Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-23 / 145. szám, csütörtök
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 23. A világpolitikában első ligás szerepre törekszik, de túl sok pályán játszik egyszerre Priccsről a bársonyszékbe Európa nem tud mit kezdeni Törökországgal, amit az is bizonyít, hogy a tíz nappal ezelőtti választások után épp az a Berlin és Párizs szólította fel a harmadik ciklusát megkezdő Erdogan kormányfőt a reformok folytatására, amely a mértékadó uniós országok közül a leghatározottabban ellenzi Ankara EU-tagságát. AAAL1NÁK ISTVÁN Azt, hogy a nyugatias nagyvárosokban és üdülőközpontokban élő törökök mennyire komolyan vették a választásokat, még az „all inclusive szállodában” tespedő nyugati turisták is megtapasztalhatták. A választások napján a szobákat alig vagy csak tessék-lássék takarították, az elképesztően bőséges kajaválaszték valamivel szerényebb volt, s a plázson he- verésző tömeg szórakoztatásáért felelős tízfős csapat egy emberre zsugorodott - az sem török volt, hanem fekete afrikai. Ilyesmi pedig még a legnagyobb vallási ünnepeken sem szokott előfordulni, az európaiak nem is értették, miért magyarázgatja szegény, hogy rendkívüli helyzet van. Egyébként Törökországban a választási részvétel kötelező, aki hivatalos igazolás nélkül marad távol, büntetést fizet - nem túl sokat. De mint az utólagos beszélgetésekből kiderült, a szállodai személyzet döntő része mindenképpen hazautazott volna választani, nem a büntetés miatt, hanem mert választani akart. Visszatérve Erdoganhoz: bátran beinthet Merkelnek és Sar- kozynek, akik azt szeretnék, ha kissé visszafogná a társadalom iszlamizálását és az erősödő nacionalizmust. Harmadszor is olyan fölényesen győzött, hogy nem szorul koalíciós partnerre. Viszont azt a nagy célt, hogy pártja, az iszlamista AKP egyedül is alkotmányozó többséget szerezzen, nem sikerült elérnie, s ez az, ami kiszámíthatatlanná teheti az elkövetkezőkben a török politikát. Erdogan korábbi két kampányában az európai perspektívával tudta mozgósítani a tömegeket, most ezt meg sem említette, egyre távolabb kerül az EU-tól. Új vezetési struktúrát rögzítő új alaptörvényt akar, elnöki rendszert - ő is indulna a legközelebbi elnök- választáson - vezetne be, továbbá föderalista berendezkedést, és nagyobb önkormányzati autonómiát adna a kurdoknak. Háklis dolgok ezek. Az ellenzék attól tart, hogy az elnöki rendszerrel Erdogan túl nagy hatalmat összpontosítana a kezében. Az új alkotmány elfogadásához ezért a parlamentbe függetlenként bejutott 36 kurd képviselő között kereshetne szövetségeseket, de a kurdoknak tett engedményekkel saját szavazóbázisát veszélyeztetné. Egyébként a 36 kurdnak a fele börtönviselt, a másik fele most is börtönben ül, úgyhogy ők egyenesen a priccsről huppannak bele abársonyszékbe. Erdogan az EU helyett az arab világ felé fordult. Már tavaly is ő volt a legnépszerűbb muzulmán politikus, ezt hat arab országban végzett felmérés támasztotta alá. Az arab világban kialakult bizonytalan helyzet - Egyiptom, Libanon, Szíria, Jordánia, Tunézia - is kedvez neki, egyre erősebb a befolyása a térségben. A világpolitikában első ligás szerepre törekszik, de túl sok pályán játszik egyszerre, ami meghaladja erejét. Az EU most nem tehet mást, mint kivár. Biztosak lehetünk abban, hogy a ma kezdődő uniós csúcson a horvát, a szerb, a montenegrói, a macedón csatlakozásról szó lesz, de a törökökről érdemlegeset senki sem fog mondani.- Nyugi, apu, már nem sokáig kell horrort nézned a tévében, pár nap múlva bizonyítványosztás. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Majd jövök LAMPL ZSUZSANNA ban fekszik a betonon a motoros. Emberek gyülekeznek, a mentőt hívják, az autósok lassítanak. A szemekben döbbenet, a karokon libabőr. A fiú, nevezzük Péternek, magas, erős, kisportolt, reggel lustálkodott egy kicsit, utóvégre vasárnap volt. Az anyja leszidta, hogy még mindig nem porszívózta ki a szobáját, de azért megfőzte neki a kedvenc ételét. Bezzeg, ha én nem csinálnám, amit anyád mond, rágcsálhatnám a száraz kenyérhéjat, viccelődött az apja, miután megették a levest. A húga molesztálta, hogy tegyen vele egy-két kört a faluban a motoiján. Őrült tini, azt gondolja, akkor majd észreveszi őt a Pelé, pedig csak bőgés lenne belőle, mert a Pelének minden vasárnap délután a meccs végére már új nője van. Neki most épp senkije sincs, de a ma este ígéretes, volt osztálytársaival találkozik a városban, és ott lesz Bar- bi is. Érdekes, hogy korábban nem vette észre, müyen helyes lány. Melyik farmeromat vegyem fel, kérdezi a húgától, mert az jobban ért az öltözködéshez, de a kis majom nem válaszol, duzzog... A család, nevezzük Tótnak, délután kirándulni ment, de a szalonnasütésből nem lett semmi, mert esőfelhők gyülekeztek az égen. Nembaj, mondtaTótné, bemegyünka bevásárlóközpontba, úgyis elfogyott az élelmiszer, hétvégén mindent felzabáltunk, és a Deizinek esőkabát is kell, szerdán megy erdei iskolába. Csitt-csatokat is vegyünk, szól közbe Deizi a hátsó ülésről, meg olyan zoknit, amin felül fodor van. Apa sóhajt, tudja, hogy ez a bevásárlás soká fog tartani, de majd leül a padra, a többi ott gubbasztó pasas közé... Péter felnyergeli a táltosát, csillog-villog a szeretett motor. Mikor jössz haza, kérdezi az anyja. Majd, válaszol kényszeredetten, szörnyű, hogy még mindig úgy kezelik, mint egy kisfiút, de hát az anyák már csak ilyenek, szeretetből nyaggatnak. Aztán felül, és el- viharzik. Nem kell sietni, de élvezi a gyorsaságot. A faluból kiérve gyanúsan lassú autósor közeledik, az egyik sofőr villant, szóval mérnek a zsaruk, hát ezeknek sincs jobb dolguk vasárnap este. Tajtékzik a paripa a lassúságtól, némely szembejövő autóson is látszik, hogy majd megőrül ettől a tempótól. Aztán végre felgyorsíthat. Nemsokára beér a városba. A fénylámpa sárgát mutat, amikor a nagy útkereszteződéshez ér, de nincs kedve leállni, inkább felgyorsít, biztos benne, hogy még átér, mielőtt a lámpa pirosra váltana... De nem ér át. Mint a villám, belecsapódik a bevásárlóközpont felől szabályosan kikanyarodó autóba, amelyben a Tót család ül. Lerepül a motorról, nekirepül egy másik autónak. Vannak helyzetek, amikor a test, bármennyire magas, erős és kisportolt, száll, mint a tollpihe, s összeroppan, mint az üres tojáshéj. Ez egy ilyen helyzet. Fekszik Péter a betonon. Végérvényes, örök hullapózban. Az emberek döbbenten állnak. Csak a súlyosan sérült Tót papát szállító mentő szirénája hallatszik. KOMMENTÁR Az ellenzéki elnök KOCUR LÁSZLÓ Ivan Gašparovič folytatja múlt héten megkezdett ellenzékieskedését. Az államfő múlt héten ködképekbe borította a szlovákiai magyarok kedélyének láthatárát, amikor nem írta alá a kisebbségi nyelvtörvényt. Valószínű, a fogadóirodák alacsony szorzóval kínálták volna az egyéb lehetőségeket. Kedden az államfő két újabb törvényt nem látott el kézjegyével, a sajtótörvény módosítását és az ügyészségi törvényt. Az államfő tehát továbbra is támogatja, hogy érvényben maradjon a Marek Maďarič által kidolgozott sajtótörvény válaszadásra vonatkozó passzusa. Az egész annál humorosabb, hogy az államfő a, jó erkölcs” definiálhatatlanságára hivatkozva vetette el a törvényt. Az indoklást olvasva az elutasítás szimpla gáncsoskodásnak tűnhet. Ugyanezen a napon Gašparovič visszadobta az ügyészségi törvényt is, mely a sajtó- törvénynél szélesebb rétegeket érint. A köztársasági elnök egykor maga is főügyész