Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-27 / 148. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 27. www.ujszo.com Az arany es az ezüst arolloja lassan összezár Megéri ezüstöt vásárolni HORBULÁKZSOLT Pozsony. Válságtól sújtott napjainkban az értékmegőrzés egyik leghatékonyabb módja a nemesfémek vásárlása. A tőzs­de- és az ingatlanlufik kipuk­kanása óta gazdagok és szegé­nyek aranyba fektetik megta­karításukat. Mindezt bizonyítja a sárga fém értékének rakéta­szerű növekedése az utóbbi két-három évben. Jelenlegi un­ciánkénti ára 1540 dollár körül mozog, miközben egy éve csak 1250, két éve 950, öt éve 600, tíz éve pedig 250 dollár körül járt. Egy ilyen jelentős árugrás mögött nem csupán a befekte­tési célú vásárlások okozta ke­resletnövekedés húzódik meg, hanem az ipari célú kereslet is. Főleg e második ok mutatkozik meg a másik két ipari nemes­fém, a platina és palládium árának a növekedésében is. Ez a két fém is igen értékes. A pal­ládium ára unciánként 760 dol­lár körül mozog, a platina vi­szont még az aranyat is meg­előzi, ára a New York-i áru­tőzsdén unciánként 1745 dol­lár környékén áll. A fent említett fémektől azonban jelentősen elmarad az ezüst, amelyért csak mintegy 36 dollárt kell adni. Az árugrás ebben az esetben is látványos, hiszen tavaly csak a felét érte, és az előző évtizedben éveken át 5 dollár körül mozgott. Ami még érdekesebb, az az arany­hoz viszonyított áraránya. Je­lenleg az arany ára megközelí­tőleg negyvenszer haladja meg az ezüstét, és az elmúlt 35 év­ben is 50 és 100-szoros arány között mozgott. Azelőtt viszont a különbség kevesebb volt, a 70-es években mintegy 30-szo- ros. A távolabbi múltban még ennél is lényegesen kisebb volt az eltérés. Hosszú távon tehát az arany jelenlegi ára jóval meghaladja az ezüst árát. A pi­acok sok szakember szerint ha­tékonyan működnek, de csak hosszú távon. Várható tehát, hogy az arany és az ezüst ára közeledni fog egymáshoz. Az ezüst épp ezért megfelelő be­fektetési forma mindenki szá­mára. Azoknak is, akik hagyo­mányosan kedvelik a nemes­fémeket, és azoknak is, akik számára az arany már túl drága lenne. Érdemes ezüstöt vásá­rolni akár téglák formájában, akár valamilyen speciális be­fektetési alapon keresztül. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jövőre sokkoló benzinár jöhet London. Idén ugyan várha­tóan alacsonyabb lesz a kőolaj világpiaci ára, mint arra az elemzők eredetüeg számítot­tak, jövőre azonban újabb csúcsok dőlhetnek meg. Már nem vár a csillagos eget ost­romló, hordónként 130 dollá­ros olajárat az idei harmadik negyedévre a J.P. Morgan bank, csupán 100 dollárra számít. A Goldman Sachs, az árupiaci termékek kereskedé­sének egyik legbefolyásosabb szereplője szerint azonban a nagy korrekció jó lehetőséget kínál a vásárlásra, azaz visszatér a drágulás, az évvé­gére így 120 dollárra megy fel az ár, 2012-ben pedig 130 dollár várható. A Goldman szerint a következő években megdőlhet a 2008 nyarán el­ért 147 dolláros olajárvilág­csúcs. (NG) Még nagyobb lehet a drágulás Pozsony. A szlovákiai ban­ki elemzők a korábban vártnál is nagyobb áremeléseket jó­solnak az idei évre. Ajegybank hazai banki elemzők körében elvégzett júniusi felmérése szerint idén 4,6 %-os infláció vár az országra, ami csaknem fél százalékponttal több, mint a múlt havi előrejelzés. A múlt héten a pénzügyminisztérium is módosított az elvárásain, az Ivan Miklós vezette tárca eszerint 4,3 százalékos pénz­romlásra számít. A banki elemzők e hónapban nem vál­toztattak a szlovák gazdaság várható növekedésével kap­csolatos előrejelzéseiken, a többség így a bruttó hazai termék 3,6 százalékos növe­kedését tartja valószínűnek, amiben megegyeznek a pénzügy és a jegybank elvá­rásaival is. