Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-24 / 146. szám, péntek

KOZELET-HIRDETÉS 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 24. Az államtitkár azt ígérte, terjeszteni fogják a Kovács-Simon féle könyveket, mégsem így lett Egyentörténelmet taníttatna az oktatásügyi minisztérium Pozsony. Az új, ISCED-féle tantervek nem számolnak a magyar tanítási nyelvű iskolák specifikus igénye­ivel, ezért az oktatásügyi minisztérium nem lát okot arra, hogy a magyar tanu­lók más könyvekből tanul­ják a történelmet, mint szlovák évfolyamtársaik. VERES ISTVÁN Lapunk kérdésekkel fordult a minisztériumhoz. Arra voltunk kíváncsiak, miért áldoz pénzt a tárca újabb, szlovák iskolák számára készült történelem- könyvek magyarra fordítására, amikor a magyar tanítási nyelvű iskolák igényeinek meg­felelően kész tankönyvek állnak rendelkezésre. A Kovács László, Simon Attila és Simon Beáta ál­tal elkészített Történelem 1. és 2.-ről van szó, melyeknek ter­jesztését Ján Mikolaj miniszter­sége idején leállították. A szer­zőhármas egyébként az említett sorozat harmadik (20. századot tárgyaló) részét is megírná, ha erre felkérést kapna. A minisztérium válasza egy­szerű: a Kovács-Simon-féle tan­könyvek nincsenek összhang­ban az új, ISCED elnevezésű tan­tervekkel. „A történelemoktatás egységes kezelése érdekében el­kerülhetetlen, hogy ezeket a tankönyveket a kisebbségi isko­lák nyelvére is lefordítsuk, tehát magyarra is” - magyarázza vála­szában Sámuel Jovankovič, az Állami Pedagógiai Intézet mun­katársa. Amennyiben a tárca kü­lön tanterveket fogad el a ma­gyar tanítási nyelvű iskolák számára, vagy ha az említett IS- CED-féle tantervekbe bedolgoz­zák a magyar iskolák igényeit, akkor megírathatják az ezekhez igazodó tankönyveket is - teszi hozzá Jovankovič. Ožvald Erzsébet, a Híd okta­táspolitikusa áprilisban azt nyi­latkozta lapunknak, hogy Jaro­slav Ivančo oktatásügyi állam­titkár azt ígérte neki, idén szep­tembertől ismét terjeszteni fog­ják a Kovács-Simon féle köny­veket. A kisebbségi oktatást érintő kérdésekben egyébként a kormányprogram értelmében tavaly módosított kompetencia­törvény együttműködésre köte­lezi az oktatásügyi minisztériu­mot Chmel hivatalával. Vétójo­ga viszont nincs a kormányalel- nöknek. Ez a hiányosság tükrö­ződik a történelemtankönyve­ket érintő egyeztetéseknél is, amelyek a kormányhivatal és az oktatási minisztérium munka- csoportjai között zajlanak. „Úgy látjuk, hogy alsóbb szinteken nem tudjuk a megfelelő ered­ményt elérni, ezért tartjuk fon­tosnak, hogy a legfelsőbb szin­ten, miniszterek szintjén szüles­sen megegyezés” - nyilatkozta Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályvezetője. A találkozóra kedden vagy szer­dán kerülhet sor. VÁLASZOL Simon Attila a Selye János Egyetem Tör­ténelem Tanszékének ve­zetője, a Történelemtaná­rok T ársulásának elnöke Úgy tűnik, az oktatásügyi minisztérium hasonlóan áll a kisebbségi oktatáshoz, mint az előző vezetés alatt. A minisztérium érveire azt tu­dom mondani: lehetséges, hogy azok a szlovák történe­lemtankönyvek, amelyeket most lefordítani készülnek magyar nyelvre, kompatibili­sek az érvényes központi tan­tervekkel, de egyáltalán nem kompatibilisek a szlovákiai magyar diákok, szülők, isko­lák igényeivel. Milyen külön igényeik vannak a kisebbségi isko­láknak? A magyar iskolák nemcsak nyelvükben különböznek a szlovák iskoláktól, hanem cél­jaikban, tartalmi összetevő­ikben is. Ezért külön tanter­veket, külön tankönyveket igényelünk. Milyen veszélyeket rejt­hetnek a rosszul megírt történelemtankönyvek? Elutasítjuk azt, hogy a ma­gyar diákok a szlovák célkö­zönségnek készített és a mi nemzeti történelmünket számunkra elfogadhatatlan módon beállító, történelmi múltunkat elhallgató tan­könyvekből tanuljanak. Ez a Történelemtanárok Társulá­sának egyértelművéleménye. Sajnálom, hogy ezt sem a mi­nisztériumban nem ismerték fel eddig, sem pedig politikai képviseletünk nem tud ebben a kérdésben határozottabb álláspontot kialakítani és képviselni. Szégyen, hogy egy európai uniós országban még mindig arról vitatkozunk, jo­guk van-e a magyar diákok­nak saját