Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-21 / 168. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Simon tárgyalni akar az üzletláncok vezetőivel Silányabb árut veszünk UJ SZO-H1R Pozsony. Egy friss felmérés szerint a Lidi és a Billa üzletlán­cok jobb minőségű élelmiszert kínálnak Ausztriában, mint ná­lunk. A Hospodárske noviny megbízásából készült egybeve­tés például megállapítja: az osztrák sonka hústartalma 91%-os, nálunk csupán 70%-os, a kekszek kakaótartalma Auszt­riában 12%, Szlovákiában vi­szont csak 4% - ez utóbbi a Clever márkára vonatkozik. A Lidi Ausztriában 70%-os para­dicsomtartalmú kecsupot for­galmaz, nálunk 20%-osat, a Monte Ravy puding szomszé­dunkban 12% erejéig tejszínnel van dúsítva, az üzleteinkben kínáltak viszont csak 8%-os mértékben, miközben az árak terén minimális a különbség. Stanislav Nemec, az agrárka­mara szóvivője szerint ilyet olyan országokban lehet csi­nálni, ahol „nem működik a fo­gyasztók patriotizmusa, mint például Szlovákiában.” A földművelésügyi miniszté­rium felháborítónak tartja, hogy egyes üzletláncok különb­séget tesznek az Európai Unió polgárai között, és másod­rendűvé degradálják a szlová­kiai vásárlót - olvasható a szak­tárca lapunknak elküldött állás- foglalásában. Teljességgel tart­hatatlan az a gyakorlat, hogy a szlovákiai üzletekben ugyan­akkora vagy még magasabb áron alacsonyabb minőségű élelmiszereket kínálnak, mint Európa más államaiban. Ez az üzletpolitika Szlovákiában el­fogadhatatlan, ezért Simon Zsolt földművelésügyi minisz­terjövő héten tárgyalásra hívja az üzletláncok vezető képvise­lőit, hogy közösen keressenek megoldást a helyzetre. (HN, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A szlovák krumpli a 3. legdrágább Pozsony. A burgonyaárak szempontjából a szlovák fő­város számít az egyik legdrá­gábbnak egész Európában - derül ki az Agrárkifizető Ügy­nökség elemzéséből, amely 11 európai főváros árait ha­sonlította össze. Eszerint jú­nius elején Pozsonyban egy kétkilós csomagolású burgo­nyához átlagosan 1,98 euró­ért juthattunk hozzá. A szlo­vák fővárost csak Berlin és Amszterdam előzte meg, az előbbiben ugyanez a burgo­nya 2,04, az utóbbiban 2 eu­róért kapható. Az összes többi fővárosban a pozsonyinál ol­csóbban kínálták a krumplit. A legolcsóbbnak Litvánia fő­városa, Vilnius számított, ahol két kiló krumplit 1,12 eu­róért vásárolhattak, de Prá­gában is csak 1,23, Varsóban pedig 1,26 eurót kértek ugyanezért. (SITA) Újabb intézkedés a vállalkozókért Pozsony. A szlovák vállal­kozói környezet javítása ér­dekében lddolgozott, több mint 100 pontos javaslat- csomag - amely Szingapúr- projekt néven vált ismertté, és amelynek köszönhetően a szlovákiai vállalkozók évente legalább 100 millió eurót ta­karíthatnak meg - az egyes szaktárcák részéről is jelentős érdeklődésnek örvend - állít­ja Juraj Miškov gazdasági miniszter. A tárcavezető sze­rint ezen felbuzdulva már ősszel további, több mint 200 olyan intézkedést szeretné­nek elfogadtatni a kor­mánnyal, amelyeknek kö­szönhetően a jövőben javít­hatnak a hazai vállalkozói környezeten. (TASR) A cseh kormány is megszorít Prága. Jövőre 105 müli- árd koronás hiánnyal számol a cseh költségvetés terveze­te, amelynek keretszámait tegnap hagyta jóvá a Nečas- kormány. Az áfa jövőre 20 és 14%-ra módosul (2013-ban 17,5%-on egyesül). A keret­számokat a kormány csak a két nagyobbik koalíciós párt (ODS és a TOP 09) támoga­tásával fogadta el, a Köz­ügyek (W) két minisztere elutasította. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8806 Lengyel zloty 3,9917 Cseh korona 24,498 Magyar forint 269,18 Horvát kuna 7,4575 Román lej 4,2475 Japán jen 112,05 Svájci frank' 1,1652 Kanadai dollár 1,3451 USA-dollár 1,4207 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,38 25,22-23,75 283,35-258,95 OTP Bank 1,46-1,37 25,24-23,78 279,79-263,77 Postabank 1,47-1,37 25,34-23,63­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 25,18-23,78 283,20-258,81 Tatra banka 1,45-1,38 25,16-23,89 281,76-260,34 Dexia banka 1,45-1,38 25,12-23,84 278,56-264,44 Általános Hitelbank 1,46-1,38 25,18-23,78 283,25-258,85 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A legtöbb új munkahelyet az elmúlt hónapban is elsősorban a nagy