Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-30 / 151. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 30. Vélemény És háttér 7 Kína nyilvánvalóan a meggyengült uniós országokban épít ki stratégiai hídfőállásokat Felvásárolják Európát... Ha nem e napokban csúcsosodott volna ki a görög adósságválság, a kínai kormányfő európai útja és itteni üzletkötései sem váltottak volna ki akkora visszhangot. Egyesek már azzal riogatnak, hogy a kínaiak felvásárolják Európát. MAL1NÁK ISTVÁN Elképesztően gazdag a kínai állam, háromezermilliárd dollár valutatartalékkal rendelkezik, hatalmas pénzeket fektetett amerikai és más állampapírokba, úgyhogy amikor üzletről van szó, még a legfejlettebb demokráciák is csak szőrmentén bírálják - ha egyáltalán bírálják - a kínai emberjogi helyzetet vagy expanzív külpolitikát. Amit most egyesek Európa felvásárlásaként emlegetnek, azt mások úgy fogalmazzák meg: a kérdés az, hajlandó-e Kína további euróövezeti adósságpiaci befektetésekkel megmenteni az eurót. Ven Csia-pao Magyarországot, Nagy-Britanniát és Németországot kereste fel. Azt mondta, Peking segítő kezet nyújt Magyarországnak egy olyan időszakban, amikor nagyon nehéz helyzetben van - „bizonyos összegű” magyar kormánykötvényt vásárol. Tényleg jelentősnek látszó megállapodások köttettek Budapesten, de mindez csak morzsa ahhoz képest, amit Londonban és Berlinben szentesítettek. Jellemző, hogy egyedül az Orbán által kötött üzleteket kíséri bírálat és sanda gyanú. A konzervatív brit kormányfő is lelkendezve közölte, 1,4 milliárd font értékben írtak alá üzleti megállapodásokat, s 2015-re a brit-kínai kereskedelem értékének el kellene érnie a 100 milliárd dollárt. A Berlinben - itt egyenesen az első német-kínai kormánykonzultációt tartották meg tíz-tíz miniszter részvételével - kötött megállapodások összértéke eléri a 15 milliárd dollárt. A tavalyi 130 milliárdról 2015-re évi 200 milliárd dollárra bővítik a két ország közti kereskedelem volumenét. A brit és német cégek jelentős beruházásokat eszközölnek Kínában, pl. a Volkswagen hamarosan két új gyárat is épít ott. Ven Csia-pao jelezte, a spanyol és portugál állampapírok - és most már a magyar kormánykötvények - felvásárlása után további, bajbajutott európai országoknak is kész hasonló módon segíteni. A Goldman Sachs elemzője szerint Kína felvásárolhatná az egész görög államadósságot, és még maradna egy csomó pénze más dolgokra. De nem teszi meg, mert nem kockáztatja a pénzét. Szóval felvásárolja-e Kína Európát? Nem, de tény, hogy a kérdés megosztja a közvéleményt, mert vannak bizonyos veszélyek. Kína a gazdasági tranzakciók révén közvetlenül befolyásolni tudja az uniós döntést is, ami majd markánsan megnyilvánul, ha valamilyen, Pekinget elítélő határozatot kell megszavazni, Nem igaz, amit Ven mondott, mely szerint Kínának az erős Európa és az erős euró az érdeke. Peking nyilvánvalóan a meggyengült uniós országokban épít ki stratégiai hídfőállásokat, így tudja megosztani az EU-t. Ezért veszélyes az, ha az eladósodott országok Kínára mint utolsó menedékre tekintenek - ez talán felróható a lelkendező Orbánnak is. A bajba jutott EU-országoknak maguknak kell, némi ésszerű uniós segítséggel, kikecmeregniük a bajból. Nem szabad Messiásként tekinteni a hatalmas ázsiai kommunista rezsimre, mert az öngyükosság lenne.- Minél hosszabb ideje vagyunk itt a görög tengerparton, annál jobban vágyom arra, hogy valaki törlessze az adósságaimat. