Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-12 / 160. szám, kedd

Javítják a talajok életerejét és tulajdonságait 20 Agrárkörkép ___________ Még kedvező időjárás esetén sem szabad elhanyagolni a növényállományok ajánlott védelmét ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 12. www.ujszo.com Szántóföldi zöldtrágyanövények ÖSSZEFOGLALÓ A szántóföldi növénytermesz­tésben a zöldtrágyanövények al­kalmazása fokozatosan teljed, főleg vetőmag-előállítás vagy ipari felhasználás céljából ter­mesztik őket. Az ide tartozó nö­vények jelentős mértékben javít­ják a talajok tápanyagellátó ké­pességét és életerejét. Az olajretek például kitűnő szervesanyagpótló zöldtrágya. Mélyre hatoló, gazdagon elága­zó gyökérzete erőteljes fejlődést tesz lehetővé kedveződenebb ta­laj- és éghajlati viszonyok között is. A nagytömegű gyökérzet la­zítja és levegősen tartja a talajt, ami igen kedvező életteret kínál a talajban lévő mikroorganiz­musok számára. Emellett a bur­gonyatermesztésben jelentősen csökkenti a burgonya vírus okozta rozsdafoltosodását. A né­met nemesítésű Pegletta fajta már nematód rezisztenciával is rendelkezik, amely a talajban lévő cisztás fonalférgek szaporo­dási ciklusát szakítja meg, mér­sékelve ezzel kártételüket, is. A fehér mustár rövid tenyész­idejű, mindenütt igen elterjedt zöldtrágyanövény. Augusztusi vetését követően nagyon gyor­san kel, majd a rövidülő nappa­lok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésé­re kedvező hatású. Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemo­sódó nitrogént a talajfelszín kö­zelében visszatartja. Kiváló gyomelnyomó hatású növény. November közepén érdemes le­szántani. Ekkor gyökérrendsze­re is jelentős tömeget képvisel, és 50-70 cm mélységben szövi át a talajt. A gyakorlat szerint mi­nél sűrűbb a vetés, annál jobb hatású az utódnövény számára. Jó hatású zöldtrágyanövény a takarmányrepce, értéke az olaj­retekhez hasonlóan igen magas. Jelentős, 35-45 t/ha zöldhoza­ma igen értékes takarmány te­jelő állatok számára is. Az állo­mány feletetése után földben maradó — a talajt 1 m mélység­ben behálózó — gyökérzet hu­muszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon ér­tékes. Kizárólag zöldtrágya cél­jából vetett takarmányrepce ese­tében késő ősszel - szárzúzást követően - jóval kisebb energia­felhasználással végezhető el a szántás a fellazult talajban. A facélia, magyar nevén mé­zontófű, sokak számára úgy is­mert, mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként - zárt termelési rendszerekben - pél­dául a cukorrépa termesztés­technológia részeként írják elő termelőiknek. Őszi alászántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és - egy korábbi álláspont szerint - ciántartalmú bomlás- termékei távol tartják a fonálfér­geket. A biotermesztésben nél­külözhetetlen. A kezdeti fejlődé­se nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állo­mány igen jó gyomelnyomó. A pohánka a keserűfüvek csa­ládjába tartozik. Korábban a láp­vidékek elteijedt, igénytelen szemes növénye volt. Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős. A növény egyéves és 50-80 cm magas, egy vezér­hajtással és számos mellékhaj­tással. A fehér vagy rózsaszínű virágok áthajló bugákba fej­lődnek. Gyorsnövésű, fagyérzé­keny növény. Zöldtrágyakeverékekben a pohánka hüvelyesekkel, mustár­ral és olajretekkel nemcsak a gyökértömeg kialakulását segíti elő, hanem a keverékkultúrák szinergetikai hatását is felerősíti. A bíborhere csapadékos vidé­kek áttelelő zöldtrágyanövénye lehet másodvetésben. Vetőmag- szükséglete 30 kg/ha, zöldhoza­ma 15-18 t/ha. A pillangósvirá­gú zöldtrágyanövények - ame­lyek borsós, bükkönyös, lóba­bos, stb. keverékek is lehetnek - nélkülözhetetlenek a biológiai talajjavítás területén, de ugyan­olyan fontosak a jó fizikai és bio­lógiai tulajdonságokkal rendel­kező talajok termőképességének szinten tartásában is, ha ter­mesztésének költségeit a gazdál­kodás elbírja. A légköri N meg­kötése révén növeli a talaj N- készletét. (Táplap) Az optimális hatásokat keresik Az idei esztendőben az időjárás alakulása június közepéig