külföldi beruházók kínálták Kissé nőtt az állástalanok száma Pozsony. Háromhavi csök­kenést követően júniusban újra nőtt Szlovákiában a munkanélküliek száma, ami az egyik legmaga­sabbnak számít az Európai Unióban. A szezonmunkák ugyan több embernek ad­nak munkát, a munkaügyi hivatalokat azonban el­árasztották az iskolákból frissen kikerülők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOG LALÓ Az országos munkaügyi köz­pont szerint azoknak a munka- nélkülieknek az aránya, akik egy kedvező ajánlat esetén azonnal képesek lettek volna munkába állni az elmúlt hó­napban elérte a 12,98%-ot, szemben a májusi 12,84%-kal. Az egy évvel korábbihoz képest 0,64 százalékpontos növeke­dést mértek. A munkanélküli­ség szempontjából továbbra is jelentős eltérések vannak az or­szág egyes régiói között. Az ál­lástalanok száma az elmúlt hó­napban leginkább Kassa me­gyében nőtt. Ott az előző hó­naphoz képest 0,27 százalék- ponttal nagyobb, 18,21%-os munkanélküliséget mértek. A sorban Nyitra megye követke­zik, ahol egy hónap alatt 0,23 százalékponttal, 12,39%-ra ug­rott a munkanélküliség, ám arányait tekintve rosszabb a helyzet Eperjes és Besztercebá­nya megyében (18,39%, ill. 19,09%). A legjobb Pozsony megyében, ahol csak 5,15%-os az állástalanok aránya. Az állástalanok közül a leg­népesebb csoportot továbbra is azok teszik ki, akik hosszabb ideje képtelenek elhelyezkedni. Arányuk eléri a 48,6%-ot, ami azonban 0,4 százalékponttal kevesebb, mint egy hónappal korábban. ,A csökkenés első­sorban a szezonális munkáknak köszönhető” - tájékoztatott az országos munkaügyi központ. Az elmúlt időszakban számukra az árvízkárok elhárításával kapcsolatos munkák jelentettek bizonyos pluszbevételt, az ál­lam ugyanis ezt kiemelten tá­mogatja. A támogatás beveze­tése, vagyis 2010 szeptembere óta az elmúlt hónap végéig en­nek köszönhetően összesen 6696 állást hoztak létre. A júniusi munkanélküliséget erősen befolyásolta az is, hogy az iskolákból kikerülő diákok egy részének az első útja a munkaügyi hivatalokhoz veze­tett. Az elmúlt hónapban csak­nem 27 ezer, az iskolából fris­sen kikerült diákot regisztráltak a munkaügyi hivatalok, ami az összes állástalan 7%-ának felel meg. Az iskolaügyi tárca prog­nosztikai intézete szerint idén 122 ezer fiatal kerül ki a hazai közép- és főiskolákból, ami öt éve nem látott rekordnak szá­mít, júniusban ennek ellenére csaknem 400-zal kevesebben jelentkeztek a munkaügyi hiva­taloknál, mint tavaly. A végzős diákokat az állam a szakmai gyakorlatra nyújtott támoga­tással segíti, amire idén 18,5 millió eurót különítettek el. Ez­zel mintegy 16 ezer fiatalnak segíthetnek. Jó hír, hogy a gazdasági vál­ság lecsengésével az elmúlt idő­szakban egyre több a szabad munkahely. A munkaügyi hiva­talok júniusban 9078 ilyen ál­lást tudtak felajánlani, ami 34%-kal több az egy évvel ko­rábbihoz képest. A legtöbb új munkahelyet a nagy külföldi beruházók kínálták, ugyanak­kor már a kis- és közepes vállal­kozók is egyre több alkalmazot­tat keresnek. Júniusban a leg­több szabad állás Trencsén me­gyében volt, ahol 1622 munka­Az elmúlt időszakban a szak­munkások iránt már újra nőtt a kereslet (TASR-felvétel) hely volt betöltetlen. Az orszá­gos munkaügyi központ szerint az elmúlt hónapban Szlovákiá­ban a legnagyobb kereslet a szakmunkások, szabók, hegesz­tők, kőművesek iránt mutatko­zott. (mi) A mai uniós csúcstalálkozón az eurózóna pénzügyi stabilitásának megnyugtató biztosítása a cél Ha nincs megegyezés, temethetik az eurót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem várhatóak látványos megoldások az euró­zóna állam- és kormányfőinek mai brüsszeli csúcstalálkozóján - ekként igyekezett lehűteni az átfogó választ követelő piaci vá­rakozásokat Angela Merkel német kancellár. A befektetők arra számítanak, hogy ma nagy bejelentések lesznek Brüsszel­ben, s ha csalódnak, már teme­tik is az eurót. A rendkívüli uni­ós értekezlet célja az eurózóna pénzügyi stabilitásának biztosí­tása, valamint az is, hogy meg­akadályozzák a bizonytalanság közepette a válság tovább- gyűrűzését a hatalmas állam- adóssággal rendelkező Olasz­ország irányába, amelynek pénzügyi megsegítése messze meghaladná az EU pénzügyi alapját is. Evangelos Venizelos, az athéni kormány