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET A randevú LAMPL ZSUZSANNA S Képzeljük el, hogy rajzórán a gyerekek tájképet festenek, de csak hideg színeket használhatnak. Szürkét, fehéret, kéket. Ilyen volt az uszoda környéke vasárnap délelőtt tíz órakor, mígnem egy égővörös és egy zuzmózöld folt jelent meg az uszodához vezető úton. A Nagylány és a Kislány. Ráérősen lépegettek az üvegajtó felé, kezükben lóbálták a sportszatyrot, és társalogtak. És szeret téged a Miki? Kérdezte a Kislány. Mondtam már, hogy nem tudom. Az, hogy találkozunk, még igazán nem jelent semmit, felelte a Nagylány. De mondta, hogy nem szeret? Nem mondta, de azt sem, hogy igen... Különben nekem teljesen mindegy, engem úgysem érdekel, bizonygatta saját magának a Nagylány, de aztán észbekapott, hogy mit is tárgyal ilyen dolgokról ezzel a ta- konypóccal! Hogy te milyen kíváncsi vagy! Majd meglátod! Mondta neki fölényesen. A Kislány ugrabugrálva ért az ajtóhoz. Próbálgatta kinyitni, de a masszív üveg ellenállt vékony kis karjának. A Nagylány egyetlen gyenge lökésére kitárult az ajtó, s ekkor a Kislány óriási tisztelettel és csodálattal nézett rá. Ahogyan a nyolcéves néz a tizennyolc évesre, akiről azt hiszi, hogy már mindent tud... Leültek a négerbarna bőrpadra, és vártak. Mire várunk, kérdezte a Kislány, s hogy ne unatkozzon, rendezgetni kezdte Barbi babás bikinijét. Ha szeret, miért nincs itt? Mit ugrálsz! Még korán van. Csak tizenegyre beszéltük meg, felelte a Nagylány anyáskodva, de ugyanakkor a szalmaszálba kapaszkodó fuldokló hangján. Dühös volt, hogy amin ő annyit gondolkodik, azt ez a kis prücsök ilyen egyszerűen és világosan fogalmazva mondja ki. Tudod is te, hogy mi a szerelem! A Kislány ránézett. Persze, hogy tudom! A Józsika szeret engem. Karnevál előtt meg is egyeztünk, hogy ha valamelyikünk megnyeri a nagy mackót, azt ültetjük az ágyunk tetejére, ha majd összeházasodunk! Dicsekedett csak úgy mellékesen, továbbra is a bikini pánt- jávaljátszadozva. A Nagylány bosszankodva hallgatta, azután körülnézett. Már csak öt perc. És sehol senki. Csupa idétlen fazon mászkál erre, és bámulják őt. Hé, mit bámultok?! Már elkeseredett, amikor hirtelen feltűnt egy fekete trikós alak. Nézd, ott jön! Ott jön! Visongott a Kislány. Jól van, látom, ne mutogass, felelte olvadó hangon a Nagylány. Gyerejátsszunk húzz, húzz-engemet, adta ki az utasítást. A Kislány elnevette magát. Úgy csinálunk, mintha nem vennénk észre? De jó! Húzz, húzz engemet, én is húzlak tégedet, amelyikünk elesik... De akkorra már odaért Ő. A Nagylány közömbösen mosolygott rá. A fiú vissza. Azután művészien leplezve nagy boldogságukat, tettetett közömbösséggel sután megcsó- koltákegymást,.és elindultak az öltözők felé. A Kislány pedig arra gondolt, hogy milyen nehéz szegény felnőtteknek. Nem kiabálhatnak, nem ujjonghatnak, ha nagy az örömük. Hogy miért nem? Arra nem sikerült rájönnie. KOMMENTÁR Egy örökzöld vége? KOCUR LÁSZLÓ Kormánydöntés a legritkább esetban szolgálhat humorforrásként, azonban a képviselői mentelmi jog korlátozásáról tegnap elfogadott kormányhatározatra akár így is tekinthetünk. A négy párt parlamenti frakcióvezetője által benyújtott javaslat a kihágásokra vonatkozó mentelmi jogot törölné el. Feltéve, ha elfogadná a parlament. Mert próbálkozások eddig is voltak. Miroslav Abelovský HZDS-ből függetlenedett honatyára valószínűleg már az újságot naponta olvasók is csak memóriájukat megerőltetve emlékezhetnek, nos, ő mondta 2005-ben, hogy „15 évvel a rendszerváltás után az ország és a politikai társadalom még nincs olyan állapotban, hogy a közjogi méltóságok mentelmi jogát szűkíteni lehetne”. Robert Fico kormánya idején az ember szinte már megsajnálta Pavol Paška házelnököt, aki a négy év során nem győzte hangsúlyozni, eltörölné