Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-26 / 172. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 26. Vélemény És háttér 5 A pályáztatás járulékos haszna, hogy összejött egy lista az irredenta civil kezdeményezésekből Pályázati hahota Hány szlovákiai hivatalnok kell egy villanykörte kicseréléséhez? Ha hihetünk Jozef Švolík, Rudolf Chmel tanácsadója kijelentéseinek, kettő: az egyikkicseréli a villanykörtét, a másik egy hónapig vizsgálja, vajon találhatók-e irredenta szimbólumokaz új villany- körtén, illetve milyen felforgató alakokkal barátkozik a világítótest gyártója. TOKÁR GÉZA Švolík legalábbis hasonló szellemben indokolta meg a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának kérdését, mely azt firtatta, miért tartott egy hónapig közzé tenni a nemzeti kisebbségek kulturális támogatását megítélő bizottságok döntését. Elmondása szerint a kormányhivatal feladata kiszűrni azokat az igénylőket, akik - és érdemes szó szerint idézni - „Szlovákia területi egységét tagadó, és az állampolgárok békés együttélését veszélyeztető hazai és külföldi szervezetekkel működnek együtt.” Ez az indoklás annyira mulatságos, hogy pár perc erejéig érdemes belegondolnunk, miként is nézne ki a szlovákiai magyar civil szféra, ha Švolík úr érve megállná a helyét. Képzeljük el például, ahogy a Felvidéki Tizenhat Vármegye Mozgalom külföldi partnereivel egyetemben ördögi terveket sző az állampolgárok békés együttlété- nek veszélyeztetésére, a kezdeményezéseiket pedig kézenfekvő módon az „ellenség” pénzéből, a kisebbségi kultúrára szánt forrásokból szeretnék finanszírozni. Mi több, annyira sikerül megtéveszteniük a bíráló bizottságot (az irredenták már a bizottságban vannak?!), hogy meg is kapják a támogatást. Persze az is lehet, hogy a gyakorlatban így nyilvánul meg a szlovákiai magyar civil szervezetek közmondásos, külső forrásoktól való függése - már valódi, független szélsőségeseink sem lehetnek, csak kormányszponzoráltak. A törvénytisztelő magyarok szerencséjére a hivatal derék képviselői egy hónapos megfeszített munkával rávilágítottak a rejtett összefüggésekre, személyes kapcsolataik révén kiderítették például, melyik fesztivál titkos célja újabb haknira hívni a Kárpátiát. Mindenki megnyugodhat, az érintett szervezetek nem kapnak támogatást. Sőt, a pályáztatás laikusok által előre nem látott járulékos haszna, hogy összejött egy lista az irredenta civil kezdeményezésekből. Egy városi legenda szerint az amerikai rendőrség egyszer úgy kerített kézre több körözött bűnözőt, hogy egy baseballmérkőzésre szóló ingyenjegyet postázott nekik a hivatalos címükre - a gyanútlan meghívottak eljöttek, beültek a megadott helyükre, hogy aztán bilincsben távozzanak a helyszínről. A kisebbségi kulturális támogatás ebből a szemszögből nézve a szlovák hatóságok ingyenjegye: az elszemtelenedett szervezetek az általuk lenézett állam pénztárcájában kotorásznak, de pechjükre lebuknak és kilistázzák őket. Az egyszerű kívülállók figyelmét is fel kellene hívni a veszélyre: például az egyelőre még nem közölt bizottsági listát és a támogatottak listáját összehasonlítva tisztába kerülhetne vele a nyilvánosság, mennyi, az ország egységét veszélyeztető szervezet működik nyíltan az országban. Már ha tényleg ezen dolgoztak egy egész hónapig a hivatalnokok...