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8885 Lengyel zloty 3,9919 Cseh korona 24,378 Magyar forint 269,50 Horvát kuna 7,3740 Román lej 4,2240 Japán jen 114,06 Svájci frank 1,1902 Kanadai dollár 1,3961 USA-dollár 1,4220 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,37 25,10-23,64 281,28-257,06 OTP Bank 1,46-1,38 25,08-23,63 277,07-261,32 Postabank 1,47-1,37 25,24-23,53­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 25,03-23,64 281,37-257,13 Tatra banka 1,45-1,38 25,03-23,76 279,70-258,44 Dexia banka 1,46-1,38 24,98-23,72 276,36-262,36 Általános Hitelbank 1,45-1,38 25,07-23,68 281,26-257,04 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SrTA) Az alacsonyabb hitelkamatoknak köszönhetően jelentősen javultak a lakáshoz jutás feltételei Nem kedveljük a bérlakásokat Szlovákiában többnyire a diákok vagy a munkahely végett a nagyvárosokba költöző fiatalok dönte­nek a bérlakások mellett (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. Szlovákiában az emberek jóval kisebb há­nyada hajlandó a bérlakást választani a saját tulaj­donban lévő ingatlan he­lyett, az Európai Unió töb­bi országában élőkhöz ké­pest. Ezen nem változta­tott az sem, hogy a bérleti díjak az elmúlt egy évben jelentős mértékben visszaestek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Míg tavaly egy háromszobás lakásért a közüzemi díjak nél­kül Pozsonyban nagyjából 650 eurót kértek, manapság egy ha­sonló lakást már 550 euróért is bérbe vehetünk” - nyilatkozta Roman Špalda, az Arthur Real Estate Company ügynöke. Az EU statisztikai hivatala, az Eu­rostat és a Postabank elemzése szerint ennek ellenére manap­ság is csak a lakosság tizede vá­lasztja a bérlakást a saját ingat­lan helyett. Európában e tekin­tetben a lettek, szlovének és bolgárok állnak hozzánk a leg­közelebb, míg a lakásbérléstől a legkevésbé Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában félnek. Ausztriában jobb a helyzet „Bécsben a lakások fele szá­mít bérlakásnak, ezt azonban ott az állam is támogatja, ami­hez ráadásul nem csupán a lege­lesettebb rétegek jutnak hozzá” - magyarázza Zuzana Kusá szo­ciológus. Szerinte nálunk az egyik legnagyobb hátrány, hogy kevés az állami bérlakás, a ma­gánszektorban lévők pedig az egyszerű emberek számára szinte megfizethetetlenek. Ha­sonló véleményen van Sylvia Porubänová, a Munka- és Csa­ládügyi Kutatóintézet munka­társa is. „A hazai kínálat nem biztosít minden korosztály és szociális csoport számára hoz­záférhető bérlakásokat. Auszt­riában például bármelyik kor­osztály képes hozzájutni az ilyen lakáshoz” - nyilatkozta Porubänová, aki szerint azon­ban Szlovákiában egyéb ténye­zők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérlakások piaca nem túl fejlett. „A történelmünk úgy hozta, hogy rendkívül erős bennünk a tulajdonlási vágy, így szívesebben élünk saját la­kásban, mint egy idegenben” - állítja a szakember, aki szerint a bérlakási életet nálunk a több­ség csak egy rövid átmeneti ál­lapotnak tartja. „Szlovákiában többnyire a diákok vagy a munka után a nagyvárosokba költöző fiata­lok döntenek a bérlakások mellett” - mondta el Ľubomír Kardos, az Ingatlanügynöksé­gek Nemzeti Szövetségének az elnöke. A statisztikán szerinte az sem segítene, ha a bankok növelnék a jelzáloghitelek árát. Hitelre vett lakásban vagy csa­ládi házban ugyanis a lakosság alig 7 százaléka él, a többség, a lakosság mintegy 80 százaléka saját megtakarításaiból jutott hozzá az ingatlanhoz. A banki elemzők szerint azonban sokat nyom a latban az is, hogy a bérlakás és a hitel­re vett lakás havi költségei alig különböznek. „A havi bérleti díj és a hitel havi törlesztő rész­lete közötti különbség elenyé­sző, az emberek többsége így inkább a hitel mellett dönt” - vallja Éva Sadovská, a Posta­bank elemzője. A banki kama­tok csökkenésének köszönhe­tően az idei első negyedévben jelentős mértékben nőttek a la­káshoz jutás esélyei. A Tatra banka elemzése szerint leg­utóbb 2002-ben volt hasonlóan jó a helyzet. „A lakáshoz jutás feltételei már a múlt év utolsó negyedében is látványos mér­tékben javultak, ami az idei el­ső negyedévben is folytatódott. Mindez az alacsonyabb hitel­kamatoknak köszönhető” - ál­lítja Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője. A lakáshoz jutás esé­lyeit mérő index a pénzintézet szerint elérte a 90,7 pontot. Eszerint egy átlagos szlovákiai háztartás az ingatlan vásárlá­sához felvett hitel törlesztésé­hez az idei első negyedévben havi bevételeinek a 27,6 száza­lékát használja