meglehetősen kedvezett a gabonafélék és az olajnövények fejlődésének, így a nö­vényállományokra nehe­zedő fertőzési nyomás is általában kisebb volt a megszokottnál. ISMERTETŐ Ennek ellenére a termelők tapasztalatból tudják, hogy még ilyen kedvező időjárás esetén sem szabad elhanyagolni a nö­vényállományok ajánlott védel­mét a különböző betegségek el­len, mert a baj bármikor beüt­het. Számukra támpontul szol­gálnak azok az információk, amelyeket a nyárelőn szervezett szakmai bemutató napokon sze­rezhetnek, ahol az egyes cégek különböző változatokban vo­nultatják fel és mutatják be gya­korlati feltételek között, hogy az egyes növényfajták védelmére ajánlott megoldások és készít­mények müyen eredményt pro­dukálnak. A szántóföldi növénytermesz­tésben alkalmazható termesz­téstechnológiai elemek optimá­lis hatékonyságának és alkal­mazhatóságának bemutatására Optitech néven immár 6. alka­lommal szervezte meg a Syngenta Slovakia társaság a felsőszerdahelyi Legusem vető­magnemesítő és -forgalmazó céggel közösen a gabonafélék­ben, a kukoricában és az olajnö­vényekben alkalmazható nö­vényvédelmi készítmények gya­korlati bemutatóját. A rendez­vény keretében a vetőmagfor­galmazó cég kínálatában levő ismert és új gabonafajták vala­mint gépsorok is bemutatásra kerültek. Rastislav Varga a Syngenta képviselője a gabonafajtákban alkalmazható készítmények ha­tásainak gyakorlati bemutató­ján is arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényvédelem elhanya­golása sajnos jóval nagyobb ká­Rastislav Varga (jobbról) a készítmények kombinációinak hatásait prezentálta (A szerző felvétele) rókát okozhat annál, mint amennyi az esetleges védekezé­sek kihagyásával megspórolha­tó. Az őszi búza és árpa ajánlott növényvédelmi technológiájá­ban a Syngenta készítményei­nek hatásait (Artea plus, Stereo, Amistar Xtra és Amistar Opti) a különböző intenzitással történt alkalmazások és kombinációk eredményeinek bemutatásával prezentálta. A kezeletlen kont­roli-állományokban, amelyeket ráadásul jégverés is károsított, a búzánál kevésbé voltak fellel­hetők a fertőzések nyomai, vi­szont az árpában már sokkal szembetűnőbben jelentkeztek például a lisztharmat jelei. A be­tegségek ellen alkalmazott emlí­tett készítmények kombinációi egyértelműen igazolták a dekla­rált hatásokat. Az újdonságnak számító Artea Plus, amely né­velődjének nagyobb hatóanyag­tartalommal kibővített változa­ta, a betegségek széles köre el­len nyújt védelmet, jól védi a ka­lászt, és hatékony a kalászfuzá- rium ellen is. Ezt a készítményt a többivel több változatban is al­kalmazták, megemlíthető, hogy az Amistra Opti-val való kombi­nációja főleg a kalászbetegsé­gek ellen védi az állományt, sőt a gyógyító (kurativ) hatása is erős. Az Artea plusnak az Amis­tar Xtra kombinációjával gyen­gébb fertőzési nyomás esetén akár kisebb adagban is megfe­lelő a hatása. A kukoricára és az olajnövé­nyekbe (repce, napraforgó) ajánlott gyomirtó készítmények között a preemergens készítmé­nyek közül a Gardoprim Gold plus és a Dual Gold megbízható alapot teremt az állomány sike­res indulásához. A látogatók megszemlélhették a korai poste- mergens megoldást kínáló Lu- max - AtPlus - Müagro Extra kombináció hatásait is. A poste- mergens alkalmazások közül pedig a Milagro Extra, Lumax, AtPlus, Callisto, Casper és az Elumis kombinációit vizsgálták. Az újdonságnak számító, ná­lunk még nem regisztrált (be­jegyzése folyamatban van) ké­szítmény tin. readymix változat­ban kerül a felhasználókhoz, vagyis a benne található két ha­tóanyag olyan arányban van be­keverve, amely biztosítja a kí­vánt gyomirtó hatást. A napraforgó növényvédel­mében elsősorban a különböző gombabetegségek elleni véde­kezésnek van meghatározó sze­repe. Amint azt Karol Šandal, a Syngenta képviselője elmondta, a kezelése alapját ezen a terüle­ten is az Amistar Xtra jelentette, ezt egészítették ki különböző kombinációkkal, többek között az Amistar Top-pal. A repcében egy új készítmény a gombaölő és növekedésszabá­lyozó hatással is bíró Toprex ke­rült bemutatásra, amelyet vár­hatóan még az idén nálunk is nyilvántartásba