- Az év egy részét itt töltöm, egy részét Afrikában, azt hiszem, itt az ideje, hogy kettős állampolgárságot szerezzek! (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Euróoptimizmus NAGYANDRÁS Az előző hét legfontosabb európai társadalmi és gazdasági eseményének elvileg a görög válság megoldására születettjavaslatcsomagnakkel- lett volna lennie, ám egy extravagáns popdíva londoni halála és a norvég őrült lövöldözése a hátérbe szorította. Pedig a görög válság kapcsán a szemünk előtt változik Európa jövője. A közös Európa, az Európai Unió, melyet jelenlegi állapotában ismerünk, nem egyik pillanatról a másikrajött létre. Hatvan éve folyamatos, szívós háttérmunkával formálják olyan emberek, akik tovább láttak az orruknál. Olyan szakemberek, akikben a politikusok megbíztak, mert rájöttek, hogy az általuk közösen felhalmozott tudás az egész kontinenst előbbre tudja vinni. Bár a csúcson mindig csak a politikusokat látjuk, a valódi munkát mások végzik el. Az államfők és a miniszterelnökök valójában csak aláírnak, s ha kell, a végső pillanatban meghozzák a politikai döntést, melyet valaki előkészített. Az Európai Uniónak megvolt és a mai napig megvan az a gyönyörű képessége, hogy a gazdasági együttműködésről szólóúöntések által valójában politikai közösséget formál az európai országokból. A világgazdasági válság kitöréséig az uniós támogatások különböző formáival egy bizonyos keretrendszerben működött az egész folyamat. Az erősebbek, ha kellett, magukkal húzták a gyengébbeket, ha valaki lemaradt, azt támogatták, de különleges kilengések nem voltak. Nagyon sok mindenben voltak már közös döntések eddig is, az euró pedig a korábbinál is sokkal szorosabbra zárta az együttműködést. Ám csak most, Görögország csődjével jött el az a pillanat, amikor a brüsszeli gárda a többi európai vezető támogatásával a szemünk láttára veszi ki az ország gazdaságának, pénzügyi folyamatainak irányítását a görög politikusok kezéből. Ez újabb lépés a gazdasági önállóság elvesztése felé, egy újabb lépés az EU jogköreinek kibővítése felé. Vajon mit jelentenek ezek a döntések nekünk, egyszerű embereknek? Az európai együttműködés a legfőbb oka annak, hogy a második világháború óta európai nemzetek között (a Balkánt leszámítva) nem volt háború. Az is ennek köszönhető, hogy Ágcsernyőtől egészen Normandiáig egyetlen határőrrel sem találkozunk. Hogy ott dolgozunk, ahol akarunk, hogy minden EU-tagállamban azonos jogok illetnek meg bennünket, és még sorolhatnám, de ezeket a dolgokat már szinte mindenki betéve tudja. A görög válság sokba fog kerülni. A hitelekért olyanoknak kell garanciát vállalniuk, akik nem kérték és nem is költötték a pénzt. De biztos, hogy a görög kölcsönnek is meglesz a pozitívhozadéka a közös Európa szempontjából. Egyelőre úgy tűnik, Brüsszelben jobban tudnak dönteni hosszú távú ügyekben, mint a nemzeti parlamentekben. Ezért én euró- optimista vagyok. Mint Habsburg Ottó volt. Egyébként szegénynek már csak pár évet kellett volna élnie, hogy szinte a teljes Habsburg Monarchiát újra egy közösségben lássa. De a folyamatot ő is tisztán látta. Több orosz újság megállapította: most már az sem kétséges, hogy Nyugat-Európa multikulturális fejlődési modelljére végleg keresztet lehet vetni Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az előretörő szélsőjobbra ÖSSZEFOGLALÓ Nincs magyarázat a Norvégiában történtekre - írta kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty kommentárjában hangsúlyozta: vannak olyan események, amelyek egyszerűen nem kommentálhatok, és ez már önmagában leír- hatatlanul fájdalmas. Az oslói támadás, majd az Utoya szigetén végrehajtott vérengzés ezek közé tartozik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű terrorcselekmények a józan ész kategóriáival nem magyarázhatók. A tettes által elkövetett kettős merénylet sem politikai, sem társadalmi, sem vallási megközelítésből nem értelmezhető. Az egyetlen kategória, amellyel a történtek jellemezhetők, az a téboly-fogalmazott Hefty. A cikkíró szerint a most elkövetett merényletben, valamint a korábbi, hasonló cselekedetekben van valami közös. Azok a nyilatkozatok, amelyek magyarázatként elhangzottak - legyen szó akár az Izraelben végrehajtott merényletekről, akár az oklahomai vérengzésről, az Egyesült Államok ellen 2001-ben végrehajtott terror- cselekményekről