fel, míg tavaly ez csaknem elérte a bevételek harmadát. „Ehhez hozzájárult ugyan až ingatlanárak és a bé­rek alakulása is, e kettő hatása azonban együttvéve sem érte el a hitelkamatokét” - nyilatkozta Fojtík. Az ingatlanárakat te­kintve a lakáshoz jutás esélyei Nyitra megyében a legjobbak, míg a legrosszabb helyzetről már hagyományosan Pozsony megye adhat számot. Nem várható újabb árbuborék Az ingatlanpiac egyik legna­gyobb pozitívuma Fojtík szerint jelenleg az, hogy az árakat a vá­sárlók szabják, aminek köszön­hetően elkerüljük az árbuboré­kok kialakulását. „Épp emiatt nem gondoljuk azt, hogy ha a hitelkamatok az elkövetkező időszakban nőnének is, ez je­lentősebb hatással lesz az ingatlanpiacra” - állítja a Tatra banka elemzője. A lakóingatla­nok ára az idei első negyedév­ben 2,5 százalékkal volt alacso­nyabb, mint egy évvel koráb­ban, míg a múlt év végén az éves csökkenés még csak 2,1 száza­lékos volt. Az Ingatlanügynök­ségek Nemzeti Szövetségének az elemzése szerint a lakóingat­lanok négyzetméterenkénti át­lagára az első negyedévben 1264 euró volt. (mi, P, SITA) Még manapság is Amerikában, Japánban és Németországban él a vagyonosak 53 százaléka A válság ellenére egyre több a dollármilliomos ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Tavaly tovább gyarapodott a legvagyonosabb réteg a világon, a Merrill Lynch és a Capgemini közös elemzése szerint az egymillió dollár felet­ti vagyonnal rendelkező egyé­nek száma 8,3 százalékos emel­kedés után 10,9 millión állapo­dott meg 2010-ben, míg a kezelt vagyon 9,7 százalékos emelke­dés után 42 700 milliárd dollár­ra emelkedett. A Portfolio.hu hírportál szerint a vagyonnöve­kedés elmaradt a 2009-es re­kord évtől, azonban a válság előtti szintet meghaladtuk. Külön érdekesség, hogy a ré­giós megoszlás alapján ugyan még mindig Észak-Amerikában él a legtöbb gazdag, viszont a történelemben először Ázsia meg tudta előzni Európát. Már 2009-ben is hajszállal Ázsia sze­repelt a második helyen, azon­ban tavaly már több százezer fővel előzték meg az ázsiaiak az európaiakat. Az összesített va­gyon az egyes régiókban eltérő­en emelkedett, a legnagyobb bővülést Ázsiában láthattuk (12,1 százalékkal), Észak-Ame­rikában 9,1 százalékos emelke­dést, míg Európa 7,2 százalékos emelkedést tudott felmutatni. Lassú váltás látható a régiók kö­zött, azonban a koncentráltság még mindig jelentős, hiszen a vagyonosak 53 százaléka Ame­rikában, Japánban és Németor­szágban él. Szlovákiában tavaly 2800, Csehországban 12 600, Magyarországon 9600, Len­gyelországban pedig 8800 dol­lármilliomos élt. Kétpólusúvá vált a világ, a fej­lett országok a problémáiknak köszönhetően csak lassú növe­kedéssel számolhatnak, miköz­ben a fejlődő országok nagyon erős növekedést tudnak felmu­tatni. Természetesen nem je­lenti azt, hogy itt is minden rendben menne, és ne lennének kockázatok, azonban lehet lát­ni, hogy a fejlődő piacok előnye a válság után még nyilvánva­lóbbá vált. A kilátások egyelőre viszont nem túl rózsásak, a vi­lággazdaság növekedése 2011- ben 3,2 százalékra lassul­hat, és ott is maradhat 2012- ben, hiszen a gyorsan nö­vekvő országok kapacitásai is végesek. Külső sokkok is veszé­lyeztetik a kilábalást, így példá­ul a japán katasztrófa, a közel- keleti lázongások vagy éppen­séggel az európai adósságvál­ság. A tőkeáramlást ezek a fo­lyamatok alapvetően befolyá­solhatják, ami a feltörekvő pia­cok esetében potenciális kocká­zattal jár, hiszen egy-egy na­gyobb tőkekivonás a piacokat is megmozgathatja. Nagyon ne­héz megmondani, hogy milyen is egy átlagos vagyonos ügyfél, azonban azt tudni lehet, hogy 2010-ben az ügyfelek 83 száza­léka 45 év feletti, és 73 százalé­ka férfi volt. A többség jelenleg még min­dig az idősebb korosztályból ke­rül ki, azonban a vagyonos tár­sadalom fokozatosan változik: egyre fiatalabb lesz a szektor, és egyre jobban emelkedik a női vagyonos ügyfelek aránya. Eb­be a sorba illik bele az a trend is, amit a válság hozott el, vagyis a befektetők a válság miatt a be­fektetési stratégiájukat is meg­változtatták és sokkal konzer­vatívabbak lettek. (PF)

Next

/
Thumbnails
Contents