Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-28 / 149. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kis növekedés, magasabb árak Pozsony. Szlovákia - a ta­valyi 4%-os GDP-bővülést követően - idén 3,5 százalé­kos gazdasági növekedésre számíthat - derül ki a statisz­tikai hivatal prognosztikai intézetének, az Infostatnak a legfrissebb előrejelzéséből. A visszafogottabb növekedés ellenére a foglalkoztatottság azonban 1,5 százalékkal nő­het, idén így átlagosan 2,351 millió lehet a dolgozók szá­ma. A fizetések szempontjá­ból az előrejelzés már nem ilyen derűlátó. A magas inf­láció miatt ugyanis a reálbé­rek 0,5 százalékkal csökken­hetnek. A pénzromlás az In- fostat szerint idén egyébként elérheti a 4%-ot. (SITA) Kevesebb hitel a cégeknek Pozsony. A gazdasági vál­ság miatt mára a cégvezetők is sokkal óvatosabbak a hi­telfelvétel szempontjából. A PwC tanácsadó társaság elemzése szerint a szlovákiai cégvezetők 60%-a idén saját forrásokból kívánja finanszí­rozni a cégét, és csak 17 szá­zalékuk gondolkodik banki hitel felvételéről. „A gazda­sági válság megtanította a cégvezetőket, hogy csak ma­gukra számíthatnak. A ban­kok jelentős mértékben szi­gorítottak a hitelhez jutás feltételein, a vállalkozók pe­dig rájöttek, hogy a legbizto­sabb forrásokat a cégükön belül lelhetik fel” - nyilat­kozta Tomáš Kuča, a PwC munkatársa. (SITA) Újra lesz bártfai cipőgyártás Bártfa. Bártfán (Barde­jov) újraindulhat a több évti­zedes múltra visszatekintő, ám a 90-es évek végén csúfos véget ért cipőgyártás. Boris Hanuščak polgármester sze­rint már tárgyalnak egy eu­rópai társasággal, amelyjövő januárban indíthatna be a gyártást, és közvetlenül 350 munkahelyet biztosíthat a városban. A gyártócsarnokot a korábbi JAS cipőgyár terü­letén lévő ipari parkban épít­hetik fel. Hanuščak a társaság nevét nem árulta el. (SITA) Kelendőbb a bérmunkaerő Pozsony. A gazdasági vál­ság miatti 2009-es visszaesést követően a hazai munkaerő­kölcsönző ügynökségek ta­valy már 50%-kal növelték a forgalmukat. A Szlovák Munkaerő-kölcsönző Ügy­nökségek Szövetsége szerint a forgalmuk tavaly elérte a 115,1 millió eurót. „A 2010-es év volt az az eszten­dő, amikor a szlovák gazda­ságnak sikerült legyűrnie a válság okozta visszaesést, és újra növekedési pályára áll­nia. Mindezek ellenére a cé­gek részéről egyre nagyobb az igény a munkaerő-köl­csönző ügynökségek szolgál­tatásai iránt, hiszen ezek biz­tosítani tudják a rugalmas foglalkoztatást” - vallja Ľu­boš Sirota, a szakmai szövet­ség elnöke. (SITA) Nem olcsóbb az élelmiszer Róma. Tartósan magas élelmiszerárakra számít az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) vasárnap megválasz­tott új főigazgatója. „Nem­csak egy pár évig lesznek drágák az élelmiszerek. Nem átmeneti egyensúlyhiányról van szó” - nyilatkozta a bra­zil Jósé Graziano Da Silva. Az új főigazgató kifejtette, hogy a drágulás a pénzpiacokkal van összefüggésben, és amíg nem lesz stabil a globális pénzügyi rendszer, addig magasak lesznek a nyers- anyagárak. Az élelmiszerek ára idén februárban világ­szerte csúcsra emelkedett. Az árak a lázongásokat oko­zó 2007/2008-as élelmiszer­válság idején regisztrált szin­tet is meghaladták. Március­ban aztán - 8 hónapig tartó folyamatos emelkedés után - csökkenés indult, a trend a következő hónapokban sem változik. Az idei betakarítási szezon jónak ígérkezik, az árak rövid távon mérséklőd­nek, a magas szintet azonban nem hagyják el. (ÉP) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8897 Lengyel zloty 4,0024 Cseh korona 24,442 Magyar forint 268,96 Horvát kuna 7,3703 Román lej 4,2220 Japán jen 114,74 Svájci frank 1,1849 Kanadai dollár 1,4056 USA-dollár 1,4205 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,38 25,10-23,64 281,51-257,26 OTP Bank 1,46-1,38 25,09-23,65 277,12-261,08 Postabank 1,47-1,37 25,25-23,54­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 