetettvolna előre tudni, hogy pontosan mire készül a férfi. A magyar, a cseh, a brit és a német hatóságok is azonnali vizsgálatot indítottak Breivik ottani kapcsolatainak felderítésére. Az értesülések szerint egyelőre sehol sincs bizonyíték a közvetlen kapcsolatra. A német SPD és a Zöldek pártja tegnap egyaránt azt hangoztatta, nem elegendők a szélsőjobboldal megfigyelésére eddig alkalmazott módszerek. Mindkét párt a rendőri intézkedések szigorítását sürgette. Német szakértők úgy vélekedtek, a norvégiai merényletek Németországban és más európai országokban is gyengíteni fogják a jobboldali populista, ületve szélsőjobboldali pártok elmúlt időszakban felerősödött támogatottságát. Utaltak ugyanakkor arra: helytelen az a következtetés, hogy a vérengzés mögött egy norvég szélsőjobboldali csoport állna. Anders Behring Breivik - hangoztatták - „magányos őrültként” követte el szörnyű tettét. (MTI, TASR, ú) Százmillió eurót ígért az Európai Unió Már tízezrek haltak éhen Megpróbáltak elfoglalni két határátkelőt a koszovói különleges erők Feszült helyzet egy pecsét miatt ÖSSZEFOGLALÓ Pristina/Belgrád. A koszovói rendőrség különleges erői tegnap hajnalban megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a Brnjak és Jarinje átkelőhelyeket Koszovó és Szerbia határán. Jarinje határátkelőhöz azonban nem jutottak el, mert feldühödött helyi szerbek útjukat állták. Ivica Da- csics szerb belügyminiszter elítélte a koszovói akciót, amelyet „az ún. független Koszovó északi részének erőszakos integrálására tett kísérletként” minősített. Észak-Koszovóban pattanásig feszült helyzet alakult ki. Bo- riszlavStefanovics, a Pristinával tárgyaló küldöttség vezetője közölte, a koszovói albánok akciójával kapcsolatban „szinte mindenről” sikerült megállapodni a KFOR parancsnokával, ám ezzel szinte egy időben a koszovói rendőrség bejelentette: a Rosa nevű különleges egységek már elfoglalták Jarinje átkelőhelyet is. Belgrádban ezt rögtön cáfolták. Stefanovics Erhard Bühler- rel, a KFOR parancsnokával tárgyalt arról, hogy „Brnjak és Ja- rinja ellenőrzése ugyanolyan maradjon, mint kedd éjszakáig volt”. Bühler a megbeszélés után Jarinje átkelőhelyre ment. Később a Jarinje elfoglalásáról szóló hírt Bajram Rexhepi koszovói belügyminiszter is megerősítette, mondván: a koszovói erők „addig maradnak ott, amíg a helyzet megkívánja”. A Beta belgrádi hírügynökség szerint Hashim Thaci koszovói kormányfő utasította a rendőrséget, küldjenek újabb különleges egységeket Jarinje átkelőhelyre. Thaci kérte a KFOR erőit: távolítsák el Leposavic településnél azokat az útakadályokat, amelyeket a helybéli szerbek állítottak fel, hogy megakadályozzák a Rosa alakulatainak Jarinje elfoglalását. A lezárt utak fölött folyamatosan köröznek a KFOR helikopterei. Mindennek az előzménye: a múlt csütörtökön a koszovói kormány megtiltotta a szerb áruk behozatalát, ami rögtön nagy zavarokat okozott a koszovói-szerb határon. Az importstop válasz volt a belgrádi vezetés koszovói árukat sújtó embargójára. A kölcsönös kereskedelmi korlátozásokat a koszovói vámpecsét körüli vita mi- attvezettékbe. Szerbia továbbra is az ország egyik tartományaként tekint Koszovóra, ezért az ott használt vámpecsétet sem ismeri el. Koszovó szabadkereskedelmi megállapodást javasolt az elismerésért cserébe, Belgrád ezt nem fogadta el. A pristinai kormány fennhatósága még most, három és fél évvel a függetlenség kikiáltása után sem teljed ki Koszovó északi csücskére, ahol három járásban nagyjából 60 ezer szerb él egy tömbben. Ezen a területen továbbra is a szerb jogszabályok vannak érvényben, cirill betűsek a feliratok, az emberek dinárral fizetnek és autóikon szerbiai a rendszámtábla. (MTI,ú) New York/Róma. A tragikus norvég események miatt kevesebbet foglalkozik a média az afrikai éhségövezettel, ahol naponta százak-ezrek halnak meg. A legrosszabb a helyzet Szomáliában, de Etiópia, Kenya, Uganda és Dzsibuti is veszélyeztetett. Szomáliában a válságot súlyosbítja az is, hogy az ország déli részét uraló al-Shabaab iszlamista milícia nem engedi be több humanitárius szervezet segélyszállítmányait a térségbe. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) tegnap kezdte meg a humanitárius segélyek szállítását. A WFP gépei egyelőre a Szomáliái Mogadishuban és az etióp Dolo repterén tudnak leszállni. Jacques Diouf, a FAO főigazgatója a miniszteri szintű római értekezleten közölte: 1,6 milliárd dolláros segély szükséges az elkövetkező évben, és ebből 300 milliót már két hónapon belül folyósítani kellene. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára úgy vélte: 1,6 milliárd dollár egyedül Szomália számára elegendő, ahol naponta rémisztő ütemben halnak meg gyerekek és felnőttek. A térséget hatvan éve nem tapasztalt aszály sújtja, aminek következtében tízezrek haltak meg eddig, és 12 millió embert fenyeget az éhhalál. (MTI, ú) (TASR/AP-felvétel)
