Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-04 / 129. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 4. Szalon 23 1 KÖNYV - I KORONG (GYERMEKNAPI EXTRA Mazsola, avagy az Üveghegyen túr B.MÁNYA ÁGNES Bevallom töredelmesen, nekem az utolsó időkig fogalmam sem volt arról, hogy Mazsola, a bumfordi kismalac zöld volna, pedig Bálint Ágnes meséjén szocializálódtam. Igaz, mindez régen volt, még a múlt században, amikor fekete-fehér tévében néztük, ha éppen volt mit: az említett mesén kívül például az azóta Jim és Jam névre ángolosí- tott„lolkabolkát”. Ha a fenti bevezető után valakinek kételye támadna a téma komolyságával és a szerző elhivatottságával kapcsolatban, biztosíthatok mindenkit, hogy eme írásnak igenis helye van a H. Nagy Péter által legendássá tett rovatban. Bálint Ágnes könyvéből, amelyet Bródy Vera rajzai és a bábfilmből vett fekete-fehér képek díszítenek, egy régi példányt birtoklók, azazhogy birtoklunk, mert már két csemetém is jogot formál rá. Ehhez az 1 könyvhöz aztán vettünk a nagyobbiknak 1 videokazettát, a kisebbiknek pedig, aki már ebbe a „blúréjes” világba született, 1 DVD-t. Összesen 17 Mazsola és Tádé (ez utóbbit fontos hangsúlyozni, ő a kis tengerimalac, aki szintén Manócskához kerül, és teljes értékű családtag lesz) epizódot tartalmaz a két hordozó. Merő izgalom az egész! Valamit tudhatott az író, a bábtervező meg a rendező, mert a háromévest éppúgy a tévé elé lehet vele szegezni, mint a hat évvel idősebbet, igaz, fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi lány, és a sztori szinte másról sem szól, csak a kis tengerimalacról, akit folyton pátyol- gatnak és gügyögnek neki, az meg vissza, de úgy, hogy (anya) - fül nem marad sértetlenül. Aki azt hinné, hogy ebben kimerül az egész, és a gyerek csak visszafejlődhet a mesék láttán vagy inkább hallatán, nagyon téved! Több új kifejezéssel is megismerkedhet a figyelmes bölcsis, óvodás (merthogy ők a célcsoport): mi a népművészet, cilinder, meteorológus, eszménykép, tiszteletjegy, pártfogó, mi több, a „gyengék pártfogója” - csupa olyan fogalom, amelyet szinte naponta haszonnal alkalmazhat a 2-5 éves korosztály bilizés vagy játszótéri homokozás közben. Jómagam innen tanultam például az „aggság” szót. Bár magyar anya szült, magyar apa terelgetett, Jókai Mór emlőin nevelkedtem, életem első harminchárom évében nem is hallottam ebben az értelemben. Manócska és Mazsola állapítják meg egybehangzóan, hogy bizony Tádéval „sok aggság van”. Mi a lányommal inkább a „már megint nem bír magával ez a gyerek” kifejezést használjuk, ha az öccse nagyobb fordulatszámra kapcsol és rendetlenkedni kezd. .. Egyébként teljesen érthető a Mazsola és Tádé elsöprő sikere: aranyos szereplők (a két kismalac, Egérke, Fülöpke), mesés díszletek (például a tökház, amely hol fényes nappal, hol behavazva és éjjel látható a főcímben, fölötte fénylő csülagok, hm!), fülbemászó zene, ismerős helyzetek (nyavalygó tesó, di-" csekvő haver)... Már nem vagyok gyerek, inkább csak gyerekes, és a történetek zömét többször hallottam, mint láttam (közben mosogattam serényen, meg-megállva), de engem komolyan meglepett Mazsola „zöldsége”. Utánanéztem, ezt a tényt a könyvben igenis említik, sőt, az újabb kiadások borítóján Mazsola így is látható. Ami pedig egyenesen sokkolt felnőttként, az Manócska „her- mafroditizmusa”. Világéletemben a „nőt láttam” az anyáskodógondoskodó manóban, erre a bábfilmben férfi (férfi?) hangon bárgyúskodik, a hideg ráz ki tőle, ráadásul az egyik epizódban úgy nevet, kifejezéstelenül és kisebb szünetekkel, mint a nyolcvanas évek alámondásos filmjeinek kommentátora. No