Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-21 / 168. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Kadhafi maradhatna? Párizs. Moammer Kad­hafi Líbiában maradhat, ha távozik a politikai élet­ből - mondta tegnap Alain Juppé francia külügymi­niszter. Párizs korábban a líbiai vezető távozását je­lölte meg a tűzszünet egyik feltételeként. A fran­cia javaslat azt jelentené, hogy Kadhafit nem adnák ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely elfogatóparancsot adott ki ellene emberiesség elleni bűncselekmények elköve­tése miatt. A líbiai lázadók már korábban jelezték: le­hetségesnek tartják, hogy Kadhafi az országban ma­radjon a visszavonulása után. (MTI) Indiával Kína ellen Újdelhi. India terjessze ki hagyományos befolyási övezetét Dél-Ázsián túlra, hogy versenybe szálljon Kína egyre magabiztosabb fellépésével a kontinen­sen. Ezt javasolta tegnap a dél-indiai Csennaiban Hil­lary Clinton amerikai kül­ügyminiszter. Az USA sze­rint Indiának növelnie kel­lene befolyását Délkelet- Ázsiában, Kína hátsó ud­varában, valamint a csen­des-óceáni térségben. „Az USA és India osztja azokat az értékeket, amelyek erős partnerekké tették őket a biztonság, a demokrácia és a fejlődés előmozdításá­ban ezeken a területeken” -mondta Clinton. (MTI) Omar molia nem halt meg Kabul. A megdöntött af­ganisztáni tálib rezsim ve­zérének, Omar mohának a haláláról tudósító rövid szöveges üzenet érkezett tegnap reggel Afganisz­tánban tálib szóvivők tele­fonjáról külföldi újság­írókhoz. Nem sokkal ké­sőbb a szóvivők közölték: Omar molia él, az amerikai titkosszolgálat meghekkel- te a mobiltelefonjaikat. A félszemű Omar mohának - akinek még a pontos szüle­tési dátuma sem ismert, 51 vagy 52 éves lehet, és hasz­nálható fotó sincs róla - májusban is halálhírét kel­tették, akkor a sajtó. Azt az értesülést nemcsak a táli- bok, hanem a pakisztáni hírszerzés illetékesei, ame­rikai katonai parancsno­kok, diplomaták és az af­gán kormány tisztségvise­lői is cáfolták. Az USA 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Omar mohára. A tálib vezető valószínűleg elmenekült Afganisztán­ból, miután 2001 végén megdőlt a tálib rendszer, s talán a nyugat-pakisztáni ■ Kvettában bujkál. (MTI) Elfogták Goran Hadzsicsot, az utolsó körözött háborús bűnöst - szerb ortodox papok segíthették a bujkálásban Szerbia teljesítette hágai tartozását Goran Hadzsics 1993-ban New Yorkban (TASR/AP-felvétel) Belgrád/Brüsszel. Elfogták tegnap Goran Hadzsicsot, az utolsó, még körözött szerb háborús bűnöst. Ezt Borisz Tadics szerb elnök jelentette be Belgrádban. A NATO és az EU vezetői is üdvözölték a hírt. Jadran- ka Kosor horvát kormány­főjelezte: Zágráb csatla­kozni fog a Hadzsics elleni vádirathoz. ÖSSZEFOGLALÓ Szerbia ezzel lezárta a hágai Nemzetközi Törvényszékkel va­ló együttműködés legnehezebb szakaszát - mondta Tadics. Va­lótlannak nevezte azokat a vá­dakat, amelyek szerint a szerb vezetés tudta, hol rejtőzik a há­gai szökevény. Hadzsics és a két hónappal ezelőtt elfogott Ratko Mladics volt boszniai szerb tá­bornok kézre kerítését 3 évi in­tenzív munka előzte meg - tette hozzá, s burkoltan kifejezte re­ményét, hogy Hadzsics elfogása közelebb viszi Szerbiát az EU- hoz. „Szerbia lezárta történelme egy nehéz és sötét fejezetét, és most bizakodva várja az EU döntését.” Belgrád még az idén szeretné elnyerni az EU-tól a hi­vatalosjelölt ország státust. A most 52 éves Hadzsics a horvátországi szerbek „államának”, a Krajinai Szerb Köztársaságnak az „elnöke” volt. A hágai törvényszéken 2004 nyarán készült el a vádirat ellene, s 14 vádpontban háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolják. 