Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-25 / 147. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Két legyet egy csapásra Brüsszel. Az iráni Forra­dalmi Gárda három vezető­jét, köztük az elitalakulat parancsnokát is sújtják azok a szankciók, amelye­ket az EU most hozott a Szí­riái rezsim ellen - közölték Brüsszelben. A három iráni főtiszt neve azon az uniós listán szerepel, amely a Szí­riái tüntetések elfojtásában részt vevőket, illetve ahhoz anyagi segítséget és egyéb támogatást nyújtókat so­rolja fel. (MTI) Kadhafi távozásáról Párizs. A líbiai lázadók közvetítőkön keresztül tárgyalnak T ripoli képvise­lőivel, s arról is szó van, hogy miként távozzon a hatalomból Moammer Kadhafi líbiai vezető - mondta a Le Figarónak a lázadók politikai szerveze­tének, az Átmeneti Nem­zeti Tanácsnak (ÁNT) a szóvivője. A felkelők állás­pontja nem változott: sem Kadhafi, sem pedig család­jának tagjai nem vehetnek részt a jövőbeni líbiai kor­mányban. „Semmi kifogá­sunk az ellen, hogy Kadha­fi valamelyik líbiai oázis­ban éljen nemzetközi fel­ügyelet alatt” - mondta a szóvivő. (MTI) Sáros a hírszerzés Washington. Az Osza- ma bin Laden elleni rajta­ütés során talált mobiltele­fonszámok egy olyan pa­kisztáni fegyveres cso­porthoz vezetnek, amely kapcsolatban állt a pakisz­táni hírszerzéssel. A The New York Times interne­tes oldala szerint az al-Ka- ida megölt vezére felhasz­nálta a Harakat ul-Mu- dzsáheddín pakisztáni isz- lamista szervezetet, amely része volt belső támogató hálózatának. Jól értesült források elmondták: a pa­kisztáni hírszerzés támo­gatta a Harakat csoportot, és szemet hunyt tevékeny­sége felett. (MTI) Népirtásért - elítélt nő Arusha. Életfogytiglani börtönre ítélte a ruandai háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszék (ICTR) tegnap Pauline Nyirama- suhuko volt ruandai mi­nisztert, az első nőt, akit valaha népirtásban mon­dott ki bűnösnek egy nem­zetközi bíróság. 1994-ben 800 ezer, döntő többségé­ben a tuszi kisebbséghez tartozó embert mészárol­tak le a kicsiny fekete-afri­kai országban, alig 100 nap leforgása alatt. (MTI). Horvátország 2013. július elsején válhat az EU 28. tagjává - marad a schengeni rendszer, de könnyen felfüggeszthető Először néztek bele egymás fazekába Újragombolja a kabátot. Jeótjiosz Papandreu görög kormányfő volt a legtöbbet fotózott politikus Brüsszelben. Azt mondta, az országának nyújtandó második mentőhitel nagyjából akkora lehet, mint a 110 milliárd eurós első csomag. (TASR/AP-felvétel) Brüsszel. Felhőtlen lehet a horvátok öröme, a 27 ál­lam- és kormányfő teg­napi döntése után most már semmi sem állhat az EU-tagság útjába. A gö­rögök is örülhetnének: kapnak pénzt, de csak akkor, ha teljesítik a szi­gorú feltételeket - ezek­től a lakosság nem lesz boldog. ÖSSZEFOGLALÓ A félévet és a soros magyar el­nökséget záró kétnapos EU-csú- cson számos fontos határozat született. Befejezettnek nyilvá­nították az idén első ízben, de a tervek szerint ezentúl évente le­folytatott féléves gazdasági ko­ordinációs eljárást, az európai szemesztert. Ezt Herman Van Rompuy, az állam- és kormány­fői tanács elnöke jelentette be a testület félévzáró találkozójá­nak első napi megbeszéléseit követően. Jóváhagyták a csúcson az egyes tagországoknak külön-kü- lön szóló gazdasági és foglalkoz­tatási ajánlásokat, amelyeknek a jövő évi költségvetésbe, illetve nemzeti reformprogramba ikta­tását valamennyi tagállam vál­lalta. Új módszerről van szó, mert a tagországok vezetői most először tekintettek bele ilyen mélységben egymás gazdaság- politikai teljesítményébe. Karnyújtásnyi közelségbe került az uniós pénzügyi stabili­tás erősítését, valamint újabb gazdasági válságok megelőzé­sét célzó hat új jogszabály elfo­gadása. Az Európai Parlament csütörtökön nem teljes egészé­ben szavazta meg a jogszabály- tervezetek