Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-12 / 160. szám, kedd

r j agrárkörkép 2011. július 12., kedd 15. évfolyam 7. szám Az optimális hatásokat keresik Nem szabad elhanyagolni a növények ajánlott védelmét 20. oldal Úf elemeket a termesztéstechnológiába A hatékony repcetermesztéshez a technológiai elemeket meg kell változtatni 21. oldal 22. oldal Az itatás is hat a tejhozamra Nyáron a tehenek vízfogyasztása akár 70 százalékkal is növekszik (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A felmérések szerint a tavalyinál magasabb terméshozamokkal számolhatnak a gabonatermelők Kedvező termésbecslések A statisztikai hivatal júni­us végén tette közzé az idei aratásra vonatkozó előzetes termésbecslését, amely szerint az idei be­takarítás során mind a kalászos gabonafélékből, mind pedig a repcéből or­szágos szinten kedvező hozamokkal számolhat­nak a termelők. ISMERTETŐ A felmérések szerint idén a tavalyinál jóval magasabb ter­méshozamokat ígér a búza, amelyből az előrejelzés szerint csaknem egy tonnával maga­sabb átlagos hektárhozam vár­ható. A tavalyi 3,46 tonnás át­laghozamot idén 4,42 tonnára becsülik, s ha.az állományokat az aratásig már nem éri valami­A hazai termelőknek bármilyen kis segítség jól jön Nálunk is felmérik a zöldségtermelők kárát TÁJÉKOZTATÓ lyen kifejezetten kedvezőtlen időjárási hatás, a minőséggel sem lehet gond. Mivel a búza vetésterülete a tavalyihoz ké­pest szintén jelentős mértékben megnövekedett, (idén összesen 364 ezer hektár, ami a tavalyi­nál csaknem 15 ezer hektárral több), így a kenyérgabona össz- hozama is várhatóan magasabb lesz a tavalyinál. A számítások szerint az idei aratásban hozzá­vetőlegesen 1,6 millió tonna búza kerülhet a raktárakba, ami a tavalyi mennyiségnél mintegy egyharmaddal több. Az őszi búza vetésterülete kerületenként változik. Ebből a terményből a legtöbbet, több mint 111 ezer hektárt a Nyitrai kerületben vetettek el, a Nagy- szombati kerületben összesen 65 ezer hektárról vágják majd a kenyérnekvalót. A legmaga­sabb hozamokat is itt, a nagy- szombati kerületben várják, az átlaghozamok feltételezhetően meghaladhatják majd az 5 ton­nát hektáronként. Az árpa becsült terméshoza­ma szintén meghaladja a tava­lyi tényleges átlagot. A ter­melők az előző évinek megfe­lelő vetésterületről idén több mint félmülió tonna terméssel számolhatnak, amely a maga­sabb hozamnak köszönhetően összességében a tavalyinál 44 százalékkal több lehet. Tény, hogy a tavalyi 2,7 tonnás átlag­hozamhoz képest az idei 3,8 tonnás feltételezett átlagho­zamot nem lesz nehéz túl­szárnyalni. Az egyes termeszté­si térségek közül ezt a terményt is a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben termesztik a legna­gyobb területen, innen kerül ki az ország árpatermésének csaknem kétharmada. A leg­magasabb hozamok a nagy- szombati térségben várhatók, a becsült értékek szerint itt 4,2 tonna fölötti átlaghozammal számolhatnak a termelők. A tavalyihoz képest ugyan enyhe hozamnövekedést vár­hatnak a repcetermesztők is, de ennek mértéke nem hasonlít­ható össze a kalászosok ter­méshozamában becsült javu­lással. Az előrejelzések szerint a tavalyi két tonna alatti orszá­gos átlagnál már magasabb ho­zamok várhatók, az országos átlag 2,3 tonna feletti értékkel számol, így a több mint 145 ezer hektárnyi vetésterületről csaknem 336 ezer tonnás össz- hozammal számolhatunk. Az olajnövényből szintén a Nagy- szombati kerületben várják a legmagasabb átlaghozamokat, amelyek meghaladják a két és fél tonnát, a nyitrai és a trencsé- ni térség termelői szintén ha­sonló szintű hozamokat várnak. (SZK Statisztikai Hivatala) Amint kiderült, az EU-ban alig több mint egy hónappal ezelőtt kirobbant hasmenésjár­vány okozójaként megjelölt E. coli baktériumnak nem spanyol uborka volt a közvetlen hordo­zója, sőt a többi zöldségféle sem okozta a bajt, ugyanakkor a saj­tóban és a globalizált piacokon futótűzként terjedő