volt, igaz, nem töltött ki egy teljes megbízatási időszakot, csak 1990-92 között látta el a tisztséget, így az elutasításának indokai közt a mundér becsületének védelme is ott lehet. Az államfő azt javasolta a törvényhozásnak, a Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter valóban radikális javaslatából a parlamenti vita után elfogadott, némüeg felpuhult jogszabályt vessék el. Ivan Gašparovič öt pontban foglalta össze kifogásait az ügyészségi törvény ellen, ezek közül három az ügyészek kiválasztására, az ügyészségi fogalmazók asszisztensekké való átminősítésére és a fegyelmi bizottságok tagjainak összeállítására vonatkozik, s nyilvánvaló öncéllal elegy. Két további kifogása azonban, úgy véljük, valós hiányosságokra utalhat. Žitňanská törvénye elvenné a lehetőséget az ügyészégi feljebbvalóktól, hogy az alárendelt ügyészeknek negatív utasítást adjanak. Az elnök erre a lehetőségre mint a törvénytelen eljárás megakadályozásának eszközére tekint. A probléma sokkal inkább abban áll, hogy ezzel a lehetőséggel visszaéltek. Az államfő szerint csorbítja a főügyész hatáskörét és alkotmányos pozícióját az is, hogy a kötelező érvényű állásfoglalásait ezentúl nem önállóan, hanem egy bizottsággal egyeztetve hozhatná meg. A probléma sokkal inkább abban áll, hogy a törvényalkotónak baja volt Dobroslav Tmka egyes állásfoglalásaival. Azaz, a törvényeket nem az általános jelleg szem előtt tartásával hozták, hanem egy bizonyos, konkrét személyi helyzetre reagálva, ami nem feltétlenül helyes. Bár hihetnénk, hogy az államfőt is ez a felismerés vezette a törvény megvétózásakor. Hisz neki már mindegy, harmadszor nem indulhat az elnökválasztáson, nem kell senki kegyeit keresnie, lehetne akár jó elnök is. De valahogy nem akar... FIGYELŐ Egy koncepciós per kezdete A vajdasági Magyar Szót kiadó társaság Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületé azonnali hatállyal elbocsátaná a lap főszerkesztőjét. A testület szerint Pressburger Csaba szakmai nemtörődömséggel vezette a lapot, a főszerkesztő szerint politikai érdekek vezérelte koncepciós per folyik. A testület indoklása szerint „szakmai nemtörődömséggel, károkozással, esetenként rágalmazással, részrehajló tájékoztatással, aminek a ferdítés és a csúsztatás ugyanúgy része volt, mint a szándékos elhallgatás, a vajdasági magyar kö- zösségtájékozódásiigényének nem szolgálatával, hanem irányításával” szembesültek a Pressburger vezette lap olvasásakor, méghozzá „folyamatosan, tendenciózusan” - áll a Magyar Szó tudósításában. A szöveg szerint 2010. október 6-án a lap nem emlékezett meg az aradi vértanúkról. Kifogásolják, hogy folyamatosan kihagyta Egeresi Sándor tartományi parlamenti elnök munkájáról a tudósításokat, a fő- szerkesztő nem válaszolt a képviselőház elnökének ezt kifogásoló levelére. Nehezményezik, hogy míg más sajtóházak ott voltak, a Magyar Szó nem jelent meg a Vajdasági Magyar Szövetség sajtótájékoztatóin, nem közölt VMSZ- közleményeket. A kilenctagú testület hat igen, egy nem és két tartózkodó szavazat mellett döntött arról, hogyjavasol- ja az alapító Magyar Nemzeti Tanácsnak Pressburger Csaba leváltását, Varjú Márta újságíró kinevezését a megbízott fő- szerkesztői posztra. Józsa sze- rintafőszerkesztő tudtával,beleegyezésével olyan cikk is megjelent a lapban, amely feszült helyzetet teremtett a Magyar Szó, a Hét Nap és az MNT között. ,A procedúra egy koncepciós per kezdete, legalábbis annak módszereivel zajlott le a határozati javaslat elfogadása” - nyilatkozta Pressburger Csaba. Olyan vádiratot kaptak az igazgatóbizottságtagjai, mely számos csúsztatást, ténybeli hibát tartalmaz, s szakmai hibaként nevetségesnek nevezhető prob- lémákathozottfel. (e-MaSa)