2004. jú­lius 13-án délután néhány órá­val azután menekült el újvidéki lakásából, hogy Hágában kiad­ták ellene az elfogatóparancsot. Hírek szerint a szerb biztonsági szolgálatoknak a keményvona­las nacionalistákkal rokonszen­vező tagjai figyelmeztették. Tegnap reggel fél kilenc előtt néhány perccel tartóztatták le a szerb titkosszolgálat (BIA) em­berei Belgrádtól száz kilométer­nyire északra, a vajdasági Frus­ka Gora hegységben, Krusedol falu közelében. Vladimir Vuk- csevics különleges ügyész azt mondta, egy pisztoly volt Ha- dzsicsnál a letartóztatásakor, de nem tanúsított ellenállást. Álné­ven lakott a dombvidéken; ba­juszt és háromnapos borostát vi­selt, amikor elfogták. Szerinte Hadzsics arra készült, hogy el­utazik Szerbiából, és ezt egy kül­földi ország titkosszolgálatával együttműködésben hiúsították meg. Vukcsevics elmondta azt is, a körözött háborús bűnöst akkor fogták el, amikor találkozott egy másik férfival, aki pénzt vitt ne­ki. Az ügyészség azt is vizsgálja, a szerb ortodox egyház néhány papja segítette-e Hadzsicsot a bujkálásban. Az elmúlt években a sajtóban többször is megjelent olyan értesülés, miszerint Ha­dzsics egy szerb ortodox kolos­torban lelt menedékre. A külön­leges ügyész szerint tíz napon belül kiadhatják Hágának. Hadzsics felelős a szerbek ál­tal 1991 és 1993 között Kelet- Horvátországban horvát és ma­gyar civilek ellen elkövetett sú­lyos bűntettekért, több száz em­ber-köztük nők,öregekés ha­difoglyok - megöléséért és to­vábbi ezrek elűzéséért. A hágai vádirat külön megemlíti felelős­ségét az 1991-es vukovári mé­szárlás és más kegyetlenkedések ügyében. Szerb szabadcsapa­tok, köztük az azóta erőszakos halált halt Zeljko Raznatovics, alias Árkán osztaga a Duna jobb partján, a mai szerb-horvát ál­lamhatár horvát oldalán kegyet- lenkedtek, aknamezőre küldtek civüeket, kifosztottak házakat, felégettek több katolikus temp­lomot. (MTI, ú) Gyűrűzik a médiabotrány - Ausztráliában is vizsgálat indulhat Cameron nem mond le MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London/Sydney. Elnézést kért tegnap a brit kormányfő, amiért sajtófőnökként alkal­mazta az utóbbi évtizedek legsú­lyosabb sajtóbotrányának egyik érintettjét, s értésre adta: nem készül távozni tisztségéből. David Cameron az alsóház rendkívüli ülésnapján mélysé­ges sajnálkozásának adott han­got azért a felzúdulásért, amit a telefonlehallgatási ügy közép­pontjában álló, a botrány miatt nemrég felszámolt News of the World bulvárlap volt főszer­kesztőjének, Andy Coulsonnak az alkalmazása okozott. Kije­lentette: visszatekintve a tör­téntekre, ma már nem alkal­mazná Coulsont, de „az ember a döntéseket nem visszatekintve, hanem a jelenben hozza”. Lapkommentárok szerint ki­kezdheti a konzervatív minisz­terelnök helyzetét, hogy jó ideig sajtófőnökeként alkalmazta Coulsont, akit a múlt héten, a News of the World telefonle­hallgatási ügyével kapcsolatos rendőrségi vizsgálat során őri­zetbe vettek. Cameron is utalt a jövőjét firtató felvetésekre, je­lezve, folytatni kívánja munká­ját. Kijelentette, hogy az ő sze­mélyes és legnagyobb felelőssé­ge a romok eltakarítása. Coulsonról szólva közölte: ha kiderül, hogy tudott a lapja ál­tal űzött mobiltelefon-feltörési és -lehallgatási gyakorlatról, akkor Coulson - aki ragadja, hogy tudomása lett volna erről az információszerzési módszer­ről - „hazudott... nemcsak ne­kem, hanem a parlamentnek és a rendőrségnek is, és bíróság előtt kell felelnie”. A brit parlament hathetes nyári szünete már kedden el­kezdődött volna, ám a brit bel­politikát és a közéletet teljesen elborító botrány miatt a képvise­lők tegnap rendkívüli vitanapot tartottak. Cameron egy nappal lerövidítette több országot érin­tő afrikai körútját, hogy részt vehessen rajta. N agy-Britanniához és az USA- hoz hasonlóan vizsgálat indul­hat Ausztráliában is azzal kap­csolatban, hogy Rupert Mur­doch ausztráliai születésű saj­tómágnás ottani érdekeltségei megsértették-e a jogszabályo­kat. „Azt gondolom, itt is fel kell tenni néhány kérdést a News Limited működésével kapcso­latban” - mondta Julia Gillard kormányfő. A News Limited - a Murdoch-médiabirodalom, a News Corporation ausztráliai ága - ellenőrzi az ausztrál napi­lapok piacának 70 százalékát. Hozzátette: az ausztrál olvasók­nak „kemény kérdéseik vannak, amelyre választvámak”. A néhai chilei elnök lányának bejelentése Allende öngyilkos lett MTl-HÍR Santiago de Chile. A szakér­tői vizsgálat megerősítette, hogy Salvador Allende néhai chilei elnök öngyilkos lett az 1973-as katonai puccs során. A hírt az egykori államfő lánya jelentette be kedden Santiago de Chilé­ben. Isabel Allende szocialista párti szenátor újságíróknak el­mondta, a chilei főváros tör­vényszéki orvostani intézetének szakértői közölték vele a május 23-i exhumálás után elvégzett vizsgálat eredményét. Salvador Allende volt a dél­amerikai ország első szabadon megválasztott baloldali állam­fője, de 1973. szeptember 11-én katonai puccsot hajtottak végre ellene, és ennek során éle­tét vesztette. Öngyilkosságáról a katonai kormányzat adott hírt, de a puccsisták közlemé­nyének sokan nem adtak hitelt. ,A végkövetkeztetés ugyanaz, mint amire a család is jutott: Al- lende elnök 1973. szeptember 11-én, a szörnyű körülmények között úgy döntött, hogy meg­válik az életétől, hogy ne szé- gyeníthessék meg” - mondta Isabel Allende. A külföldi szakértők bevoná­sával megalakult csoport vizsgá­lata négy szakaszból állt. Az első az exhumált maradványok azo­nosítása, a második a halál oká­nak megállapítása volt (golyó okozta sérülés), a harmadik a formájával (öngyilkosság), a negyedik pedig a külső körül­ményekkel foglakozott (katonai puccs). Mint megállapították, Allende az irodájában leült egy karosszékbe, a térde közé szorí­tott és maga felé fordított egy AK-47-es géppisztolyt, és meg­húzta a ravaszt. A fegyverből két lövedék szaladt ki. Az egyik az ál- lán keresztül áthaladt az agyán, a másikat később megtalálták a