vesznek, és a . következő szezonban már piac­ra is dobják. A szakmai bemutatón a Legu­sem által forgalmazott gabona­fajtákat is bemutatták. Az őszi búzák kínálatában az ismert és bevált osztrák Josef, Capo, Atri­um és Auradur mellett többek között a német Mulan, Complet és a kifejezetten takarmánybúza Winnetou, a lengyel Muszelka és Osztroga, valamint a cseh branisovicei fajták, a Baletka, a Federer, és két újdonság, az Elan és a Brejk is bemutatásra kerültek. Közülük a Brejk E- minősítésű kiváló beltartalmi értékekkel bíró fajta. Az őszi bú­zák között hibridet is felvonul­tattak, mégpedig a Saaten-Uni- on Hymack nevű hibridjét, amelynek erős gyökérrendsze­re, koraisága, terméspotenciálja ebben a termékcsoportban is szép eredményeket ígér. (sz) Fontos a talajvédelmi hatásuk a mezőgazdaságban 2011 az erdők éve Nem igényel műtrágyát, növényvédő szereket és gyomirtókat, elnyomja a konkurens gyomokat A tritikálé élelmezési felhasználását vizsgálják DR. KOHÁN ISTVÁN Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete 2011-et az erdők évének nyilvánította. A fás területek, az erdők olyan morfológiai, fizioló­giai és ökológiai tulajdonságok­kal rendelkeznek, amelyek döntő szerepet játszanak kör­nyezetünk védelmében. Egy hektár erdővel borított terület akár tízszer több létfon­tosságú oxigént termel, mint egy hektár mezőgazdasági termőterület. Ugyanakkor egy hektárnyi erdei levegő sok eset­ben hetvenszer kevesebb kóro­kozó mikroorganizmust tartal­maz, mint a városok, ipartele­pek levegője. Az erdők fái fajta- összetételüktől és állományuk szerkezetétől függően akár 50-70 tonna szennyező anyag lekötésére is képesek. Az erdők vízgazdálkodási je­lentősége szintén nagy, ami főleg az árvizek megelőzésé­ben, a talajpusztulás (erózió) megakadályozásában vagy mérséklésében nyilvánul meg. A fákkal borított területen át­szivárgón szűrt talajvízben levő káros baktériumok száma is kevesebb. A meredek lejtőkön fekvő erdők hathatós segítséget nyúj­tanak a lavinaveszély és a kőgör­getegek elleni védekezésben is. Az erdők talajvédelmi hatása a mezőgazdasági termőterületek védelmében is megnyilvánul. Hangsúlyozni kell, hogy az erdők, a fás kultúrák a sík vidé­ken is jelentős mértékben hoz­zájárulnak a környezetvédelmi feltételek javításához, ezért ir­tásuknak rendkívül káros kö­vetkezményei is lehetnek, s a fa­kivágásokat itt is meg kell aka­dályozni. ISMERTETŐ A búza és a rozs keresztezé­sével előállított tritikálé ipari, élelmezési felhasználását vizs­gálják a Gabonakutató Nonp­rofit Kft. (GK) és a Szegedi Tu­dományegyetem Mérnöki Ka­rának kutatói. A tritikálé a rozs és a búza állandósult hibridje, amely bi­zonyos beltartalmi értékeket vizsgálva kedvezőbb tulajdon­ságokkal bír, mint az anyanö­vények - mondta Bóna Lajos, a GK főmunkatársa. Az elmúlt húsz évben a tritikálé magyar- országi vetésterülete a néhány száz hektárról 140-150 ezer . hektárra emelkedett, miköz­ben a rozs termesztése a ko­rábbi terület csaknem harma­dára, 40 ezer hektár körülire szorult vissza - állította a tu­dományos főmunkatárs. A ke­resztezések útján 120-130 éve létrehozott tritikálé számos kedvező termesztési tulajdon­sággal bír. A rozshoz hasonlóan mélyre gyökerező, így képes felhasz­nálni a talaj mélyebb rétegei­ben található tápanyagokat. Termesztése nem igényel műtrágyát, növényvédő szere­ket és gyomirtókat, mivel a GK kifejlesztett fajták reziszten- sek a kalászosokat megfertőző Kárpát-medencében honos gombabetegségekre, gyors növekedésének köszönhetően pedig elnyomja a konkurens gyomokat. A kalászosféle nép­szerűsége többek között an­nak köszönhető, hogy kiváló termőképességgel rendelke­zik. A szegedi kutatóintézet által kifejlesztett GK Szemes fajta tartja a magyarországi kalászos rekordot: kísérleti körülmények között tavaly egy hektárról 13,1 tonnát ta­karítottak be belőle. A ter­mesztett tritikálé túlnyomó részét a gazdálkodók helyben fel is használják az állattartás­ban takarmányként. A gabo­naféle azonban ipari, élelme­zési célokra is hasznosítható lenne, (agribusiness.hu) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents