Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-15 / 163. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 15. www.ujszo.com Van itt politika, történelem, irodalom, útibeszámoló, csapatverseny, kézműves sátor, zene, borkóstoló, kopjafafaragás... Jelentés a DH-táborból A Quimby-koncert lelkes közönsége (Képarchívum) kortörténetekről. Akikkel a prágai közgazdász beszélget: Néveri Sándor (Nevitel), Pósa Lajos (Belar), Tóth Attila (Novitech) és Zászlós Gábor (Trigránit). Délután ellátogat hozzánk a tábor évek óta stabil előadója, Pe- tőcz Kálmán, aki ez alkalommal az emberi jogokról, a diplomáciáról és a multikulturalizmusról beszél. A tábor zárónapján a King Size, a P.A.S.O. és az Un- dermind zenél. Krasznahorkaváralján az előadásokon és koncerteken kívül folyik még a rumbó is, és nem az a kérdés, hogy ki vagy, hanem, hogy melliké. Az otthonmaradottaknak még nem késő meggondolni magukat, holnapig zajlanak itt az események, de annak sem kell búsulnia, aki idén nem jut el Krasz- nahorkára. Él a táborújság online és nyomtatott verzió, ahol az Alma Mater szerkesztősége és a Körkép szerzőinek jóvoltából az összes előadásról és koncertről élménybeszámolót olvashat a nagyérdemű. Idén először online is követhetők az előadások a Szlovákiai Magyar Interaktív Tv jóvoltából, hogy mindenkinek jusson egy kis gomba-feeling. A folyamatosan bővülő élménybeszámolók a http://ww w.diakhalozat.sk/tabor/ oldalon olvashatók, (z.zrt) nos és Horony Ákos jogászok beszélgettek Tokár Géza politológus műsorvezetésével a szlovákiai magyar hosszú távú stratégiáról. Ä nap folyamán megérkezett a Magashegyi Underground és a Quimby stábja, és elkezdték a hangolást az esti koncertre. Mindkét zenekar fergeteges előadással biztosította a remek hangulatot a tábor első napján. Tegnap délelőtt az irodalmi szekcióban Krausz Tivadar beszélgetett Bettes István költővel és Szigeti Lászlóval, a Kalligram Kiadó igazgatójával. Szigetit délután is meghallgathattuk, amikor Világi Oszkárral, a Slov- naft vezérigazgatójával vitatta meg az elmúlt 20 év közéleti eseményeit, este pedig a Jóvi- lágvan és Szabó Balázs Bandája biztosította a remek hangulatot. A tábor maradék részében sem unatkozik majd atábQrlakó. Ma Öllös László politológus mesél nekünk arról, mi a helyzet a szlovákiai politikai életben egy évvel a választások után. Ezt az előadást a II. Híd-MKP kerékasztal követi, ahol Bárdos Gyula és Bugár Béla beszélget majd. A talpalávalót ma este a Longital és a Kiscsillag húzza. Holnap Melecske Ákos moderálásában hallgathatunk meg egy előadást a szlovmagyar siAz évnek két része van. A DH-tábor előtti és alatti. Ha otthon maradsz, lemaradsz az év egyetemista berkekben legjelentősebb eseményéről és hallgathatod majd a barátaidtól az itt átélt felejthetetlen élményeket. TUDÓSÍTÁS Kedd reggel nyitötta kapuit a Diákhálózat nyári tábora. Nem egy tipikus tábor ez a kraszna- horkai. Van itt politika, történelem, irodalom, útibeszámoló, csapatverseny, kézműves sátor, borkóstoló, kopjafafaragás, este pedig a magyar és szlovák ze- neszcéna legjavára bulizhat a táborlakó. Idén kicsit különleges ez a tábor, ugyanis idén ünnepli 20. születésnapját a Diákhálózat. A szombati ünnepség keretein belül lesz egy kerekasztal-beszél- getés, amin volt és jelenlegi aktivisták vitatják meg tapasztalataikat. Szerdán délelőtt Pusztay János egyetemi professzor mesélt nekünk az anyanyelv megőrzéséről. Délután Tóth Károly, a Fó: rum Intézet igazgatója, Fiala JáA táborlakókat az előadások is érdeklik (Képarchívum) Vajon megszakad-e a Potter-őrület a Hány Potter és a Halál ereklyéi második részével, a véggel? Varázslatos lelemények örvénye TALLÓSIBÉLA Lehet erről a filmről akármilyen véleménnyel az ítész. Senkit sem fog érdekelni, főleg nem a fanatikus rajongókat. Tömegesen vonulnak a vetítésre New Yorkban, Londonban, ahol kitartó esővel dacolva várakoztak a világpremierre. És talán ez az a film, ahol nem a szereplőket alakító színészekért, illetve bájukért - legalábbis nem elsődlegesen - rohamozzák meg a mozikat. (Minthogy egyébként annyi antiesztétikus figura, szörny, lény és amorf megnyilvánulás, amennyi ebben a látványban, amelyet a Harry Potter alkotói produkálnak, kevés moziban van.) Ez az a film, amelyik a valóságán keresztül hat. Ez esetben senki se veszi irányadónak az ítészek véleményét: a Harry Potter és a Halál ereklyéi második része, a Potter- áradat befejezése, a végek vége mindenkit érdekel. Nálunk is tömegesen húznak majd rá, biztos. Mondhat bárki bármit. És ez így is van rendjén. Kellenek