25,06-23,67 281,37-257,13 Tatra banka 1,46-1,38 25,00-23,74 280,07-258,79 Dexia banka 1,46-1,39 25,01-23,74 276,51-262,49 Általános Hitelbank 1,45-1,38 25,06-23,67 281,73-257,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A hazai élelmiszer- és agrárpiaci termékek aránya a szlovákiai üzletekben tavaly 32,4%-ra csökkent Túl sok a külföldi élelmiszer Bár otthon is megtermelhetnénk, mégis inkább a külföldit kínál­juk és vesszük (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Az élelmiszer- iparban tapasztalható so­rozatos botrányok miatt egyre nagyobb figyelmet kap az egyes országok élelmiszer-önellátási ké­pessége. Szlovákiában e tekintetben egyre rosz- szabb a helyzet. A vissza­szoruló hazai termelők már a piac felét sem képe­sek kiszolgálni, az üzletek pultjain pedig a külföldi termékek dominálnak. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Riasztónak tartom, hogy Szlovákia élelmiszer-önellátási képessége az Európai Unió adatai szerint 47 százalékra csökkent, jelenleg már olyan országok is megelőztek ben­nünket, mint például Málta” - nyilatkozta Dušan Janíček, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) alelnöke. A cégbezárá­sok és egész ágazatok leépítése miatt az elmúlt években jelen­tős mértékben nőtt a külföldi élelmiszerek behozatala. Míg 2003-ban 1,342 milliárd euró- nyi élelmiszert hoztunk be az országba, tavaly ez már elérte a 3,236 milliárd eurót. Mivel a kivitel nem követte a behozatal növekedési ütemét, az agrár­termékek külkereskedelmében a 2003-as 498 millió eurós hi­ány az elmúlt évre 997 millió euróra nőtt. Janíček szerint a behozott termékek kétharma­dát Szlovákiában is képesek lennének előteremteni. A ked­vezőtlen külkereskedelmi mu­tatókkal a vásárlók az üzletek­ben kénytelenek szembesülni. Az SPPK legfrissebb felmérése szerint ugyanis a hazai élelmi­szer- és agrárpiaci termékek aránya a szlovákiai üzletekben tavaly 32,4 százalékra csök­kent. 2009-ben ugyanakkor ez még 39,4,2008-ben pedig 42,8 százalék volt. A negatív folyamatok vissza­fordítása érdekében az SPPK a földművelésügyi tárcával és a többi ágazati szakmai szerve­zettel tárgyal a megoldási lehe­tőségekről. Janíček az egyik legsürgetőbb lépésnek azt tart­ja, hogy olyan egységes élelmi­szerpiaci jelölést dolgozzanak ki, amelynek köszönhetően a hazai vásárlók könnyebben meg tudnák különböztetni a külföldi termékeket a hazaiak­tól. A szlovák termékeket hiva­talosan a 858-as vonalkód alap­ján lehet megkülönböztetni a külföldiektől. A problémát a fogyasztók számára ez esetben az jelenti, hogy azokat a ter­mékeket is ilyen számjelű kód­dal lehet jelölni, amelyek kül­földiek ugyan, Szlovákiában azonban átcsomagolták őket. Janíček szerint ennek ellenére érdemes lenne jobban népszerűsíteni a 858-as kódot, hiszen például az átcsomagolás is hazai munkahelyeket teremt. Az SPPK egyelőre nem biztos abban sem, hogy érdemes len­ne-e újraéleszteni a „Szlovák védjegy” (Značka kvality SK) megjelölést. Janíček szerint az SPPK egy teljesen új védjegy bevezetését támogatja, miköz­ben jelenleg egy saját javasla­ton dolgoznak. Az erről szóló részleteket az elkövetkező he­tekben szeretnék közzétenni. Az SPPK nem támogatja az üzletláncokról szóló törvény megszüntetését sem (ezt még a Fico-kormány fogadta el), hi­szen szerintük ez hatékony vé­delmet biztosított volna a hazai beszállítóknak az üzletláncok visszaéléseivel szemben. Az említett törvény hatályon kívül helyezéséről a parlament ugyan már döntött, ezt azon­ban a köztársasági elnök újra­tárgyalásra visszautalta a tör­vényhozásnak. Igor Šarmír, az SPPK élelmiszer-ipari és keres­kedelmi osztályának vezetője szerint bíznak abban, hogy a parlamenti képviselők a vég­szavazásnál figyelembe veszik a szakmai hozzászólásokat. „Az élelmiszerpiacon egyen­lőtlenül oszlik el a profit, a nye­reség jelentős részét a