a képviselői mentelmi jogot, el biz’ ő, de hát mit tehet, ha ehhez még saját soraiban sem talál partnereket. Mert nem talált, a széljobb-bal kormánykoalíció nemhogy szabálysértés, de még bűncselekmény gyanúja esetén is összezárt, és az egyik legfontosabb alkotmányos alapjog, a személyi szabadság korlátozásával gyanúsítható Ján Kvorka smeres képviselőt sem adták ki büntetőeljárásra, így az csak a 2010-es mandátumvesztés után indulhatott meg ellene az eljárás. (A 49 ellenzéki voks mellett egy, csak egy smeres képviselő volt, aki a kiadatás mellett szavazott, megérdemli, hogy ideírjuk a nevét: Renáta Zmajkovičová.) A mentelmi jogot csak alkotmányos többséggel lehet módosítani, és Iveta Radičová nincs olyan szerencsés helyzetben, mint magyar partnere, ezért erről nem is álmodhat. Tavaly októberben ugyan kísérletet tettek erre, de a szükséges 90 helyett csak 75 szavazat jött össze. (Az SaS által felfuttatott, majd cserbenhagyott népszavazást ne említsük a komoly próbálkozások között.) Ä kihágásokra vonatkozó mentelmi jog megnyirbálásához vagy eltörléséhez viszont egyszerű többség is elég. Némi bizakodásra adhat okot, hogy első olvasatban akadt 81 támogató szavazat, de innen - kormány- támogatás ide vagy oda - még hosszú az út, mire az államfő aláírása megszárad a törvényjavaslaton. Ha Iveta Radičová kormányának legalább ezt sikerülne elérnie, két évtizedes örökzöld témát venne el mindenkori utódaitól. TALLÓZÓ PER STANDARD A hatalom bebetonozása nemzetközi arculat helyett címmel közölt cikket a magyar EU-elnökségről a Der Standard című liberális osztrák lap. A lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer szerint „csak kevés jó osztályzatot” kap a magyar EU-elnökség. Sok bíráló szerint - írta a tudósító - Magyarország elszalasztottá a lehetőséget, hogy az EU- elnökség révén nemzetközi súlyról tegyen tanúbizonyságot, s éppen ebben az időszakban vitte véghez a Fi- desz-kormány a legfontosabb lépéseket hatalma bebetonozása érdekében. Ez utóbbira példaként említette a médiatörvény és az új alkotmány elfogadását. Meglátása szerint az Európai Bizottság csak lényegtelen pontokat bírált a médiatörvényben, a törvény „a cenzúra egy lehetséges eszköze maradt”, az új alkotmány pedig olyan eszközöket tartalmaz, amelyek célja megkötni minden leendő kormány kezét. Ezzel egy időben Orbán Viktor „agresszíven nyilatkozott” Brüsszellel kapcsolatban - fogalmazott a szerző. Szombaton ugyanakkor a hitelek és befektetések „bőségszarujával” érkező kínai kormányfőnek „hízelgett” Orbán Viktor, kijelentve, Magyarországnak másfajta szövetségekre és másfajta szövetségesekre van szüksége - vélte a lap. Sikereket is elért a magyar EU-elnökség, ezt még a szigorú bírálók is elismerik, például Balázs Péter volt külügyminiszter. E sikerek közé tartozik a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása. Balázs ezt tapasztalt magyar szakdiplomaták érdemének is tartja, és úgy véli, hogy szakértői szinten általában véve jól szerepelt a magyar elnökség. „Vegyes érzelmeket vált ki” a szerző szerint az európai romastratégia. Az Európai Parlamentben ünnepelték a dokumentumot, a romaszervezetek azonban hatástalannak tartják, hiányolják a szankciók kilátásba helyezését. Kudarcként könyveli el a szerző a Hillary Clinton amerikai külügyminiszter részvételével tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó meghiúsulását. „A hivatalos indoklás szerint egyeztetési nehézség volt az oka, hogy (Clinton) lemondta részvételét. Ehelyett most csütörtökön (riia - a szerk.) tesz fél- hivatalos látogatást Budapesten” - írta a Der Standard. (MTI)
