Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-21 / 168. szám, csütörtök
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 21. A tálibok jó szolgálatot tettek Amerikának: megölték Hamid Karzai elnök féltestvérét Dicstelen kivonulás Csak az elmúlt két hétben annyi ellentmondásos hír érkezett Afganisztánból, hogy az optimista nyugati nyilatkozatok hiteltelenné válnak. MALINÁK ISTVÁN A nemzetközi haderőnek e héttől új főparancsnoka van, az eddigi a CIA főnöke lett. Nem nehéz kikövetkeztetni: az elkövetkező időszakban a CIA nagyobb intenzitással kíván belefolyni az afgán ügyekbe. Kedden a NATO átadta egy tartományi főváros ellenőrzését az afgán erőknek. A tartomány többi részét inkább a tálibok ellenőrzik. A múlt pénteken hazatért az első 650 amerikai katona. Obama azt mondta, a tábornokok által javasoltnál gyorsabb lesz a csapatkivonás, az első tízezer katonának év végéig haza kell térnie. Afganisztánban jelenleg 100 ezer amerikai katona van, az elnök elképzelése szerint egyharma- duk a jövő év végéig hazatér. Az uniós külügyminiszterek három nappal ezelőtti nyilatkozatukban hangsúlyozták: „Az EU kiemelt célkitűzésként kezeli, hogy Afganisztánban 2014 végéig lebonyolódjon az átmenet, vagyis: az ország biztonságának ellenőrzése teljes egészében átkerül a helyi erők illetékességébe.” Oszama bin Ladebn megölése után az al-Kaida is, meg a tálibok is véres bosszút esküdtek. Ironizálásnak tűnhet, de azt kell mondani, nem egész két hete a tálibok jó szolgálatot tettek Amerikának: megölték Hamid Karzai elnök féltestvérét, Ahmed Váli Karzait. Utána, hogy megmutassák, ki az úr Afganisztánban, robbantottak egyet a temetésen is, négy napja pedig megölték Karzai elnök egyik fontos tanácsadóját. Az USA évek óta próbálta rábeszélni Karzait, hogy vonja ki a testvérét Kandahárból, az egyik legfontosabb tartományból. Nem tette meg. Ahmed Váli Karzai tartományi elöljárót csak Kandahár királyaként emlegették. Ő ellenőrizte a drogüzletet, hatalmas pénzeket zsebelt be a fegyverkereskedelemből, a prostitúcióból, lenyúlta az amerikai és más segélyek jó részét, s ő osztotta el a busás haszonnal járó állami megrendeléseket. Nemrégiben Washingtonban is beismerték: a CIA eddig több millió dollárt fizetett neki azért a segítségért, amelyet az amerikai titkosszolgálatnak és a különleges erőknek nyújtott, egyebek közt magánhadserege révén. Csak találgatni lehet, mennyi került ezekből a pénzekből Karzai elnök magánszámlájára. Hab a tortán: öccse megölése után egy-két nappal a helyére, a kandahári tartományi tanács élére azonnal kinevezte egy másik fivérét. Tehát tévedtek, akik azt hitték, hogy Kandahárban Abdul Raz- zik, a tartomány rendőrfőnöke kerül helyzetbe. Egyébként tök mindegy, Razzik rendőrtábornokról a kívülállók csak két dolgot tudhatnak biztosan, az egyik az, hogy írástudatlan, a másik az, hogy ő is kábítószercsempészetből és védelmi pénzek szedéséből biztosítja élet- színvonalát. Az igazi tragédia: úgy működik az egész ország, mint Kandahár. Washingtonban sem tudják, pontosan hány milliárd, újjáépítésre szánt dollárt tüntetett el a Karzai-klán. Az amerikai közvéleményt talán már nem is érdekli, hiszen bin Laden megölésével bosszút álltak 9/11-ért, a háborúba belefáradtak, gyorsan ki akarnak vonulni. A többiek is ezt teszik: a franciák, a britek, a kanadaiak stb. Amit maguk után hagynak: egy maffiaállam, a világ egyik leg- korruptabb országa. Csoda, ha a nyomorgó vidéki lakosság jó része a tálibokkal szimpatizál? Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Kötelező katonaság? IAMPI ZSUZSANNA Egyik hírhedt BT politikusunk a kötelező kato- *1, A nai szolgálat visszaállítását jp* pedzegeti. Nekém nagyon nem tetszik ez az ötlet. A katonaság intézménye kiskoromtól riaszt, attól a pillanattól, amikor először hallottam az „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” kezdetű dalocskát. Miféle hely az, ahol az embereknek muszáj egyszerre lépni, hogy enni kapjanak, morfondíroztam, s amikor esténként apukámmal sétálni mentem, próbáltam vele egyszerre lépni. Nem mindig sikerült. Attól kezdve tudni véltem, miért olyan soványak a katonák, s nagyon sajnáltam őket. Az intézménytől való irtózásom a későbbiekben csak fokozódott. A fülem pontosan emlékszik a hatvannyolcban bevonuló tankok lánctalpának csikorgására, a szemem a lassú, súlyos menetre, a pozsonyi vár összetört járdájára, mert egészen odáig felkapaszkodtak. Látom a vár teraszának sarkában őrködő, talpig fegyveres sovány (!) katonafiúkat, egyik kezük puskához hasonló kütyün, a másikkal integetnek nekem, amikor arra megyek, néha szólnak is, persze nem értek oroszul. Gyerekfejjel nem félek tőlük. Biztos inkább lennének otthon, mint itt, gondolom, de ahol muszáj egyszerre lépni, ott biztosan muszáj menni is, ha azt parancsolják. Nagyon sajnálom őket. S jóval később nagyon sajnálom a fiúismerőseimet, akiknek muszáj bevonulniuk. Úgy tűnik, nem vagyok teljesen normális, mert rajtam kívül mindenki nagy bulinak tartja a katonaságot. „Majd ott faragnak belőle férfit”, „a Laci is ott tanult meg gombot varrni”, mondogatják. De engem nem győznek meg. Tudom én a magamét. A bu- zerplaccokról. Az öregkatonák szemétkedéseiről (szar- pucolás a direkt és alaposan összekoszított vécén, de ez csak a kezdet), amik persze „öröklődnek”, mert olyan hamar elfelejti az ember,a megaláztatást, ha maga alázhat meg másokat. Főleg egy olyan környezetben, ami az erőszakos muszájra épül. Ilyesmikre persze csak akkor derül fény, amikor kiszolgált katona lesz valaki (én is tőlük tudom), mert azt szolgálat közben mégsem írhatja meg a szerencsétlen, hogy kis időre fellógattak hátrakötött kézzel, hiszen jó anyjának abban a minutumban megszakadna a szíve. S amikor már mögötte vannak ezek a dolgok, elfelejti a szenvedést, hősnek érzi magát, és reprodukálja a mítoszt, hogy „aki nem volt katona, az nem is igazi férfi”. Egyesek szerint a mai fiatal férfiakra is ráférne a katonaság. Lehet, még örülnének is neki! Hiszen milyen népszerű például a paintball, ahol színes patronokkal lövöldözge- tik egymást. Én viszont azt gondolom, hogy más a játék és más a valóság. Egyetemista koromban ismertem fiúkat, akik a világ egyik tűzfészkéből jöttek hozzánk tanulni. Felajzottan meséltek arról, az egy hónapos kiképzés során milyen férfias dolog volt puskát tartani a kézben és lövészárkot ásni. De amikor jött a háború, és mindezt élesben is kipróbálhatták volna, gyorsan megnősültek, itt maradtak, s mindentudóan politizáltak. Éljen az eszme! Főleg, hogy meghaltak érte mások. Akiknek muszáj volt bevonulniuk. KOMMENTÁR Lassan járj! KOCUR LÁSZLÓ Elöljáróban jegyezzük meg, Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány, ami a közlekedési morált illeti, Kiss Ernő dandártábornok, egykori magyar KBI-igazgató saruszíját sem méltó megoldani, hisz nem hajtott parkoló autókba, nem vizelt a főkapitányság épülete mellé, „csak” 122-vel hajtott, 90 helyett. Amikor az uborkaszezonnal küzdő sajtó szinte naponta ad hírt halálos kimenetelű közlekedési balesetekről, nem bagatellizálhatjuk, hogy éppen az sérti meg durván a közlekedési szabályokat, akire azok betartatásának felügyelete van bízva. Kétségtelen, Jaroslav Spišiak egyike azoknak az embereknek, akik Szlovákiában a legtöbbet tették a biztonságos közlekedésért. (Esetében