tartalmát, de Rom­puy szerint a két intézmény kö­zött „több mint 95 százalékos” az egyetértés. De nem tett utalást arra, hogy a tagországok tanácsa további engedményekre készülne az EP elvárásainak teljesítése érdeké­ben. A hat jogszabály kidolgozá­sa a magyar elnökség egyik fon­tos célkitűzése volt. Az állam- és kormányfők jó­váhagyták az uniós szerződés­módosítás szövegét. Ez lehetővé teszi, hogy 2013-tól megkezdje működését a pénzügyi stabüitás biztosítására hivatott állandó mechanizmus. A válságos pénzügyi helyzet­be került Athéntól az EU azt vár­ja, hogy napokon belül véglege­sítse azt az átfogó reformprog­ramot, amelyben megállapod­tak az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint hogy az athéni parlament fogadja el a pénzügyi stratégia és a privatizáció kulcs- fontosságú törvényeit. A kifejezetten gazdasági té­makörökön túl a következő dön­tések születtek: ♦ Megnyitották az utat Hor­vátország uniós csatlakozása előtt. A csúcs résztvevői meg­fogalmazták azt az igényüket, hogy még e hónap vége előtt zárják le a horvát csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés aláírásának még az idén meg kell történnie. Hor­vátország leghamarább 2013. július elsején válhat az EU 28. tagállamává. ♦ Megerősítették: meg kell őrizni az EU-n belül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer vívmányát, de ki kell dolgozni egy mecha­nizmust, amely akkor lesz életbe léptethető, ha az egész schenge­ni együttműködést rendkívüli körülmények veszélyeztetik. Az uniós tagállamok egy részét az év eleje óta az észak-afrikai tár­sadalmi változások nyomán menekülthullám érte el. A kö­vetkező hónapokban až EB dol­goz ki javaslatokat arra, ponto­san milyen feltételek alapján lenne működtethető az új me­chanizmus. ♦ Megállapodtak abban is, hogy legkésőbb ajövő év végéig ki kell dolgozni az európai közös me­nekültügyi rendszert. 4 Jóváhagyták a Duna menti ré­gió fejlesztésére vonatkozó uni­ós stratégiát. Külön üdvözölte a döntést az EB is. Johannes Hahn regionális politikai biztos egye­bek között azt hangsúlyozta, hogy a makrotérségi megközelí­tés új típusú együttműködést je­lent az érintett országok között. ADuna-térség nyolc uniós tagál­lamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat, az EU-n kí­vüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Mol­dova) foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia hangsú­lyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntart­ható gazdaságfejlesztésének segítése. ♦ Jóváhagyták az EU stratégiá­ját a romák beilleszkedésének segítésére és ösztönzésére. Ilyen stratégiája most először van az uniónak - a magyar elnökségnek köszönhetően. (MTI, ú) Bírósági eljárás Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ellen Janukovics bosszúja a narancsért ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Hivatali hatalommal való visszaélés vádjával kezdő­dött tegnap - nagy hazai és nem­zetközi médiafigyelemmel kí­sért - bírósági eljárás Julija Ti­mosenko volt ukrán kormányfő ellen. A bíróság előtt Timosenko ellen pár százan, mellette vi­szont Kijev központjában több ezren tüntettek. A vád szerint a politikus miniszterelnökként olyan megállapodást kötött Moszkvával 2009-ben, amely­nek értelmében Ukrajna túl ma­gas áron vásárolt orosz földgázt. Tegyük hozzá, a 2009januárban aláírt megállapodás vetett véget a gázválságnak: Oroszország le­állította az Ukrajnán keresztül Julija Timosenko a tárgyalá­son (TASR/AP) Európába irányuló földgázszál­lításokat. Timosenko, aki a 2004-ben lezajlott nyugatbarát narancsos forradalom egyik vezérakja volt, jelenleg pedig az ellenzék veze­tője, tíz év szabadságvesztésre számíthat. Az exminiszterelnök tagadja a vádakat, és politikai összeesküvésről beszél, amely mögött riválisát, Viktor Januko­vics államfőt sejti. Timosenko szerint ellenfele