Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-27 / 148. szám, hétfő
Kultúra 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 27. Bandor Éva egyéni díjat kapott Ranyevszkaja szerepének megformálásáért Véget ért a kisvárdai fesztivál A fődíjas előadás, A velencei kalmár egyik jelenete (Barabás Zsolt felvétele) Columbo hadnagy nem nyomoz tovább Elhunyt Peter Falk MT1-HÍR Kisvárdai találós: „Mi az? Se keze, se lába, s határon tül jött a világra?” Nos, már kitalálhatta a kedves olvasó - ez volt a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválja, amely a huszadik évfolyam után nevet váltott, s elhagyta nevéből a határon túli jelzőt. Mindhiába. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A fesztivál ugyanis továbbra is a határon túli színházak seregszemléje, másrészt hiába az Európai Unió, a schengeni övezet, a határok nélküli Európa továbbra is csak álom. Mert 677 euro lett volna az egyszeri „külföldi” jogdíj - ezért maradt el a kassai Thália Színház kisvárdai bemutatkozása, akik Brecht Koldusoperáját mutatták volna be Kisvárdán. „Brecht jogutódai bőven kimerítik mindazt, akik ellen Brecht küzdött” - mondja keserűen Czajlik József, a színház igazgatója. A Thália a kezdetektől ott volt a fesztiválon, most nem. A fesztivál pár évvel ezelőtt színvonalban megközelítette a POSZT-ot, de amióta nevet váltott, mintha valahol megfeneklett volna, s mintha keresné az új helyét a magyar színházi palettán. Az új kormány 19 mülió forinttal csökkentette a fesztivál költségvetését, s ahogy Nyakó Béla igazgató hozzáteszi, igencsak meg kellett húzni a nadrágszíjat. Jóval kevesebb előadást tudtak meghívni, kiesett a Rákóczi Kamaraterem, amelyben ugyan a hőguta kerülgetett mindenkit, színészt s nézőt egyaránt, de mégis elengedhetetlen része lett Kisvár- dának, s hol vannak már azok az idők, amikor teljes ellátás várta a toliforgatókat. De elmaradtak a főiskolások előadásai, a hozzájuk kapcsolódó work- shopok, s a papíron már évekkel ezelőtt megtervezett Bán Ferenc-féle színházépületről már nem is álmodnak errefelé. Az idén a Bicskei István, Nagy Viktor, Nánay István, Proics Lilla és Tasnádi Csaba összetételű zsűri döntött a díjakról, s ahogy már megszokhattuk, az erdélyi és a vajdasági színházak osztoztak azok nagy részén. A fesztivál fődíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A velencei kalmár című előadása kapta, amelyet Bocsárdi László állított színre, akit a román színházi szakma UNITER-díjra is jelölt Shakespeare tragédiájának színreviteléért. A zsűri különdíjjal jutalmazta a szabadkai Kosztolányi Színház Urbán András rendezte A kisinyovi rózsa című költői játékát, valamint a marosvásárhelyiek Platonoyját (rendezte: Harsányi Zsolt). Kisvár- da város díját a Vajdasági Tanyaszínház A falu rossza című előadása kapta, amelyet Tábo- rosi Margaréta rendezett. A színház maga egyedülálló a magyar színházak népes mezőnyében, hiszen nyáron traktor vontatta szekéren utazva járja végig egy vándortársulat Vajdaság magyarlakta településeit. Az idén Csíki Zsolt rendezésében A Vízkereszt, avagy bánom is én címmel viszik színre Shakespeare remekét. Visszatérve a kisvárdai díjazottakhoz, életműdíjat kapott Banka Lívia Újvidékről és Czintos József Szatmárnémetiből. Őt a kassai közönség is láthatta pár éve Villy Loman- ként Az ügynök halálában. A fesztivál közönségdíját a csík- szeredaiak Finitója kapta, amelyet Victor loan Frunza rendezett. Egyéni díjat kapott Ranyevszkaja szerepének megformálásáért