hisztéria je­lentős mértékű termékértékesí­tési válságot okozott a zöldség- termesztőknek. A keletkezett ki­esést most uniós forrásokból próbálják meg kompenzálni, ná­lunk erre a hazai agrárkifizetési ügynökség által kiírt felhívás ke­retében jelentkezhetnek az érin­tett zöldségtermesztők. Mint is­meretes, a kompenzáció 5 zöld­ségfélére - uborka, paprika, pa­radicsom, cukkini és saláta - vo­natkozik. A szaktárca illetékesei ezekben a napokban még el­lenőrzik a bejelentett igényeket. Nyilvánvaló, hogy a kárpót­lásra uniós forrásokból összesen elkülönített 210 millió euró nem elsősorban a szlovákiai zöldség­ágazatban kerül majd kifizetés­re, állítja Horváth Péter, a Szlo­vákiai Zöldségtermesztők Unió­jának elnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben a hazai ter­melőknek bármilyen kis segít­ség jól jön, s minden lehetőséget ki kell használni, hiszen támaszt jelenthet a túlélésben. Amint el­mondta, a botrány kirobbanása­kor eleinte még maga is bízott abban, hogy a hisztériakeltés hatására talán nálunk is módo­sulnak majd némüeg a fogyasz­tói szokások, és a vásárlók job­ban megnézik, milyen terméket, zöldséget vásárolnak, hogy azt honnan szállították az áruhá­zakba, de nem így történt. Kény­telen-kelletlen meg kell állapíta­ni, hogy a kevés pénzű vásárlók továbbra is a nagy üzletláncok áruházaiban vásárolják a napi zöldséget és az egyéb élelmi­szert is. Sőt, a hisztéria lecsen­gése után a hazai zöldségpiacon a termelői árak megindultak le­felé, néhol a csökkenés mértéke a 30-40 százalékot is eléri. El­gondolkodtató, és az ágazat jövője szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy ilyen feltételek között egy­általán érdemes-e ebbe az ág­azatba beruházni. Horváth Zol­tán szerint üyen feltételek kö­zött nem csoda, ha elmegy a zöldségtermelők kedve az egésztől, s ha nem változik meg számottevően az ágazat támo­gatási rendszere, vállalkozói környezete, rövidesen már csak emlékezni fogunk a szlovákiai zöldségre. Véleménye szerint a szlovákiai zöldségtermesztés jelenlegi álla­potában az ágazatnak elsősor­ban olyan vállalkozói környezet­re lenne szüksége, amelyben leg­alább fenn tudná tartani a ver­senyképességét a globális piacok nyomásával szemben. Jelenleg azonban inkább a fokozatos le­épülés irányába mutatnak a je­lek. A rendkívül munkaigényes ágazatban a termelőknek sokat segítene például, ha valamilyen formában foglalkoztatási támo­gatást kapnának, miközben a je­lenlegi kormányzat is a munka- helyteremtést.tartja az egyik leg­fontosabb feladatának. A hazai termelők fokozatosan kiszorul­tak a piacról, az értékesítésben alkalmazkodniuk kell a nagy üz­letláncokhoz. Köztudott, hogy a hazai zöldségfogyasztás 70-80 százalékát ezek az üzletláncok forgalmazzák, - amelyeket az it­teni piacra való belépésükkor egyáltalán nem korlátoztak, vagy szabályoztak, - így most is azt tesznek a polcokra, amit akarnak, ami az ő üzletpolitiká­juknak megfelel. A kormányzat által szorgalmazott közvetlen el­adások rendszere örvendetes és megbecsülésre méító forma, de amíg a termékek 70-80 százalé­kát az üzletláncok forgalmazzák, a közvetlen eladásoktól nem vár­ható radikális változás. Ráadásul egyelőre nem teljesen tisztázot­tak ennek a rendszernek a műkö­dési feltételei sem. (sz) BECSÜLT TERMÉSHOZAMOK 2011. JÚNIUS 20-ÁN Termény Vetésterület (ezer ha) Termésmennyiség (ezer t) Becsült átlaghozam 2011 2010 index 2011/2010 tényleges 2010-ben becsült 2011 jún. 20. index 2011/2010 2011 jún. 20. tényleges 2010-ben Búza összesen 364,0 349,7 104,1 1 185,3 1 609,1 135,8 4,42 3,46 Rozs 13,4 17,1 78,4 35,5 44,1 124,2 3,30 2,23 Árpa összesen 136,3 138,9 98,1 361,4 520,8 144,1 3,82 2,72 Zab 16,2 17,2 94,2 24,6 39,6 161,0 2,45 1,67 Tritikale 10,6 10,0 106,0 24,8 35,9 144,8 3,39 2,52 Kalász, gabona ossz. 540,5 533,0 101,4 1631,6 2 248,4 137,8 4,16 3,16 Repce ossz. 145,3 168,4 86,3 322,5 335,7 104,1 2,31 1,97

Next

/
Thumbnails
Contents