comment. Varjú bácsi is kiveri nálam a biztosítékot, különösen, mikor- cilinderben - rágyújt az „Egy kis cigaretta, valódi finom...” kezdetű sanzonra. Nem is értem, hogy a csudába hagyhatta benne a korabeli cenzúra ezt a fiatalság megrontására buzdító burzsoá dallamot? Végezetül mégis arra buzdítok minden gyakorló szülőt, hogy a fenti szigorú kritika ellenére szerezze be gyorsan az említett opusokat, mert látványban biztosan, de hangban is felveszik a versenyt a még „nyávogó- sabbra” hangolt külföldi rajzfilmsorozatokkal! Ráadásképpen megtoldom még ezt az írást azzal a nyers forgatókönyvvázlattal, amely nem az eredeti szerző, Bálint Ágnes, hanem „énágnességem” tollából származik, és amely az estleges újabb részek alapját képezheti. Manócska becsülettel és roppant nagy szeretettel neveli Mazsolát, a kis zöld disznót és Tádét, a tengerimalacot, aki - mint ismeretes - később kerül hozzá, és közben folyton javítgatja a tökházikót, amelyet nemcsak az idő és az arra járó falánk állatok (vas)foga kezd meg, de az enyészet is „enyészti”. Hiába takargatja jégbe hűtött lapulevelekkel, kaparja le makk-kupak ásó- kájával a belső, rothadó réteget, a tökház menthetetlen, ráadásul Manócska ellenállhatatlan ka- tángkóró krémlevesének és párolt szöcskebecsináltjának köszönhetően a mazsolányi Mazsola is óriásira dagad. Az egykor kukoricatorzsával fűtött kályhától meleg otthon tehát - mivel nem díjnyertes óriástökről, hanem egy hétköznapi, határban felejtett példányról van szó - egyre szűkösebb. Mazsola Manócska elkeseredett küzdelmét látva felajánlja: önként bevonul az Üveghegyen túli vágóhídra, ahol rokona, a Kurta Farkú Malac túr, csak hogy a lakásgondjaik megoldódjanak. Manócska persze hallani sem akar a dologról, pedig a kilátásai cseppet sem rózsásak, de nem is kan- kalinosak. Egy tágas és szellős kalap alatt lakott egykor, de mivel egyre ritkábban hordanak ilyen fejfedőt az emberek, a kedves, öreg Varjú bácsi egyik ükunokája javaslatára kénytelen beköltözni a városba, a Futrinka utcába az időközben mennybéli szafaládé után csaholó Morzsa kutya megüresedett házába. Itt aztán a két malaccal együtt él, míg meg nem hal. Apropó, Mazsoláról tudni lehet még, hogy a hatalmas súlyfelesleget, amelyet az évek során magára halmozott, nem bírta a szíve, és nem sokkal ezután megszűnt a Kedves Olvasókért és Nézőkért dobogni. CD-AJANLO Varga Viktor: Lehet zöld az ég..! PUHA JÓZSEF Bizonyára furcsának tűnik a kijelentésem, miszerint régóta vágytam már egy belevaló, igazi magyar poplemezre. Szerintem ugyanis az utóbbi években világszerte, így Magyarországon is hiány mutatkozik a hagyományos popzenéből. Nem gondoltam volna, hogy olyan fiatalembertől kapom meg a várva várt albumot, aki a Csillag születikben tűnt fel, ráadásul a tehetségkutató tévéműsorban sok babér nem termett neki. A jelenlegi állás szerint Varga Viktor a verseny egyik nagy győztese. A zenészek közül a legnagyobb. A műsor kapcsán leginkább a külsejével, a megjelenésével került a figyelem középpontjába. Azoknak, akik túlléptek ezen, valószínűleg feltűnt, hogy a fiatalember még kiforratlan előadásmódjára, énektechnikájára lehet építeni. Az első nagylemezén a kétkedőket is meggyőzi a tehetségéről - jól hallhatóan sokat fejlődött a verseny óta. Abban viszont biztosak lehetünk, hatalmas adag szerencse is kellett ahhoz, hogy Viktor profitálhasson, és ott tartson, ahol napjainkban jár. Többször felmerült bennem, hogy a kiadó talán már kereste is a megfelelő előadót, akihez ez az album készülhet, és személyében találta meg. Ha így volt, az exhibicionista fiatalember tökéletes választás. Folyamatosan