vagy a londoni és a madridi robbantásokról - csak látszatmagyarázatok az őrületre. Arra, ami egyedül a tettesek számára tűnhet ésszerűnek. Georg Paul Hefty szerint minden erőfeszítést meg kell tenni annak végiggondolásáért, hogy a hasonló merényletek miként akadályozhatókmeg. Ez - mint fogalmazott - nem kilátástalan, amit az elmúlt években Németországban leleplezett merényletkísérletek bizonyítanak. Még ha a sikerre nincs is garancia, az említett cél elérésére két út kínálkozik. Az egyik az internet jóval átfogóbb ellenőrzése, a másik a rendőrségi munka állandó javítása. A Süddeutsche Zeitung más véleményt fogalmazott meg. A lap szerint nem elegendő a tettes elmeállapotán spekulálni. Ebben az esetben rendkívüli az a veszély, hogy a tényleges cselekedet okai egy zavarodott elme homályában háttérbe szorulnak. A liberális újság szerint minden indok megvan a kettős merénylet politikai indítékainak végiggondolás ára. A lap emlékeztetett arra, hogy a norvégiai kettős merénylet elkövetője az internetre fel- töltött manifesztumában „a kul- túrmarxizmus és az iszlamizá- lódás elleni háborúról” beszélt, közvetve pedig arra utalt, hogy egyfajta küldetést teljesít, amelynek célja „a nemzeti megújulás” előmozdítása. Az újság szerint ezek az elképzelések nem újak, egy ideje már a jobboldali populizmus és az iszlámellenesség retorikai repertoárjába tartoznak. A saját nép elleni támadás, a saját honfitársak meggyilkolása egyfajta „megújulási fantázia” jegyében a szélsőjobboldali terrorizmus jellemvonásai közé tartozik - vélekedett a német liberális napilap, amely szerint a norvégiai merénylőnek áldozatokra volt szüksége ahhoz, hogy manifesztuma olyan üzenetként hasson, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. Ezt pedig rendkívül komolyan kell venni, és valójában most ez a tét - fogalmazott a Süddeutsche Zeitung. Az orosz lapok kommentárjai arra hívták fel a figyelmet, hogy Európában az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az egyre inkább előretörő szélsőjobboldalra, és a multikulturális toleranciának is vannak veszélyei. A Nyezaviszimaja Gazetában Lilit Gevorian, az IHS Global Insight társaság szakértője fejtette ki: az utóbbi időben nem csupán Skandináviában, hanem Közép- és Nyugat-Európában is nő a szélsőjobb és neonáci pártok szerepe, amelyek egyebek mellett a globalizáció ellen lépnek fel. A lap idézte Hajo Fűnkét, a Berlini Szabad Egyetem szakértőjét, aki szerint ezeknek a pártolóiak és csoportoknak a megerősödése olyan atmoszférát teremthet, amely az erőszak útjára lökheti a fanatikusokat. A Kommerszant szerint a rettenetes terrorakció nyomán Európa figyelmének középpontjába kerül a migráció és a migrációellenes nacionalista pártok kérdése, amely pártok az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek. ,A gyűlölet szavai tettekké tudnak válni: ha enneka megállapításnak egyáltalán szüksége volt megerősítésre, akkor ezt most újra megkapta” - írta a Vedomosztyi. A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap kommentárja szerint a történtek nagyon sok kényelmetlen kérdést vetnek fel, kezdve attól, hogyan kerülhette el a tettes eddig a biztonsági szervek figyelmét, miért késett olyan sokat a rendőrség, egészen a fegyverek vásárlásához való jogig. Emellett a lap - több más orosz újsággal összhangban - megállapította: most már az sem kétséges, hogy Nyugat- Európa multikulturális fejlődési modelljére végleg keresztet lehet vetni. A Moszkovszkij Komszomo- lec úgy látja: ha a norvégiai tragédia semmire nem tanítja meg az európai hatóságokat, akkor az ilyesmi hamarosan mindennapos lesz, mert az első lépés megtörtént. „És gyilkolni kész emberekből Európában nincs kevesebb, mint Afganisztánban. Akkor aztán a fehér bőrű, konzervatív veszélyhez képest Oszama bin-Laden Télapónak tűnik majd.” (MTI)