kereske­delem fölözi le. Az üzletláncok­ról szóló törvény megszünteté­se tovább ronthat a termelők helyzetén” - nyilatkozta Igor Šarmír, aki szerint a törvényt anélkül számolják fel, hogy ez a gyakorlatban éreztette volna a hatását. A jogszabály ugyan tavaly májusban lépett életbe, ám az érintetteknek az átállás­ra szeptember végéig volt ide­jük, a gyakorlatban így csak ta­valy októbertől alkalmazták. A kormány azonban már koráb­ban úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezik, emiatt nem is nagyon törődtek az ezzel kap­csolatos szabályok betartásá­val. Šarmír szerint így bevett szokásnak számít, hogy az üz­letláncok a beszállítóikkal fi­zettetik meg a vállalati ünnep­ségeket, az új üzletek nyitását és a régiek átalakítását is. (mi) Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elégedetlen a kormány ténykedésével Csak bátortalan kormányzati lépések voltak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány működésének első évében a felhalmozott problémák egy ré­szét próbálja orvosolni, átfogó reformra egyelőre nem futja erejéből - értékelte Peter Mi­hók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke a Radičová-kabinet első évét. „A vállalkozói szféra azt várta, hogy a kormány ösztönző vál­lalkozói közeget valósít meg, hogy a közpénzek terén szigo­rúbb takarékossági programot hirdet meg, hogy felgyorsul az oktatásügy, a bíróságok és az egészségügy reformja” - sorolta a bíráló észrevételeket Mihók. A kamarai elnök viszont helyesel­te azt a szándékot, hogy egysé­gesítik az adók és járulékok be­szedésének intézményét, rög­vest hozzátéve: a járulékterhe­ket okvetlenül csökkenteni kel­lene, az adóemelés helyett pe­dig uniós szinten volna szüksé­ges megzabolázni a főleg a Cip­ruson bejelentett off-shore cé­geket. A 2012 és 2014 közötti időszakra vonatkozó állami költségvetés-tervezet bevételi oldalát túl optimistára tervez­ték, nem számolva azzal, hogy a nagyvállalatok mellett már egy­re inkább a középvállalatok is élnek a különböző adóparadi­csomok nyújtotta lehetőségek­kel, így az államkasszát nem a tervezett ütemben töltik fel - fi­gyelmeztetett Mihók. Ami a gazdasági minisztéri­um ún. Szingapúr-projektjét il­leti, ami a vállalkozói közeg ja­vítását célozza, az SOPK első embere úgy fogalmazott: a több mint 100 pontos terv helyett elég volna 3-5 fontos célkitűzést megvalósítani - az utóbbi töb­bet segítene, mint a szétapró­zott, nehezen ellenőrizhető koncepció. A legfontosabb a jogérvényesítés, a jogbiztonság erősítése, a gyorsabb ügyinté­zés biztosítása - a bíróságok sokszor csak 2-3 év elteltével tűzik ki a tárgyalást, ami szá­mos vállalkozó életére bénító- laghat. (só) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. június 26-tól) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČSOB 0,05 0,ICH),15 0,15-0,35 0,500,70 1,00-1,20 1,60-1,80 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,20 2,80 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,43 0,01-0,62 0,01-0,90 0,01-1,35 0,05-0,10 Volksbank 0,0(H), 50 0,00-0,80 0,00-1,30 0,00-1,70 0,00-2,10 0,0(H),10 UniCredit Bank 0,2(H),50 0,6(H),80 0,80-1,20 1,50-1,70 2,70-3,33 0,00-0,05 Dexia banka 0,15-0,45 0,4(H),75 0,90-1,15 3,00 0,05 Tatra banka 0,05 0,3(H),40 0,7(H),80 1,20-1,30 2,00 3,50 0,1(H), 50 Slovenská sporiteľňa 0,15-0,70 0,90-1,20 1,20-1,50 1,50-1,95 1,90-2,35 0,10-0,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,200,25 1,00 1,20 1,50-1,55 2,50 0,10-6,00 Poštová banka 0,300,10 0,700,80 1,20-1,30 2,70 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. június 26-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20­1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka- .­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,10-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 0,50 1,00­1,50­1,50 0,10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents