Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-23 / 145. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 23. Kultúra 9 A Madách-díjas Benyovszky Krisztián szerint Móricz kitűnő krimiíró is lehetett volna Díjazták a tavalyi termést Benyovszky Krisztián (jobb oldalt) átveszi a díjat Ladislav Szer- dahélytől, az Irodalmi Alap igazgatójától (Fotó: Peter Prochózka) RÖVIDEN Koncert és mulatság Guta. Bangó Margit Kossuth-díjas előadóművész lép fel június 25-én szombaton 20 órai kezdettel a gutái Leonor Hotel kerthelységében. A cigányzene és magyar nóta koronázatlan királynőjét Rigó János és zenekara kíséri, vendégként pedig a művésznő lánya, Bangó Marika lép színpadra. A koncert után reggelig tartó mulatság várja az érdeklődőket, (juk) Clooney kormányzóként Velencében George Clooney új filmje, a The Ides of March (Március idusa) című politikai dráma nyitja meg a 68. Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. A Hollywood Reporters című magazin szerint hivatalos tény, hogy az augusztus 31-én kezdődő fesztivált Clooney új rendezése vezeti be. Clooney, aki forgatókönyvíróként is közreműködött a film készítésében, egy kormányzót alakít az elnökválasztási kampányban. Clooney mellett látható a filmben Ryan Gosling fiatal sajtószóvivőként, Paul Giamatti pedig az ellenfél választási menedzsereként. A filmben feltűnik Philip Seymour Hoffmann és Marisa Tóméi is. Az amerikai színész számára nem ez lesz az első alkalom, hogy rendezőként lép a velencei filmfesztivál vörös szőnyegére. 2005-ben a seregszemlét Jó estét, jó szerencsét című filmjével nyitották meg, amelyet aztán többek között a legjobb forgatókönyvnekjáró díjjal is jutalmaztak. (MTI) A mester ezúttal olasz színekkel ékeskedik Woody Allen Rómája Tegnap átadták az Irodalmi Alap díjait a tavalyi év kiemelkedő írói teljesítményeiért. A legjobb magyar nyelvű kötetnek járó Madách-díjat Benyovszky Krisztián irodalomtörténész vehette át Fosztogatás, Móricz- elemzések című tanulmánykötetéért, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg. JUHÁSZ KATALIN A háromtagú bizottság - Rožňo Jitka költő, műfordító, Tóth László költő és Mészáros András filozófus összesen 28 kötetet értékelt, amelyek hat kiadótól érkeztek be. Nívódíjat kapott Csehy Zoltán Homokvihar című verseskötetéért (Kalligram), Szalay Zoltán A kormányzó könyvtára című elbeszéléskötetért, valamint Hizs- nyan Géza színikritikus Színházi világaim című gyűjteményes kötetéért (Madách Posonium). Rožňo Jitka zsűrielnök, akinek a magyar és a szlovák irodalmi színtér történéseire is rálátása van, úgy véli, a hazai magyar szerzők kötetei össz-szlo- vákiai mércével mérve is megállják a helyüket. ,A tavalyi termésből több kötet szlovák fordításban is sikert aratna. A magyarok és a szlovákok egyébként is sokkal közelebb állnak egymáshoz gondolkodásmódban, kulturális szempontból, mint azt sokan gondolnák” - jegyezte meg. A bizottság elnökétől azt is megtudtuk, hogy mindhárom tag véleménye egyezett a Madách- díj odaítélésével kapcsolatban, sőt a nívódíjak tulajdonosait illetően is hamar közös nevezőre jutattak, miután összehasonlították személyes ranglistáikat. Benyovszky Krisztián bevallotta: nem számított ekkora elismerésre, és nagyon meglepte a díj, mivel tanulmánykötetet ritkán emelnek ki. „Olyan szempontból próbáltam vizsgálni Móricz Zsigmond műveit, ahogy korábban nem volt jellemző. Nem a regényekben megjelenő társadalomkritika érdekelt, és végképp nem az önéletrajzi vonatkozások, hanem a szövegek sajátos felépítése, nyelvezete, szerkezete és a különböző motívumok jel- képisége. Nem csak a jól ismert, kanonikus Móricz-regényeket olvastam újra, hanem az elfeledett, kevésbé népszerűeket is, amelyekről alig találni elemzéseket. Az érdekelt, hogyan ír Móricz az evésről, az ételek szerepéről, vagy hogyan ábrázolja a nemi szerepeket és az erotikát, amely abban az időben teljességgel tabu téma volt” - mondta lapunknak a friss Madách-díjas, aki előző tanulmánykötetében a bűnügyi regények felépítésével foglalkozott, ezért nem meglepő, hogy Móricz Zsigmond egyetlen krimijét, a Forró mezőket is „kivesézte”. Szerinte a történet jól indul, ám a bűnügyi szál lassan elvész, és a kötet második részében már a Móriczra jellemző társadalomkritika dominál. Ennek ellenére úgy véli, néhány részletből kiderül, hogy Móricz kitűnő krimiíró lehetett volna, ha valóban érdekelte volna ez a műfaj. Hizsnyan Géza azon kevés hazai magyar színikritikusaink egyike, aki a szlovák, a cseh és a lengyel színházi életet is figyelemmel követi. Két évtized írásait foglalta kötetbe, és már a címből kiderül (Színházi világaim), hogy saját egyéniségéből is csempészett a szövegekbe, illetve a kor lenyomatát is rögzíteni kívánta. „Ha játékszínről van szó, számára nincsenek távolságok, nyelvi akadályok, szemléletbeli és esztétikai be- határoltságok. Bár igazán benn- fenntes a színház világában, vidéki orvosként, belgyógyászként meg tudta őrizni függetlenségét” - áll a kötet fülszövegében. Hizsnyan Géza azonban leginkább talán érzékeny nézőnek tekinti magát. „Tájainkon sokáig két fajta színikritika létezett: a vállon veregető és a ledorongoló. Kevesen indultak ki szövegből és elemeztek végig egy-egy előadást. Az igazán jó színházi írás szerzője nem akarja megmondani, hogy az adott előadás jó-e, vagy rossz, hanem egyfajta elfogulatlan nézői olvasatot próbál adni, amibe, mint egy tükörbe, belenézhetnek az alkotók is. Ez azért hasznos, mert kiderül, si- került-e kifejezniük a darabbal, amit szerettek volna. Ez lenne a színikritikus küldetése” - véli a díjazott. Csehy Zoltán verskötete, a Homokvihar nyelvezetében felhasználja az antik mítoszok szimbólumvilágát, miközben a szóképek, a versek struktúrája egyes 20. századi zeneszerzők experimentális műveit idézi. A szatíra, a humor számos aspektusa is előkerül nála, amely a történetírói alaphangnemmel kerül érdekes kontrasztba. Szalay Zoltán sorrendben harmadik elbeszéléskötetéért idén már a Talamon-díjat is megkapta, ezúttal pedig Ma- dách-nívódíjat vehetett át A kormányzó könyvtáráért. A fiatal író elemzők szerint leginkább Kafka, Orwell vagy éppen Krasznahorkai László nyomdokaiba lépett, az új ízt pedig a csipetnyi irónia jelenti, mellyel ezt a hagyományt fűszerezi. Komor hangvétel, abszurd helyzetek jellemzik elbeszéléseit, amelyekben azonban mindig ott bujkál némi mosolyra késztető elem. A bírálóbizottság elnöke egy szóban foglalta össze véleményét a tavalyi mezőnyről: „pozitív”. Ez a jelző a műfaji sokszínűségre, a témagazdagságra és az írók alkotókedvére egyaránt vonatkozik. ELŐZETES Woody Allen belovagolt Európába. Nem új az állítás, hiszen nem most vetette meg lábát az öreg kontinensen. A neu- rózisos New York-i értelmiségieknek hátat fordítva pár éve hagyta ott az amerikai filmesek mezőnyét, s mezt váltva a nagy európai mozgóképes alkotók nyomdokaiba lépteit azzal, hogy európai helyszíneken európai filmeket forgatott. Teljesen új vérrel lüktet a 2005-ben készült Match Point, amely az angol arisztokrácia világából veszi témáját. Még 2007-ben is angol vizeken evez: a Kasszandra álma, a Match Po- intnál is feszültebb krimi a mai Londonban játszódik. Aztán jöttek a spanyol színek: e korszakát egy évvel későbbről a Vicky Cristina Barcelona fémjelzi - ebben Pénelopé Cruz egyszemélyben lövelli a barcelonai tüzet. Francia kiruccanás után a mester újabban Olaszországba teszi át rendezői székét. Új filmjét ezen