gyötör egy gond, s végre itt egy kezdő énekes, akinél ezt nem kell átélnem. Felgyorsult zenei világunkban nem az' elindulás a nehéz, hanem a fennmaradás. Elsősorban éppen napjaink tehetségkutató tévéműsorainak ho- zadékaként egyfolytában új arcokra vágyunk, az ismerteket, „a régieket” hamar megunjuk. Csakhogy ők fejlődnek, egyre jobbak lesznek, s ha eljutnak a harmadik stúdiólemezig - ami ritkaságszámba megy-, az általában mérföldekkel jobb, mint az első, de az iránt az esetek többségében már nincs kereslet. Annyiszor megfogalmazódott már bennem, hogy milyen jó volna mindjárt az első stúdióalbummal robbantani! Viktornak sikerült. De ahogy írtam, ez sokkal inkább a mögötte dolgozó stáb érdeme. Szóval hősünk hálát adhat az égnek. Ami, tudjuk, lehet zöld. A fű meg kék. Ä CD beharangozó, címadó dala telitalálat. „Lehet zöld az ég, és lehet kék a fű, nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű, a tévedés néha jó, tudod, Amerikába is így jutott el az a hajó” - a refrén annyira fülbemászó, hogy az ember már egyszeri hallgatás után is megjegyzi. Laza, izgalmas zenei megoldásokat felvonultató sláger. A fiatalokat célozza meg, de elsősorban a hangszerelésnek köszönhetően - a szokásostól eltérően - magas színvonalon, így a szülőknek sem kell a fejüket csóválniuk. A zenéjét Szabó Zé a Los Angelesben élő dalszerzővel, Kelemen Hubával komponálta, a szövegét Jánosi írta. Neves művészek közreműködnek benne: Bijon Watson (trombita), Lyman Medeiros (bőgő) és Blake Paulson (dob). A CD készítésében részt vevő nemzetközi csapat ifjabb Malek Miklós felkérésére állt össze - a Los Angelesben élő és dolgozó szakember, a magyar X-Faktor mentora a szóban forgó zeneszám sikeréhez a zongorajátékával és a keveréssel járult hozzá. Miklós zeneszerzőként is közreműködik a lemezen. A Lehet zöld az ég... tavaly a magyarországi kereskedelmi rádiók második legtöbbet sugárzott magyar felvétele volt, csak Rúzsa Magdi csodaszép átdolgozásdalát, a Gábrielt hallhattuk többször. A YouTu- be-on már közel két és fél mil- liószor tekintették meg a vi- deoklipjét, ami magyar viszonylatban kiemelkedőnek számít. Fontos megjegyezni azt is, hogy a szerzemény Viktor személyiségére íródott. „Bár őrültnek látszom, de nézz meg jól, kinek is árthatnék! ?”- énekli. A személyesség több zeneszámban is megjelenik. „Már nekem is juthatna egy főszerep, vagy valami film, mit a fél világ néz” és „Jól van ez, hiszen már millióknak tiszta szívből énekelek” - hallható a másodikként klipesített Jól van ez címűben, amely az előadó exhibicionizmusára épül, és a klip is ezt lovagolja meg, mesterien. Varga Viktor első albuma egy további fontos szempontból is kiemelkedő produkció. Gyakran előfordul, hogy a nagy sláger után töltelékdalokkal teli korongot kapunk. Nos, ezen a CD-n nincs töltelék. Mindegyik szerzemény tökéletesen kigondolt, felépített, kidolgozott egyedi popdal, bármelyikből sláger válhatna. Ezt támasztja alá, hogy a Lehet zöld az ég... és a Jól van ez címűek után harmadikként a Forró fejű... címűt kezdték el sugározni a rádióállomások, pedig tudomásom szerint a kiadó a Szőkével álmodtam címűt favorizálta. A lemezen hallható a Szinglik éjszakája című film betétdala által ismertté vált Adrival előadott Égni veled újra című duett, valamint a Lehet zöld az ég... angol változata (Waited All My Life) és a Csillag születikben elhangzott I’m Yours, Jason Mraz slágerének átirata. A CD-füzetet az énekes rajzai díszítik. Fordítva is igaz a mondás: minden jóban van valami rossz. Szerintem ezt az albumot nem lehet túlszárnyalni... SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
