Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-30 / 151. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Megvan a szexügybe keveredett Kahn utódja Női vezetője lesz az IMF-nek AATl-HÍR Washington. Christine La- garde francia pénzügyminisztert választotta meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új vezér- igazgatójának a szervezet igazgatósága. Az új vezérigazgató elődje, Dominique Strauss- Kahn májusban mondott le, mert vádat emeltek ellene szexuális bűncselekmény miatt. Lagarde kinevezésével folytatódik a feltörekvő gazdaságok által megkérdőjelezett, csaknem 6 és fél évtizedes hagyomány, amelynek értelmében az IMF élén európai vezető áll. A mindvégig első számú esélyesChristine Lagarde (TASR-felv.) nek tekintett Lagarde megbízása az után vált egyértelművé, hogy Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter - az IMF- ben legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Egyesült Államok nevében - támogatásáról biztosította a jelöltet. A francia pénzügyminiszter mellett mindvégig kiálló EU és Amerika voksai önmagukban is többséget jelentenek az igazgatóságban, ám Lagarde maga mögött tudhatta Kína, India, Oroszország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, valamint a frankofón afrikai országok támogatását is. Az 55 éves, kitűnő diplomataként ismert, jogász végzettségű Lagarde Európában nagy szakmai tekintélynek örvend, a Financial Times eurózóna pénzügyminisztereit rangsoroló listáján 2009-ben az első helyen végzett. Az IMF vezetőjeként első feladatai közé tartozik, hogy kézbe vegye az IMF és az EU közös feladatainak irányítását az adósságválságba sodródott Görögország gazdaságának felszínen tartása érdekében. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Vonzók a hazai hőszolgáltatók Pozsony. A hat legnagyobb hazai hőszolgáltató társaság magánosítása iránt a Középszlovákiai Áramszolgáltató is érdeklődik, amelynek a kisebbségi stratégiai tulajdonosa a francia Electricité de France. A vagyonalap a pozsonyi, nagyszombati, turóc- szentmártoni, zsolnai, zólyomi és kassai hőszolgáltatók 95 százalékos tulajdonrészeit kívánja magánosítani. A táraságok iránt eddig az osztrák Energie Steiermark, a francia GDF SUEZ csoportba tartozó Cofely, és a szintén francia Dalkia jelezte érdeklődését. (SITA) 02: egymillió aktív ügyfél Pozsony. E héten a legkisebb hazai mobilszolgáltató, az 02 Telefonica aktív ügyfeleinek a száma is elérte az egymilliót. John McGuigan, a Telefonica Slovakia vezér- igazgatója szerint ezzel sikerült elérni a 2007-es piacra lépésükkor jelzett elvárásukat. (TASR) Nem kap áramot Fehéroroszország Minszk. Az orosz Inter RAO EESZ áramexportőr tegnap leállította az elektromos energia szállítását Fehéroroszországnak, a fehérorosz Belenergo ugyanis az egy héttel elhalasztott határidőre sem fizette ki a február óta felhalmozódott, mintegy másfél milliárd rubeles adósságának esedékes részét, mert Minszk egyelőre nem tud erre valutát találni. Igor Szecsin energetikai kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes a döntést jó előre azzal indokolta, hogy az áramszállítások piaci alapon történnek, és azt mondta, a szállítások leállítása nem lesz hatással a fehéroroszországi fogyasztók áramellátására. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8998 Lengyel zloty 3,9987 Cseh korona 24,342 Magyar forint 267,05 Horvát kuna 7,3833 Román lej 4,2105 Japán jen 116,93 Svájci frank 1,2036 Kanadai dollár 1,4037 USA-dollár 1,4425 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,40 25,08-23,62 280,58-256,41 OTP Bank 1,47-1,39 25,11-23,68 276,91-261,07 Postabank 1,49-1,39 25,20-23,50Szí. Takarékpénztár 1,49-1,38 25,00-23,61 280,90-256,70 Tatra banka 1,47-1,40 25,00-23,73 279,52-258,28 ' Dexia banka 1,46-1,39 25,03-23,76 276,74-262,72 Általános Hitelbank 1,48-1,40 25,05-23,66 280,53-256,37 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az Európai Központi Bank alapkamata októberre elérheti az 1,75, az év végére pedig a 2%-ot Újra drágulnak a jelzáloghitelek Pozsony. Nem egészen három hónappal azt követően, hogy az Európai Központi Bank(EKB)negyed százalékponttal, 1,25%-ra növelte az eurózóna alapkamatát, a pénzügyi szakemberek újabb kamatemelést jósolnak. Mindez nem hagyja hidegen a szlovákiai bankokat sem, az elkövetkező időszakban még drágábban juthatunk majd hozzá a jel- záloghitelekhez. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Az eürózónás alapkamat már júliusban újra nőhet” - nyilatkozta Jozef Makúch, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. Az alapkamat növelésével az elmúlt időszakban megugró infláció ellen próbálják meg felvenni a harcot. Ha a hitelek drágulnak, kevesebb pénz jut forgalomba, így a lakosság és a cégek is kevesebbet költenek, a kereslet csökkenésének köszönhetően pedig az áremelkedés is visszafogottabb lesz. Emiatt az EKB már április 13-tól negyed százalék- ponttal, 1,25%-ra növelte az alapkamatot, a következő emelés pedig július elején várható. A pénzügyi elemzők nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy idén együttesen akár egy százalék- ponttal is növelik az alapkamatot, ami októberre elérheti az 1,75, az évvégére pedig a 2%-ot. Erre már a hazai bankok is jó előre igyekeznek felkészülni, amit a Pravda napilap pénzpiaci elemzése is alátámasztott. Eszerint tavaly ősszel a havi nettó 800 eurót keresők számára a hazai bankok a lehető legalaAz Európai Központi Bank alapkamat-emelése miatt a szlovák pénzintézeteknél újra az egekbe szökhetnek a jelzáloghitelek kamatai (Képarchívumj csonyabb kamatot kínálták a jelzáloghitelek esetében, mára azonban fordult a kocka. A Tatra banka például tavaly ősszel az ilyen feltételeknek megfelelő ügyfeleknek a 64 ezer eurós jel- záloghitelt 4,25%-os kamattal kínálta, a kamatszintet öt évre volt hajlandó fixálni. Manapság egy ugyanilyen hitel éves kamata már 5,25%. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg a tavaly ősszel felvett hitel havi törlesztő részlete 318 euró, a most elfogadotté ennél 35 euróval nagyobb. A legalacsonyabb kamatot már csak azoknak kínálják, akiknek a havi bevétele eléri az 1500 eurót. A hitelkamatok növekedése azzal magyarázható, hogy az eürózónás alapkamat várható növekedése miatt a pénzintézetek már most drágábban kölcsönöznek egymásnak pénzt, mint korábban. Míg tavaly ősszel a bankok egymás között egy 5 éves futamidejű hitelt 1,95%-os kamattal folyósítottak, manapság az ilyen feltételű hitel bankközi kamata 2,7%. Az elemzők a kamatok további növekedését jósolják. „Ehhez hozzájárulhat az is, ha Görögország folytatja a ballépések sorozatát, ami az európai bankközi piac befagyását és a bankközi kamatok spontán növekedését eredményezheti” - vallja Markéta Šichtaŕová, a NextFinance igazgatója. A szlovákiai bankok által kínált jelzáloghitelek ugyanakkor már most a legdrágábbaknak számítanak az egész eurózóná- ban. Mindezt tetézi, hogy a pénzügyi tapasztalatokkal nem rendelkező ügyfeleknek korántsem könnyű eligazodniuk a bankok kínálatában. A kamatok ugyanis nem mindig számítanak a legmegbízhatóbb mutatónak, hiszen a bankok a legkülönfélébb díjakat számítják fel az ügyfeleknek, ami a hitelt jelentős mértékben drágíthatja. A hitel- igénylésnél így a teljes hiteldíj- mutatót (THM) kellene néznünk, amely az összes költséget tartalmazza. Sok bank ezt jelenleg csak az ügyfél kívánságára teszi közzé, vagyis a reklámokban nem büszkélkednek vele. Ezt nyugodtan megtehetik, hiszen a törvény a jelzáloghitelek esetében erre nem kötelezi őket, így büntetésre sem kell számítaniuk. Zuzana Bruteničová, a pénzügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa szerint a jövőben kötelezővé szeretnék tenni a THM feltüntetését a jel- záloghitelek esetében. (mi) Ha a parlament rábólint a szigorításra, az üzletek alkalmazottainak a 3-4%-át is elbocsáthatnák Harc a hazai üzletek ünnepnapi nyitva tartásáért SUSLABÉLA Pozsony/Budapest/Bécs. A pártok között ismét vitatémává vált az üzletek vasár- és ünnepnapi nyitva tartása. A Smer és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) azt szorgalmazza, hogy a jelzett napokon legyenek zárva az üzletek, míg Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke szerint meg kellene adni a lehetőséget a vevőknek, hogy vasár- és ünnepnapokon is vásárolhassanak, ezzel párhuzamosan az eladóknak pedig azt, hogy pluszkeresethez jussanak. „Olyan társadalmi problémáról van szó, amelyről komoly vitát kellene folytatni” - nyilatkozta Olga Hmčiarová, a Tesco kereskedelmi lánc külkapcsolato- kért felelős menedzsere. Szerinte ha törvénnyel szigorítanák az üzletek ünnepi nyitva tartását, ezzel az alkohol, a cigaretta, valamint a benzin árusítása felülkerekedne a kenyér, a tej, vagy éppen a zöldség eladásán. „Ezt tartom a kérdéskör leginkább vitatható összetevőjének. Mert nehéz megmagyarázni például egy gyereknek, hogy a kocsmában miért lehet vasárnap is alkoholhoz jutni, és a vacsorához miért nem vehetnek a szülők ugyanezen a napon például paradicsomot” - magyarázza Hmčiarová. Több lenne az állástalan Nem lenne szabad elhanyagolni az intézkedés szociálisgazdasági vetületét sem. Ha a parlament rábólintana a vasárnapi nyitva tartás szigorítására, tovább nőne a munkanélküliek száma, mivel az üzletek alkalmazottaik 3-4 százalékát is elbocsátanák. Az ünnepnapi bolti zárások további következménye már kimondottan gazdasági jellegű: a szlovákiai lakosok a határon túlra - elsősorban Csehországba vagy Magyarországra- mennének vásárolni. Az állam bevételei csökkennének, hiszen a kereslet visszaesése automatikusan magával hozná a gyártás, az előállítás hanyatlását is. így az államkasszába kisebb tételekáramlanánakaz áfából. Hmčiarová szerint a Tesco- lánc boltjaiban vasár- és ünnepnapokon is nagy a forgalom. Több családban szinte hagyománnyá vált a hétvégi közös bevásárlás. A Tesco elárusítóit anyagilag is érintené a korlátozás, hiszen a vasár- és ünnepnapokért 100 százalékos pluszjövedelemben részesülnek. Gabriel Csollár, a COOP Jednota Slovensko elnöke lapunknak ugyanakkor elmondta, hogy a boltok alkalmazottainak mintegy 80 százaléka nő, akik lényegében a hét valamennyi napján dolgoznak. „Mi azt szorgalmazzuk, hogy a nők legalább a hétvégéket a családjukkal tölthessék. Kereskedelmi hálózatunk nem tart attól, hogy különösebb forgalomkiesést jelentene a vasárnapi zárva tartás” - fejtette ki nézetét Csollár. Az üzletekjelen- tős része nem szívesen nyilatkozik az ügyben. ,A Kaufland társaság feladata Szlovákia jogszabályainak betartása, nem pedig azok kommentálása” - fogalmazott szigorú hangnemben Erika Pfundtnerová, a cég reklámmenedzsere. Hozzáfűzte, ha hatályba lép a vasárnapi nyitva tartást szigorító törvény, a Kaufland kiskereskedelmi lánc alkalmazkodik hozzá. Magyarországon lekerült a napirendről A vasárnapi nyitva tartás a szomszédos országokban is vitatéma. Magyarországon az üzletek ünnepnapi zárva tartását a Kereszténydemokrata Néppárt szorgalmazta, Orbán Viktor miniszterelnök közbelépésére azonban egyelőre letettek erről a javaslatukról. „Megértettem a miniszterelnök üzenetét” - reagált Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a kormányfő azon bejelentésére, hogy amíg nem lehet megélni ötnapi munkából, addig nincs lehetőség az üzletek vasárnapi zárva tartására. Ausztriában jelenleg vasárnapokon nem nyithatnak ki az üzletek, a vendéglátóhelyeket és benzinkutakon, valamint az állomásokon működő trafikokat, élelmiszer- és vegyesboltokat kivéve.