a generációs nagy irodalmi, s az abból születő filmes élmények. Amelyek kíséretében jó felnőni, vagy felnőttként befogadva azokat, visszarévedni gyermek-ifjú önmagunkra. Kellenek az ilyen élmények minden cseperedő nemzedéknek, amelyek majd megmaradnak, amelyeket vissza lehet idézni, mint nekünk, előbb születetteknek a Pöttyös Pannit a Balatontól, vagy a Gőgös Gúnár Gedeont. Ez most egy más világ, más ideálokkal. Ez a Potter-őrület tűnő(?) kora, aminek jó részese lenni. Ezért is kell látni a végopust. Be kell menni a moziba, s nemcsak a varázstanonc varázslataiért, hanem a három dimenzió, a 3D varázsáért is. Még akkor is látni kell, ha lesznek azért olyanok, akik kijelentik (a meg- kövezés terhe mellett), hogy nem is olyan csúcs ez a csúcs. Persze, többen lesznek, akik káprázattal szólnak majd a látottakról, csak azért is. Mert illik lelkesedni, mert húzni kell a hangadókkal, vagy mert éppen hangot kell adni egy mítosz magával ragadó pszichózisának. A Potter-féle őrület igézetének. És lehet, hogy ez utóbbiaknak van/lesz igazuk. Hiszen végül is ez a második rész filmen sokkal izgalmasabb, dinamikusabb mint az előző (persze ugyanazzal a ritmussal folydo- gál előbbre, újabb és újabb, mindig egyre fokozottabb intenzitású és agresszívebb harci akciók visznek előbbre). Talán azért az erősebb dinamika, mivel itt a vég, amit nem lehet lanyhán zárni. Mindenki várja azt, amit itt-ott már jóval korábban, jó kampányként elsütöttek. Vagyis hogy a varázstanonc miként búcsúzik halandóként kimért sorsától. Egyszerűbben szólva, milyen lesz a halála. És érdemes volt rá várni: nagyon-nagyon szép. Már-már mennyei, vagy teljesen az. A legszebb, legáhítatosabb jelenete ennek a befejező, igencsak sötét, démoni résznek az elmúlásmotívum sejtelmessége. Olyan ez a Roxfort ostromáról szóló utolsó rész amilyennek lennie kell egy 3D-s opusnak (vagy a mozinak?) az Avatar óta. Parádés, pompás, pazar, nagystílű, minden bizonnyal nincs az a filmes csúcstechnika, amit ne vetettek volna be. Ennek köszönhetően a film szemet kápráztató. De inkább csak a szemnek élvezet, a léleknek valahogy nem kenyér. Érzelmileg valahogy nem lehet ott lenni: számomra legalábbis távoli a realitása, bocsássák meg a fanok, engem már-már untatnak is az akcióciklusok, bár ez a Pot- ter-lázhoz mérten úgyse lényeges. Mint az sem, hogy bármilyen extra is a látvány: nem érint meg ott belül olyannyira, hogy magába vonzana. A végét jelző stáblista után is úgy elmegy, úgy sehogy. Vége lesz azzal, hogy szép képfolyamokról maradnak foszlányok. Illetve marad egy ábránd. A kicsi Harry Potter szuggesztív figurája. A gyerkőc, aki felszáll a vonatra, s úgy indul neki a nagy útnak, hogy felsejlik: nem lesz ennek itt vége még. De talán nem is baj, mert olyan helyes, bájos a vége, mint amennyire sehol se volt a film folyamán, a varázslatos lelemények örvényétől sem. A főhősök felnőttek ugyan, de tartogatnak egy titkot a végére... (Fotó: Continentalfilm) A hetven éves évfordulóra kiadott bélyeg (Képarchívum' Akár be is zárhatják a híres filmvárost Finita la Cinecitta MTl-HÍR Róma. Háromezernél is több film, köztük mamutprodukciók is készültek fennállásának 75 éve alatt az olasz főváros világhírű stúdiójában, ennek ellenére megszűnés fenyegeti a Cinecittát, amely akár be is zárhat. A Berlusconi-kormány a kiadások lefaragása érdekében úgy döntött, magántársasággá alakítja a részben már amúgy is privatizált stúdiót, majd rögtön el is adja. A Cinecitta hozzávetőleg 120 alkalmazottjának felét átveszi az olasz kulturális minisztérium - írta a napokban a La Republica. A stúdiót, amelyet jelenleg a Cinecitta Studios nevű cégtől bérelnek, eladják egy újonnan alakuló vállalatnak, a Fintecnának. ,A kormány le akarja bontani a stúdiókat, ingatlanfejlesztési tervei vannak a területtel. A filmvárost, amely minőségi alkotások színtere volt, lebontják” - emelt szót az intézkedések ellen Emi- dio Greco olasz rendező. A Cinecitta dolgozói a kulturális minisztérium épülete előtt tiltakoztak, és levelet adtak át Giancarlo Galan miniszternek, amelyben az áll, hogy a stúdiót nem bonthatják le, mert a filmtörténelem része. Olyan klasszikusok készültek itt, mint a Ben Húr és a Quo Va- dis. Rendszeresen forgatott a Cinecittában Fellini, Roberto Rossellini, De Sica vagy Visconti. Kevesen tudják, hogy Martin Scorsese is itt forgatta a New York bandái című film számos külső jelenetét, papírmasé utcákon. A filmvárost 1937-ben a Mussolini-rezsim alapította, miután a fasiszta rendszer is rájött arra, milyen fontos propagandaeszköz a film.