Bandor Éva, a komáromi Jókai Színház művésze. S ha már a szlovákiai magyar társulatoknál tartunk, az idei évad terméséből Hizsnyan Géza válogatott a fesztiválra. Évek óta először fordult elő, hogy nem egy magyarországi kritikusjárta végig a határon túli területeket, hanem az adott terület szakemberére bízták a válogatást. Ahogy Hizsnyan Géza mondja, az idei évad nem tartozott a legjobbak közé, s a három beválogatott előadás mellett mindössze Csiky Lumpok címmel Komáromban játszott, Valló Péter rendezte előadása jöhetett volna még számba. Igaz, már a válogatás lezárta után mutatták be Komáromban A hentessegéd c. Ballek-dara- bot. Hizsnyan szerint a válogatás legfontosabb szempontjának az előadás minőségi és gondolati tartalmának megjelenítését, illetve a közöttük lévő összhang megteremtését tartotta. Kassán a Kolár-éra utolsó évadából mindössze a Koldusoperánál találkozott az értelmezés szándékával, ahol a rendező Korognai Károly megpróbált túllépni a puszta, felszínes szórakoztatáson. A komáromi évad messze legjobb előadása volt Martin Huba Cseresznyés- kert-értelmezése, s Hizsnyan beválogatta a mezőnybe a Gágyor Péter vezette SZEVASZ Színház Lear király lányai című előadását is, ugyanis Gágyor hosszú évek óta következetesen próbálkozik klasszikus történetek szerzői továbbgondolásával. Gágyorék utoljára a Nem félünk a farkastól című előadással szerepeltek Kisvárdán. A szlovákai magyar „alig- részvétel” mellett az idén hiányoztak a beregszásziak s „természetesen” a kolozsvári színház is, amely mintha nagyon nem kedvelné a kisvárdai fesztivált. Ahogy a hatalom sem igen tud vele mit kezdeni. így volt ez 1989-ben, s nincs ez másképp 2011-ben sem. Nyolcvanhárom éves korában Los Angelesben elhunyt Peter Falk filmszínész, akinek legismertebb szerepe a legendás Columbo hadnagy megszemélyesítése volt. Orosz anyjának és lengyel apjának felmenői között volt magyar és cseh is (állítólag dédapja Fáik Miksa író, politikus volt). Egyik szemét hároméves korában veszítette el rákbetegség következtében, ennek helyén üvegszemet viselt. 15 évesen tengerésznek akart állni, de mivel látáshibája miatt hajószakácsnál feljebb nem vitte, inkább hazatért. Az iskola mellett foglalkozott rockzenével, 1955-ben már a Broadway-n szerepelt, de első filmszínészi próbálkozásai kudarccal végződtek. 1960-ban azonban már Emmy- és Oscar- díjra is jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, ez korábban még senkinek sem sikerült. Másodszor (és utoljára) a következő évben ajánlották a filmvilág legrangosabb kitüntetésére, Frank Capra Egy maréknyi csoda című filmje szarkasztikus testőrének megszemélyesítéséért. Bár ezt nem kapta meg, 1962-ben az Emmy- díjat hazavihette; ebből a trófeából öt áll vitrinjében. 1968-ban osztották rá az egész pályafutását meghatározó Columbo tévésorozat címszerepét. A gyilkossági osztály szórakozott, kócos nyomozó hadnagyának legfőbb védjegye a gyűrött ballonkabát volt, szájában mindig szivar fityegett, járása lassú volt, kocsija viharvert és mindig elromlott. Távozáskor az ajtóban visszafordulva tett megjegyzést, amellyel zavarba hozta a mindenkori gyanúsítottat. Columbo, akinek keresztnevét senki sem ismerte, az esetlenségével hódított, ám a megtévesztő külső következetességet, sziporkázó logikát és intelligenciát takart. A nyomozás során mindig szóba hozta feleségét, akit soha senki nem látott - illetve mégis, mert készült egy mérsékelten sikeres sorozat is, amelyben Mrs. Columbo nyomozott. Fáik