nemzeti múltjuk ismeretére. S mint a miniszté­rium megnyilatkozása jelzi, őkúgy gondolják, hogy nincs. Ennek ön szerint mi le­het az oka? Úgy látszik, az oktatásügyi minisztériumban még mindig az egypártrendszer időszaká­ból örökölt gondolkodásmód a meghatározó, és nincs igény az adott kérdés európai szintű megoldására. Erre utal az is, hogy Szlovákiában úgy készí­tenek központi tanterveket történelemből, hogy azokban a magyar iskolák specifiku­mait nem veszik figyelembe, s a mai napig ragaszkodnak ahhoz, hogy történelemből csak egyetlen érvényes igaz­ságot lehet oktatni, bármi­lyen nyelvű iskoláról van is szó. (vps) A 2004-ben bevezetett Značka kvality SK nemzeti programnak a minőségi élelmiszerek támogatása és a szlová­kiai fogyasztók elégedettsége a leg­főbb célja. Az élelmiszerek vásárlásakor a vásárló­nak manapság nincs ideje aprólékosan .áttanulmányozni a termékeket, mégis ügyel arra, hogy a bevásárlókosárba külföldi vagy hazai terméket tesz, s egyúttal arra is, hogy a termék kapott-e valamilyen márkajelet, amely a hozzá­adott értékét növeli. A Značka kvality SK igazolja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kiváló minőségét, a fo­gyasztónak pedig garantálja, hogy min­den ilyen lógóval ellátott termék telje­síti azokat a szigorú követelményeket, amelyeket az SK minőségi márka oda­ítéléséhez és elbírálásához előírnak. A Značka kvality SK kérvényezése és az odaítélésének feltételei: • nyilvános felhívás alapján - a kér­vényeket a műszaki dokumentációval együtt kell benyújtani. • A terméknek legalább egy olyan jel­lemzőjében átlagon felüli minőséget kell mutatnia, amely növeli a minősé­gét és hozzáadott értékét és garantál­niuk kell, hogy minőségileg magasabb szinten állnak, mint a többi piacon levő hasonló termék. • Az élelmiszer minőséget növelő pa­raméterek: több élettani szempontból értékes anyagot - antioxidánst, vita­mint, esszenciális zsírsavat, nyomele­met tartalmaz; az energetikai értéke: a só-, zsír- és cukortartalma csökken­tett; a termék probiotikus jellemzői; csökkentett až adalékanyag-tartalma (tartósítószer, stabilizátor, texturáló anyagok stb.); a feldolgozás közben megtartja a biológiailag fontos ösz- szetevóit, és még figyelembe veszik például a hagyományos receptúrát, gyártási technológiát és egyéb ténye­zőket is. • A kérvény részét képezi a nyersanyag származásának deklarációja - az érvé­nyes alapelvek szerint a termék elő­állításához felhasznált nyersanyagok legalább 70 százalékának kell hazai eredetűnek lenni, és az előállítás min­den egyes fázisának a Szlovák Köz­társaság területén kell végbemennie. • A márkajel odaítéléséhez előírt kritériumok teljesítését szenzorikus észleletekre alapozva egy szakmai bizottság bírálja el, s a javaslatukra a Szlovák Köztársaság mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere adomá­nyozza a márkajelet azzal, hogy kiad egy határozatot, amelyet a minisztéri­um a márkajelek honlapján hoz nyilvá­nosságra. • A márkajelet 3 évre, idényjellegű termékek (idényjellegű termékek közé a szóban forgó évszakra jellemző ter­mékeket sorolják) esetében egy évre adományozzák. • A márkajel odaítélését szabályozó érvényes feltételek betartását a kont- rollszervek folyamatosan ellenőrzik. A márkajel odaítélésének elbírálása és adományozása díjtalan! A Značka kvality SK lógó a teljes ér­tékű, minőségi élelmiszerek garanci­ája! Az adott termék teljes előállítási folyamatát, hogy az előállítás alatt mindig betartják-e az előírt techno­lógiát, az arra hivatott állami szervek folymatosan ellenőrzik. Az élelmisze­rek hazai eredetét az is szavatolja, hogy a gyártókat hazai és európai uni­ós törvények is kötelezik. A Značka kvality SK márka megalapo­zott, a fogyasztó szempontjából infor­matív jellegű, és továbbra is szavatolja, hogy az ezzel a lógóval ellátott termék kiváló minőségű, biztonságos élelmi­szer, és előállításával vagy hagyomá­nyaival Szlovákiához köthető. Minden ZNAČKA KVALITY SK nemzeti programról szóló tájékoztatást a www.značka kvality, sk honlapon olvashat el. Szöveg: Ing. Dušana Šufáková, M PRV SR MP911341

Next

/
Thumbnails
Contents