a nyáron, Rómában forgatja. Mint az utóbbi munkáiról is elmondható, a színészgárdát illetően ezúttal is nemzetközi produkció kerekedik az opusból: ebben is szerepel majd Pénelopé Cruz, a férfi prímet pedig az utóbbi időben inkább csak epizódszerepekben felbukkanó Alec Baldwin viszi majd. Az olaszok közül Roberto Benígni kerül be a produkcióba. Ez a választás talán nem véletlen, hiszen a hírek szerint Woody Allen is kamera elé áll, vagyis újrajátszik. Benignivel pedig mintha összeillenének. (tébé) Meghatározó magyar származású vagy kötődésű személyiségeket mutattak be az Európa Parlament brüsszeli épületében nyílt kiállításon Hidak a népek között PUNT1GÁN JÓZSEF Brüsszel. Mindazok, akik valaha is kísérletet tettek arra, hogy értékeket közvetítsenek nemzetek között, tapasztalhatták, hogy olyan érzékeny és nehéz feladatra vállalkoztak, amelynek számos buktatója volt és van. Közülük sokan elkötelezettségük áldozatává váltak. Nem kevés azoknak a száma sem, akik munkáságukkal vívták ki több nemzet, nemzetiség tiszteletét. A Kárpát-medence, történelmi változásaival, mindkét csoportban „kinevelte” a személyiségeit. Különösen érvényes ez a sok országba szakadt magyarokra. Az Európa Parlament brüsszeli épületében június 16-án nyílt kiállítás olyan magyar származású vagy kötődésű személyiségeket mutat be, akiket több nemzet is a magáénak vall. Életük, munkásságuk arra is rámutat, hogy a magyar kultúra legalább egy évezrede szerves része az európai kultúrának, hogy a történelem kritikus időszakai, a diktatúrák alatt nemzeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül kiálltak embertársaikért. Példaképek ők, akiknek helytállása követ- nivaló. A kiállítás kezdeményezője és fő szervezője Surján László EP-képviselő megnyitójában egyebek között ezt mondta: ,A kiállítás azért van, hogy megmutassuk európaiságunkat, amely ezeréves, és személyek által összeköt minket. Arra is jó ez a kiállítás, hogy a régi emberek nagyságát és hősiességét modern szavakkal írja le.” A kiállítást köszöntötte Tőkés László, az EU parlamentjének alel- nöke is. Maga a kiállítás három egymáshoz szorosan kötődő részből áll. A színes poszterek olyan személyiségek életének leglényegesebb pillanatait villantják fel, mint például Szent István király, Szent László, Szent Erzsébet, Márton Áron püspök, Körösi Csorna Sándor, Salkaházi Sára vagy Bél Mátyás. Józsa Judit Székelyudvarhelyi születésű, Budapesten élő keramikus Magyar nagyasszonyok című sorozatának alkotásait hozta el. A nemzetközi szinten is ismert művésznő „naturális szobraival” egyedülálló, új műfajt teremtett. Matl Péter munkácsi szobrász többnyire köztéri szobrokat készít fából, kőből, bronzból. Az ő munkája a ve- reckei emlékmű is. A kiállítson bemutatott alkotásai közül egyszerűségével magával ragadó a Juliánus barát szobra. A szarvasi születésű, Győrött élő Leó Ferenc szobrászművész, éremkészítő főleg történelmi témájú köztéri szobrokat és érméket készít. Domináns anyaga a bronz és a kő. A kiállításra a magyar szentkirály-érmékből hozott el egy figyelemre méltó válogatást. A megnyitón Csiba Júlia medvei népdalénekes, a pozsonyi konzervatórium diákja énekelt. A kiállítás előkészítésében jelentős szerepet vállalt a A brüsszeli kiállítás (A szerző felvétele) nagymegyeri Mikóczy Ilona és családja. Nemzetköziséget su- gallt a megnyitót követő borkóstoló is, ahol Mauerer Oszkár szerémségi, Bussay László Mura-vidéki és Györgykovács Imre Somló-hegyi borait kóstolhatták mega résztvevők. A kiállítást megtekintette az EU elnökség befejezése alkalmából megtartott szentmisére érkezett Schmitt Pál magyar államfő is. A tervek szerint a kiállítás anyagát Brüsszel után több európai országban bemutatják.