a szerepért négy alkalommal kapta meg az Emmy, egyszer pedig az Arany Glóbusz-díjat. Peter Falk azonban remek színész is, aki a legnevesebb rendezőkkel forgatott. John Cassavetes-szel készítette a Féljek és az Egy hatás alatt álló nő című drámát, Wim Wen- ders-szel a Berlin felett az ég és a Távol és mégis közel című filmeket, Robert Altman A játékosában magát alakítva improvizált. Ezt követte a Neil Simon darabjából készült Napsugár fiúk című vígjáték Woody Allennel, a Vitathatatlan című akciófilm, hangját adta a Cápamese című animációs filmhez, utolsó munkája a Next - A holnap a múlté című thriller volt. 1972-ben Tony-díjat kapott Neil Simon A 88. utca foglya című színművében nyújtott alakításért. A színész utolsó éveit beárnyékolta az Alzheimer-kór. Peter Falk a legnevesebb rendezőkkel forgatott (TASR/AP-felvétel) Orosz alkotásnak ítélték a legjobb filmnek járó Kék Angyalt, a legjobb rendezés díját pedig lengyel film kapta a szombaton véget ért 19. Art Film Festen A Film Europe-díjjal A ház rendezöjä tüntették ki (TASR-felvétel) Sikerrel szerepelt A ház című szlovák film ÚJ SZÓ-HÍR Trencsénteplic. A zárónapon, szombaton Zuzana Kro- nerová szlovák színésznőt ünnepelték az Art Film Festen, aki átvette a Színészmisszió-díjat, és elhelyezte névjegytábláját a fesztiválparkban. Este díjátadó gálával ért véget a fesztivál. A nemzetközi zsűri a fődíjat, a legjobb filmnek járó Kék Angyalt Alekszej Fedorcsenko orosz rendező Csendes lelkek című alkotásának ítélte oda. A legjobb rendezésnek járó Kék Angyalt a lengyel Jan Komasa Öngyilkosok terme című alkotása nyerte el. Zuzana Liová A ház című játékfilmje több díjat is elhozhatott Trencséntelpicből. Megkapta a két színészi alakítás díját: Bárdos Juditot a legjobb női, Miroslav Krobotot a legjobb férfi alakításért jutalmazták Kék Angyallal. A rendezőnő pedig az újonnan alapított Fűm Europe-díjat érdemelte ki. Bárdos Juditot, arról kérdeztük, milyen érzésekkel vette át a díjat. „Hihetetlen, egyben felemelő érzés volt, amikor megmondták, hogy díjat kapok - mondta. - Örültem, hogy Berlin után Trencsénteplicben is bemutatják, s még versenyezni is fog A ház. A rendezőtől tudtam, hogy a bemutatókor felfigyeltek a filmre, pozitívan beszéltek róla, de nem gondoltam volna, hogy ez valamiképpen engem is érinthet, hogy díjat kaphatok. Nem is nagyon értettem, hogy miért én! Hogy éppen engem tartsanak a legjobb színésznőnek egy olyan rangos nemzetközi fesztiválon, amelyen tizenöt film volt versenyben! Amikor aztán belegondoltam, hogy mivel is jár a díj, vagyis hogy meg kell jelenni a gálán, és át kell venni... akkor már komolyan örültem. Nem mindennapi érzés volt átélni! Külön örömet jelent, hogy az apámat játszó Miroslav Krobot nyerte el a legjobb férfiszínésznek járó Kék Angyalt. S csak fokozza ezt az érzést, hogy a rendezőt, Zuzana Liovát is díjjal jutalmazták. Számomra így, ebben az összetételben díjat kapni, végtelenül nagy megtiszteltetés. Úgy vélem, a díj, azt is jelenti, hogy A ház másoknak is tetszik. Nagyon megszerettem ezt a filmet. Tudtam és biztos voltam benne végig, hogy nem azért szeretem, mert az első játékfilmem, s mert nagyon sok mindent köszönhetek neki és nagyon sok mindent megtanultam a forgatás során, hanem mert ez a film egy különösen szép történetet jelenít meg. S jó érzés az, hogy ez a történet másoknak is tetszik” - mondta Bárdos Judit. A ház című alkotással először szerepelt szlovák film az Art Film Fest nagyjáték-film- versenyében. (tébé)
