Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-22 / 169. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 22. www.ujszo.com ír bírálat a Vatikánnak Dublin. Az ír kormány szokatlanul éles bírálata után Dublin érseke is kritikával illette a Szentszék hozzáállását a katolikus tisztségviselők által elkövetett megrontási esetekhez. Diarmuid Martin érsek tegnap „szégyenkezésének és rémületének” adott hangot amiatt, hogy az egyházon belül léteznek olyan csoportok, amelyek szembeszegülnek a gyermekek védelmét célzó intézkedésekkel. Írország lakosságának 95 százaléka katolikus. Előzőleg az ír parlament egyhangúlag elfogadta azt az indítványt, amely azzal vádolja a Vatikánt, hogy szabotálta az ír püspökök 1996-as döntését. Ez utóbbi alapján lehetővé vált a rendőrség értesítése olyan esetekről, amelyekben fölmerült a pedofí- lia gyanúja. (MTI) Háború az al-Kaidával Aden. Megölték az al- Kaida arab-félszigeti szárnyának egyik vezetőjét, Aj- ed as-Sabvánit Dél-Jemen- ben, amikor a terrorszervezet Zindzsibártól, Abján tartomány legnagyobb városától keletre összecsapott a hadsereggel. A kormányerők tíz katonát vesztettek - közölték tegnap katonai és kórházi illetékesek. A magukat a Saría Híveinek nevező, az al-Kaidával kapcsolatban álló fegyveresek május végén foglalták el Zindzsibárt. Az al-Kaida arab-félszigeti szárnya a terrorhálózat jemeni és szaúdi szervezeteinek egyesülésével jött létre 2009 januárjában. A helyi törzsek is harcba szálltak az al-Kaida ellen. (MTI) Importstop a pecsét miatt Pristina. Megtiltotta a koszovói kormány a szerb áruk behozatalát, ez nagy zavarokat okozott a koszovói-szerb határon: a teherautók hosszú sorokban várakoztak valamennyi határátkelőnél. Az importstop válasz a belgrádi vezetés koszovói árukat sújtó embargójára - közölte a pristinai kormány. Mindennek oka a koszovói vámpecsét körüli vita. Szerbia továbbra is az ország egyik tartományaként tekint Koszovóra, ezért az ott használt vámpecsétet sem ismeri el. Koszovó szabadkereskedelmi megállapodást javasolt az elismerésért cserébe. A felek az EU közvetítésével tárgyaltak a rendezésről. A vámügyi kérdésekről folytatott egyeztetések szerdán szakadtak meg. (MTI) Elvetették a rendkívüli bankadót, és elutasították a görög államadósságok átütemezését Kedvezően reagáltak a piacok Sarkozy és Merkel. Először fenyegették egymást, aztán megállapodtak. (TAS R/AP-felvéte I) Brüsszel. Pozitív piaci fordulat következett be tegnap délután, amint a görög mentőcsomag részletei ismertté váltak. Alacsonyabb kamatra és hosszabb futamidővel kaphatnak kölcsönt a bajba került euróövezeti tagországok, Görögország pedig további 71 milliárd euró támogatás kap. ÖSSZEFOGLALÓ Ez szivárgott ki kora este a 17 országból álló euróövezet állam- és kormányfőinek találkozójáról. A piacok jól fogadták az információkat, az euró rögtön erősödött. A második görög mentőcsomagba az euróövezeti tagok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 71 milliárd eurót ajánlhat fel, amihez a dél-európai ország magánhitelezői további milliárdokat tehetnek hozzá, részvételük pontos formája azonban még bizonytalan - árulták el brüsszeli diplomaták. A tegnapi euróövezeti csúcs fő célja az volt, hogy kidolgozzák a Görögországnak újabb pénzügyi támogatást nyújtó program fő elemeit. Az értekezlet alaphangulatát az a megállapodás adta meg, amely Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök szerdai maratoni, tegnap hajnalba nyúló találkozóján született. Megfigyelők emlékeztettek: a két fél álláspontja kezdetben nagyon eltérő volt. Ami kiszivárgott: elvetették a bankadóról a múlt héten kidolgozott javaslatot, és elutasították a görög államadósságok átütemezését. A tegnapi értekezletet hivatalosan megnyitó munkaebéd előtt a házigazda Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök külön ült asztalhoz Merkellel, Sarkozyvel és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját is elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel, valamint Jeóijiosz Papandreu görög miniszterelnökkel. Jelen volt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is. Juncker a csúcs előtt azt mondta, a görög problémára átfogóbb megoldásokat szeretnének, amelyekkel egyebek között elkerülhető lenne, hogy „kéthetente találkozzanak és új elemeket adjanak hozzá” a korábban elhatározottakhoz. Merkel ugyancsak a kezdet előtt azt hangsúlyozta, a Sarkozyvel folytatott tárgyalásainak eredményei nyomán a 17 ország között is megállapodást vár a Görögországot segítő újabb programról. Hozzátette, hogy a megállapodás fontos jel lenne az adósságválság kezelését célzó folyamatban, mert egyebek közt azt mutatná, hogy a legfontosabb problémát sikerült megoldani. Hozzátette: nem elég rendezni a pillanatnyi adósságproblémát, a tartós adósságkezelésre is megoldást kell találni. Elengedhetetlen a versenyképesség javítása is. „E két feltétel teljesülése más országokban is szükséges ahhoz, hogy elkerüljék a pénzügyi problémákat.” Az állam- és kormányfők jelezték, lépéseket tesz az euróövezet arra is, hogy csökkenjen a függőség a hitelminősítő ügynökségek értékelésétől. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság dolgoz majd ki további javaslatokat. Az ülésről lapzárta előtt kiszivárgott hírek szerint továbbra is asztalon volt az a lehetőség, hogy Görögország adósságainak egy részét leírják. Ez szintén olyan része lenne a megállapodásnak, amely más euróövezeti államra nem vonatkozhat. (MTI, ú) Médiabotrány Sok brit lap sérthetett törvényt London/Sydney. Brit lapok több ezer esetben alkalmaztak magándetektíveket bizalmas információk megszerzésére, nem egyszer törvénysértő módon - hangzott el a BBC rádió tegnapi riportjában, amely szerint a nemrég kirobbant súlyos sajtóetikai botrány rendőrségi vizsgálata így túlterjedhet a Mur- doch-birodalom határain. A Scotland Yard által vizsgált aktákból az derül ki, hogy az elmúlt években 31 brit sajtókiadvány 300 újságírója összesen 4000 esetben vette igénybe magán- nyomozók szolgáltatásait bizalmas értesülések megszerzésére, és az információkhoz a detektívek sokszor illegális módon jutottak. Az aktákban a tömeglapok közül felbukkan a konzervatív Daily Mail és a baloldali Daily Mirror, valamint a Sunday People, amely egy viszonylag kisebb vasárnapi pletykalap. A Daily Mail tegnap közölte, az általa megszerzett információk „közérdeket szolgáltak”, a Mir- rort kiadó cég szerint a lap újságírói mindig a törvényesség határain belül dolgoztak. Abrit sajtóbotrány nyomán az ausztrál kormány arra készül, hogy szigorítja a magánszféra védelmét szolgáló törvényeket. Brendan O'Connor belügyminiszter tegnap kijelentette: a Murdoch-sajtóbirodalomhoz tartozó News of the World lehallgatási botránya elkerülhetetlenné teszi, hogy Ausztrália levonja a tanulságokat. Az országnak ugyanis nincs olyan általános törvénye, amely védené az emberek magánéletét. (MTI) Afrika szarván több mint tízmillió embert sújt az idei aszály Éhínség tombol Dél-Szomáliában ÖSSZEFOGLALÓ Aszály, háború, nyomor (TASR/AP-felvétel) Hadzsicsot már ma Hágába küldhetik Oroszországban is bujkált ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Nairobi. Hivatalosan is éhségövezetnek nyilvánította Szomália két déli régióját az ENSZ. Az al-Shabaab iszlamista lázadók kezén lévő területekről van szó: a világszervezet Bakool körzet déli részét és Alsó-Sha- belle-t tekinti éhínség sújtotta övezetnek. Az ENSZ kritériumai szerint az a térség tekinthető éhínség, illetve humán katasztrófa sújtotta övezetnek, ahol napi kettőnél magasabb a tízezer főre jutó halálozási arányszám, az akut alultápláltság a lakosság legalább 30 százalékát érinti, a napi élelmiszeradag jóval alatta marad a fejenkénti 2100 kilokalóriának, a napi vízadag nem éri el a 4 litert, és megszűntek a lét- fenntartás eszközei. „Ha nem cselekszünk még ma, a rossz termés és a fertőző betegségek megjelenése miatt az éhínség két hónap alatt mind a nyolc dél-szomáliai térségre kiteljed” - figyelmeztetett Mark Bowden, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes Szomáliái koordinátora. Az OCHA adatai szerint a Szomáliái lakosság felének, azaz 3,7 mülió embernek (köztük az ország déli részén 2,8 milliónak) a helyzete válságos. Afrika szarván több mint tízmillió embert sújt az idei aszály, amely az ENSZ szerint feltehetően évtizedek óta a legsúlyosabb. Dzsibuti, Etiópia, Kenya, Uganda szintén érintett. Szomáliában azonban mindennél súlyosabb a helyzet az állandó fegyveres konfliktusok miatt. Mohamed Siad Barré diktatúrájának 1991-es bukása óta Szomáliában szünet nélkül polgárháború dúl és természeti katasztrófák követik egymást. Az al-Kaidával kapcsolatban álló al- Shabaab iszlamistái uralmuk alatt tartják Szomália déli és középső térségeinek java részét, valamint a főváros, Mogadishu felét. Az ENSZ szerint a lakosság negyede úgynevezett belső menekült vagy külföldön él. Idén 135 ezer Szomáliái menekült el az országból a harcok és az éhínség elől. (MTI, ú) Belgrád. A biztonsági feltételektől függően, akár már ma Hágába szállíthatják Goran Hadzsicsot, az utolsó szerb háborús bűnöst, akit a törvényszék köröztetett. Hadzsics, áld az ún. Krajinai Szerb Köztársaságnak volt az „elnöke”, tegnap ugyanis lemondott fellebbezési jogáról azt követően, hogy a különleges szerb bíróság döntött a Hágának való kiadatásáról. Mindezt Hadzsics ügyvédje közölte a médiával. Hadzsicsot szerdán fogták el a vajdasági Wunsiedel. Ezentúl nem zarándokolhatnak a neonácik Rudolf Hess sírjához a bajorországi Wunsiedelben. Ugyanis 24 évvel Hess halála után a sírt felszámolták. Peter Seisser egyházi elöljáró tegnap megerősítette, a családdal egyeztetve már szerdán reggel kihantolták a holttestet. Hitler egykori helyettesének maradványait elégetik, majd a tengeren szétszórják a hamvaFruska Gora hegységben egy erdőben, Krusedol falu közelében, kb. száz kilométerre Belg- rádtól. Hágában 14 vádpontban háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolják. A belgrádi Politika napilap tegnap azt írta, hogy hétéves bujkálása alatt Hadzsics sok időt töltött álnéven, hamis iratokkal Oroszországban, ahonnan - miután a nyomára bukkantak - feltehetően Fehéroroszországba menekült tovább. A lap feltételezi, hogy Hadzsicsot a szerb pravoszláv egyház is segítette. (SITA, ú) kát. „így akarjuk elejét venni annak, hogy Wunsiedel javíthatatlan egyének zarándokhelyévé váljon”-közölte Seisser. Hesst a náci háborús bűnösök nürnbergi perében életfogytiglani börtönre ítélték. Több mint negyven évet töltött a berlin- spandaui fegyházban, mielőtt 1987. augusztus 17-én - 93 évesen - öngyilkosságot követett el. Az volt a végakarata, hogy szülei mellé temessék a wunsiedeli temetőben. A német neonácik egyik zarándokhelye volt Bezúzták Hess sírját MTl-HÍR