ez nem érdem, ez a munkája.) Hivatalba lépését követőn nyilvánossá tette, hol ellenőrzi a rendőrség a közlekedési szabályok betartását, megtiltotta, hogy a közlekedési rendőrök szándékosan tereptárgyak mögé rejtőzve mérjék a sebességhatárok betartását. Megváltoztatta a rendőrök értékelését, a közlekedési rendőrök jutalmazását és előmenetelét nem a bevont jogosítványok számától - ami egyszerű -, hanem a balesetek számának csökkentésétől - ami bonyolult - tette függővé. Az állomány ezekért az intézkedéseiért nem is zárta őt a szívébe, nem véletlen, hogy ballépése már a hírtelevízió esti műsorába bekerült, holott fél kézen megszámolható az arról hivatalból tudomást szerzők száma, de ézt most ne boncolgassuk, mivel témánkhoz szorosan nem kapcsolódó kérdések sokaságát vetné fel. Jaroslav Spišiak felesleges hibát követett el. Ha 122 km/h-s sebességgel akart haladni, azt megtehette volna jogszerűen is, gépkocsija megkülönböztető jelzéseinek bekapcsolásával. Ha viszont ez nem volt indokolt, kilencvennel kellett volna mennie, mint a halandóknak. Az országos rendőrfőkapitány eddig jól kommunikálta közlekedési kihágását, a nyüvános- ság elé lépett, és elismerte azt, kész vállalni a következményeket - 40 km/h-ig, lakott területen kívül 150 euróba fáj, ha jobban odalépünk-, ami nagyonhelyes, nekünk, mezei sofőröknek nem adatik meg a mérlegelés lehetősége. Gyorshajtásával viszont feleslegesen muníciót biztosított bírálói, elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt számára. Sajnos, főként a bulvárfogyasztók körében kihágása érvvé emelkedhet, beárnyékolva akár legkomolyabb eredményeit is. Úgy látszik, az országos rendőrfőkapitányok esetében is igaz a mondás: lassan járj, tovább érsz. TALLÓZÓ DIE WELT Mindenekelőtt Bulgáriát, de Romániát is elmarasztalja az Európai Bizottság legújabb schengeni jelentése - írta brüsszeli diplomáciai körökre hivatkozva szerdai számában a Die Welt. A német konzervatív napilap szerint a jelentés a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc kapcsán sem Szófiáról, sem Bukarestről nem állít ki jó bizonyítványt. A berlini belügyminisztérium szóvivője a lapnak hangsúlyozta: a német kormány álláspontja nem változott, a schengeni bővítés előtt a két országnak előrelépést kell elérnie az említett területeken. A Die Welt arról értesült, hogy a jelentés elsősorban Bulgáriát bírálja, hangsúlyozva, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban Szófia adós a meggyőző eredményekkel. A beszámoló szerint további haladéktalan lépésekre van szükség a bolgár igazságszolgáltatás alapvető reformja érdekében. Az Európai Bizottság ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a tavalyi, meglehetősen elmarasztaló értékelés óta eltelt egy évben Romániában történt némi előrelépés. Bukarest jelentős intézkedéseket hozott az igazságügyi rendszer hatékonyabbá tétele érdekében. A német lap szerint a jelentés azonban közvetve bírálja a bukaresti politikusokat, felróva: a parlament többször megakadályozta, hogy vizsgálat kezdődjön olyan korábbi miniszterek, illetve más magas rangú hivatalnokok ellen, akiket korrupcióval gyanúsítanak. Az újságnak nyüatkozó szakértők emlékeztetettek arra, hogy a schengeni bővítést a legélesebben Francia- ország, Németország és Hollandia ellenzi. Az idézett szakértők szerint az uniós tagállamok belügyminiszterei szeptember végén várhatóan döntést hoznak a bővítés kérdésében. A 2012 májusában esedékes franciaországi elnökválasztás, valamint a Geert Wilders vezette szélsőjobboldal hollandiai térnyerése nem növeli Bulgária és Románia csatlakozási esélyeit - vélekedtek a német szakértők. (MTI)