helyiségfalában. Kihallgatták Dominique Strauss-Kahn lányát és előző feleségét a franciaországi ügyben Növekvő zűrzavar és sok szex Párizsban ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Kihallgatta a párizsi ügyészség Dominique Strauss- Kahn lányát és annak anyját, a volt IMF-vezér ellen erőszak kí­sérlete miatt tett feljelentés alap­ján. DSK-t Tristane Bánon fran­cia írónő jelentette fel, azt állít­va: Strauss-Kahn 2003-ban meg akarta erőszakolni. A 32 éves nő akkoriban DSK Camille nevű lá­nyának a barátnője volt, a lány anyja, Brigitte Guülemette (Strauss-Kahn előző felesége) pedig a keresztanyja. A Le Figaro szerint szeptem­berben a rendőrség meghallgat­ja Francois Hollande-ot, a szoci­alisták elnökjelöltjét is, aki 2003-ban a párt főtitkára volt. Bánon és anyja, Anne Mansou- ret, aki szintén szocialista politi­kus, azt állítják, hogy 2003-ban tájékoztatták a pártvezetőt az erőszakkísérletről. Hollandé a Le Monde-nak elismerte: Man- souret felkereste, és azt mondta, hogy a lánya és Dominique Strauss-Kahn között incidens történt. „Azt válaszoltam, a leg­jobb megoldás az, ha a rendőr­séghez fordul. Ő azt akarta, hogy hívjam fel a lányát és vigasztal­jam meg, de nem emlékszem, hogy ezt megtettem” - mondta a politikus asszony. Mansouret (Bánon anyja), akit a múlt héten hallgatott ki a rendőrség, egy lapinterjúban elmondta, az eset után DSK akkori feleségét - aki az ő ba­rátnője volt - is értesítette. El­ismerte azt is, hogy 2000-ben egyetlen alkalommal szexuális viszonyt létesített Strauss­Az egyik főszereplő, Anne Man­souret, a francia áldozat any­ja. Ő önként feküdt le DSK- val. (TASR/AP-felvétel) Kahnnal. A kapcsolat belegye­zéssel történt, de Mansouret szerint „durva” volt. Banont egyébként 2003-ban az anyja beszélte le arról, hogy feljelentse DSK-t. Mansouret elmondta, akkoriban egy párizsi vizsgálóbírótól kért tanácsot a lánya számára. Ajogi szakember állítólag azt tanácsolta, hogy te­gyenek feljelentést, de hozzátet­te, nagy az esélye annak, hogy az ügyet elutasítják a hatóságok. Bánon végül akkor nem fordult a rendőrséghez, de a Le Monde összeállítása szerint tucatnyi ismert közéleti embernek elme­sélte, hogy DSK hogyan próbálta megerőszakolni. DSK volt felesége egyébként jelezte, rágalmazás miatt felje­lenti Mansouret-t a sajtóban tett kijelentései miatt. Brigitte Guillemette a kihallgatáson ta­gadta, hogy barátnője beszélt neki a volt férje által a Bánon ellen állítólag elkövetett erő­szakról. (MTI, ú) Cseh kormánydöntés Aligha sikerülhet Prága. Petr Nečas kormánya tegnap megbízta Jan Kubice belügyminisztert, novemberig dolgozza ki azt a beadványt, amellyel a kormány a bíróság­hoz fordul, hogy függessze fel a kommunista párt (KSČM) tevé­kenységét. A kabinet annak el­lenére döntött így, hogy a bel­ügyi szakértői csoport elemzése ezt a lépést nem javasolja, meg­alapozatlannak tartja. Nem ta­láltak semmiféle bizonyítékot arra nézve, hogy a kommunista párt tevékenysége sértené az or­szág alkotmányát, törvényeit, a demokratikus államberendez­kedést, illetve hogy a párt olyan szervezetekkel működne együtt, amelyek erőszakkal pró­bálnák hatalomra juttatni a kommunista ideológiát, (-kés)

Next

/
Thumbnails
Contents