pénzügymi­nisztere azt mondta: a résztve­vők megállapodhatnak abban, hogy fenntarthatóvá teszik a görög adósságot, biztosítják az ország finanszírozását 2014-ig. Nem kerülhető meg a magán­piac bevonása a görög válság ke­zelésébe, mert olyan mértékű a belpolitikai nyomás Németor­szágban - mondta Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kuta­tója. Darvas szerint csak részin­tézkedések várhatóak a mai EU- csúcstól a görög helyzet rende­zésére. Szerinte kevéssé valószínű, hogy egy második mentőcsomag részleteiről meg­állapodnának, inkább egy állás­foglalás formájában elkötelezik magukat az EU vezetői egy új se­gítségnyújtás mellett, ha a görö­gök bizonyos feltételeket teljesí­tenek. Nagyobb léptékű változ­tatásokról, mint például közös eurókötvényről sem fog valószínűleg döntés születni. Az Európai Bizottság által készített költségelemzés szerint a ma­gánbefektetők bevonására a leg­jobb eszköz lenne megadóztatá­suk, ami 3 év alatt hozhatná a kormányok által megkívánt 30 milliárd eurós bevételt. Az euró­övezeti bankadó előnye, hogy csőd nélkül vállalna szerepet a magánszektor a görög téritek­ben. „Bár ez az adó segítene, de nem oldaná meg a túlzottan ma­gas görög államadósság prob­lémáját, emellett igen komoly kérdéseket felvet. Például mely bankok fizessenek, a görög ki­tettséggel nem rendelkező szlo­vák vagy észt bankok is?” - kér­dezte Darvas. Eközben az amerikai demok­rata és republikánus pártok ve­zetőinek kell dönteniük az adósságplafon emeléséről, kü­lönben a világ legnagyobb gaz­dasága átmenetileg nem vehet­ne fel több hitelt, és fizetéskép­telenné válna. Ha a mai és a pén­teki washingtoni eredményeket negatívan értékeli a piac, az be­láthatatlan következményekkel járhat. Az IMF szerint Európá­nak nincs ideje, a megállapodá­sokból minél hamarabb intéz­kedéseket kellene kovácsolni, a bankrendszert pedig meg kell erősíteni. (NOL, OO, só) Magyarországon emberi tragédiák sorát idézheti elő a svájci frank erősödése okozta magáncsőd Lefékezi a magyar gazdaságot az alpesi valuta ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Valkón egy férfi kilátástalanságában kiirtotta a családját. Baján egy nő pénz­ügyi problémák miatt megmér­gezte gyermekeit. Óbudán egy nő felgyújtotta magát, mert a lakását el akarták árverezni. Magyarországon sokasodnak az öngyilkosságok, a családirtások - ezek egy része a pénzügyi elle­hetetlenülés számlájára írható. Nagyobb valószínűséggel élik meg ennyire tragikusan helyze­tüket azok, akik már elértek egy viszonylag magas életszínvona­lat, és onnan süllyednek a sze­génységbe. Semmi jóra nem számíthatnak azok, akik egyre nehezebben tudják törleszteni svájci frank alapú hiteleiket: egybehangzó szakértői vélemé­nyek szerint az alpesi valuta to­vábbi erősödése megállíthatat­lan, a trend - kilengésekkel - de folyamatosan emelkedő. A svájci frankért már egy hete több mint 230 forintot kell adni, ami a hitelek felvételekor szok­ványos 150-170 forintos árfo­lyamhoz képest óriási ugrás. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint idén március vé­gén a nem teljesítő, vagyis a 90 napnál régebben nem törlesz­tett lakossági hitelek aránya már 13,9% volt, míg a jelzálog­Frankhitelesek terhei Átlag­árfolyam Hitel­növek­mény Április 204,49­Május 212,80 247 Június 220,42 193 Július 18-ig 224,29 155 Magyarázat: Forint/frank kurzus, a havi hitelnö­vekmény milliárd forintban. (Forrás: Napi G.) hiteleknél ez a mutató 11%-ra emelkedett. Ez több százezer háztartást érint, a folyamat pe­dig a rémisztő frankárfolyam miatt egyre inkább gyorsul. A Napi Gazdaság pénzügyi lap szerint a háztartások május­tól július derekáig 600 milliárd forintot buktak a drága frank miatt, azaz havi szinten mintegy 200 milliárdos többletterhet je­lent az alpesi valuta száguldása. Magyarország összes hiteltarto­zásának mintegy 60%-a deviza alapú. Az üyen adósságok két­harmada svájci frank alapú, ami az összes hitel 40%-át jelenti. Magyarországon egy 10%-os frankárfolyam-emelkedés hatá­sa - ez a napokban bekövetke­zett - érezhetően visszafogja a gazdasági növekedést és a kiske­reskedelmi forgalmat, sőt a je­lenlegi árfolyam egyenesen lefa­rag a gazdasági teljesítményből. (NOL,Portf.,shz)

Next

/
Thumbnails
Contents