a 2012-ben esedékes parlamenti választá­sok, és a 2015-ös elnökválasztás előtt szeretne megszabadulni tő­le. Az USA és az EU elítélte a Ti­mosenko és számos szövetsége­se elleni eljárást, amelyet a poli­tikai ellenfelek szelektív üldöz- tetésénekminősít. (MTI, ČTK) Törökország nem zárja le a határt Szíriával Hatalmas menekülttábor MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Apaydin. Törökország a Szí­riái menekültek tömeges befo­gadására alkalmas, gigantikus menekülttábor megépítését tervezi a szíriai-török határ közelében. Ankara azt követő­en döntött így, hogy csütörtö­kön szíriai civilek újabb, 1500 fős csoportja menekült át Tö­rökországba, mivel a szíriai hadsereg harckocsikkal meg­közelítette a határon létesített átmeneti táborukat. A sátortábort a szíriai határ­tól 10 kilométerre, Hatay tar­tományban, Apaydin faluban fogják felépíteni. Hatay tarto­mányban a török Vörös Félhold jelenleg öt menekülttábort üzemeltet. Egy héten belül újabb ezer sátrat állítanak fel, a 300 hektáros területet koráb­ban legeltetésre használták a helybéliek - mondta az AFP hírügynökségnek Ömer Calis- kan faluvezető. Az itt épülő menekülttábor lesz a legna­gyobb: 15 ezer ember befoga­dására lesz alkalmas. A török kormány - amely eddig 2,3 millió dollárnak meg­felelő összeget fordított a szíri­ai menekültek ellátására - ígé­retet tett arra, hogy a határt nem fogja lezárni. Ankarának hatalmas menekültáradattal kell szembenéznie, hivatalos adatok szerint a határon átkelt szíriaiak száma tegnapra elérte a 12 ezret. Növekvő feszültség a Dél-kínai-tengeren Kína és a szomszédai között Az USA megvédi a Fülöp-szigeteket ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai külügyminiszter megerősítette tegnapi Fülöp-szigeteki tárgya­lásai után, hogy Washington kész megvédeni az ázsiai szigetorszá­got. Hillary Clinton elmondta, az USA tiszteletben tartja a Fülöp- szigetekkel kötött 1951-es köl­csönös védelmi egyezményt, amely kimondja,: a felek egymás segítségére sietnek, ha bármelyi- küketkülsőtámadás éri. A közelmúltban kiéleződött a feszültség Kína, Vietnam és a Fü- löp-szigetek között a Dél-kínai- tengeren lévő, kőolajban, föld­gázban és halban gazdag terüle­tek - többek között a Spratly- szigetek - hovatartozása miatt. Kína az elmúlt öt hónapban ki­lenc alkalommal hatolt be olyan területi vizekre a térségben, amelyeket Fülöp-szigetek a sa­játjának tekint. „Nyugtalaníta­nak minket az utóbbi időben a Dél-kínai-tengeren történt inci­densek, amelyek nyomán meg­nőtt a feszültség, és amelyek ag­godalomra adnak okot a régió békéjét és biztonságát illetően” - fogalmazott Clinton. Kína a héten figyelmeztette az USA-t, hogyne avatkozzon be az ügybe. Peking azt hangoztatja, hogy a vitákat kétoldalú tárgya­lásokkal kell megoldani. A hét végén Hawaii szigetén magas rangú amerikai és kínai tisztség- viselők tárgyalni fognak a Dél- kínai-tenger ügyéről. Botrány az Európai Parlamentben Varsó. Botrányt okozott az EP-ben Tadeusz Rydzyk, a lengyel katolikus Radio Maryja alapítója, idegenszívűséggel vádolva a lengyel kormányt. „Nem úgy szeretnek, mint a lengyelek, a szívük sem lengyel” - mondta a kabinetről. Kirohanása ellen még az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció­jának alelnöke, Timothy Kirkhope is tiltakozott, holott a sokat bírált lengyel papot az ő frakciójának egyik tagja hívta meg. „Képtelenség, hogy az EP legyen az a hely, amely szószéket biztosít az idegengyűlölő és homofób nézeteket valló embereknek” - érvelt'Kirkhope. Rydzyk ugyanis kifejtette: „A lengyeleknek az a tragédiájuk, hogy 1939 óta nem lengyelek kormányozzák őket”, majd igazi és ál lengyelekre osztotta fel hazája lakosságát. A Tusk-kormányt pedig egy sorba helyezte a náci megszállókkal és a volt kommunista rendszerrel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents