Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-23 / 145. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 23. www.ujszo.com Figyelmeztetés az USA-nak Peking. Kína szerint egyes országok a tűzzel játszanak a Dél-kínai-ten- geren, és jó lenne, ha az USA nem avatkozna be a területi vitába. Cuj Tien- kaj külügyminiszter-he­lyettes szerint az amerikai beavatkozás a térségi konf­liktusba, amely az elmúlt hetekben a Dél-kínai-ten- ger szigeteinek, szigetcso­portjainak hovatartozása körül éleződött ki elsősor­ban Vietnam és Kína, illet­ve a Fülöp-szigetek és Kína között, csak bonyolultab­bá tenné helyzetet. Kife­jezte Kína komoly aggo­dalmát „a gyakori pro­vokációk” miatt, s arra hív­ta fel Washingtont, hogy hagyja a vita rendezését az érintett országokra. Kína általában a stratégiailag fontos, földgázban és olaj­ban gazdagnak vélt terüle­tek közös kitermelését ajánlja az érintett orszá­goknak, de ehhez feltéte­leket szab. (MTI) Igent mondtak Panettára Washington. Egyhan­gúlag, ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a szenátus Le­on Panettának, az amerikai CIA eddigi vezetőjének ki­nevezését a védelmi tárca élére. Panetta július 1-jén veszi át a Pentagon irányí­tását a visszavonuló Robert Gatestől, akit még az előző elnök, George Bush neve­zett ki négy és fél évvel ez­előtt. Panetta a kilencvenes években Bili Clinton elnök kabinetfőnöke volt, azt megelőzően pedig a Fehér Ház költségvetési hivatala élén állt. (MTI) Török-örmény (v) iszony Ankara. A török-ör­mény határ megnyitásá­nak feltétele, hogy Ör­ményország és Azerbaj­dzsán megállapodásra jus­son a vitatott hovatartozá- sú Hegyi-Karabahról - mondta interjújában Ege­men Bagis, a török EU-csat- lakozási tárgyalások mi­niszteri rangú vezetője. Törökország és az 1991 óta független Örményország között nincs diplomáciai kapcsolat. Ankara a török­kel rokon azeri népet tá­mogatta a Hegyi-Karabah ellenőrzéséért a Szovjet­unió megszűnése után, a 90-es évek elején vívott örmény-azeri háborúban. A török-örmény viszonyt terhelő másik jelentős ügy­ről, az I. világháború alatt az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népir­tásról Bagis megerősítette: Törökország nem hajlandó népirtásnak elismerni az 1915-ös mészárlást. (MTI) Damaszkuszban még azt is elfelejtik, hol található a térképen Európa - ismét diákokat vertek a biztonsági erők Több mint tízezer szíriai menekült él Törökországban ilyen sátortáborokban (TASR/AP-felvétel) Szíria beintett az uniónak ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Szíria elutasít mindenféle beavatkozást a belügyeibe - mondta Valid Moallem. A szíriai külügymi­niszter tegnapi sajtótájékozta­tóján hangsúlyozta, a szíriai- aknak egymással kell közös ne­vezőre jutniuk, és nem erőltet­hetnek rájuk semmiféle külső nézőpontot. Azt mondta, ha az EU szankciókat fogad el orszá­ga ellen, annak Szíriára nézve semmilyen hatása sem lesz, s Damaszkuszban még azt is el­felejtik, hol található a térké­pen Európa. Szerinte Alain Juppének, a francia diplomácia vezetőjének gyarmati illúziói vannak, miközben semmilyen befolyása sincs Szíriában. Arra kérte Ankarát, hogy vizsgálja felül a szíriai felkelé­sekkel kapcsolatos álláspontját. Törökország szerint Bassár el- Aszad szíriai elnöknek sokkal egyértelműbben kellene elköte­leződnie a reformok mellett. Moallem tagadta azokat az ér­tesüléseket, amelyek szerint or­szágát Irán és a libanoni Hez­bollah támogatná a tüntetőkkel való leszámolásban. Emberjogi szervezetek szerint március 15-e óta 1300 ember vesztette életét, és több mint tízezer tilta­kozót zártak börtönbe. A szíriai biztonsági erők kedd este is megrohanták a damaszkuszi egyetemi városrészt, bottal üt­legelve a tüntető diákokat, akik közül több mint százat őrizetbe is vettek. (MTI, TASR) Merkel: a magánbefektetők részvétele csakis önkéntes alapon történhet Ellenzi a fűnyíróelvet a német kancellár Berlin. Angela Merkel kancellár tegnap elutasí­totta német parlamenti képviselők azon követe­lését, hogy a görög ál­lamkötvényeket tartó magánbefektetőket kényszerítsék veszteség­leírásra. ÖSSZEFOGLALÓ Merkel szerint egy ilyen lé­pésnek beláthatatlan követ­kezményei lennének nem csak Európában, de Európa határain kívül is. A kancellár asszony ál­lásfoglalása fontos üzenet, kü­lönösen a ma kezdődő uniós csúcstalálkozó miatt. A német képviselőház Európa ügyi bizottsága előtt Merkel úgy fogalmazott, hogy a fűnyíróelv alkalmazása a görög kötvények értékleírására „azokat az orszá­gokat is az EFSF-mentőcsomag igénybevételére kényszerítené, amelyek egyébként még képe­sek lennének saját erejükből fi­nanszírozni adósságukat”. „Ez egy olyan helyzetet te­remtene, amelyben - Németor­szág kivételével - számos ország képtelen lenne bankjait feltőké­síteni anélkül, hogy piaci táma­dásnak tenné ki magát. Olyan lavinát okoznánk ezzel, amiért nem szeretnék felelősséget vállalni” - hangsúlyozta. Merkel üdvözölte, hogy a görög parla­ment bizalmat szavazott a kor­mánynak és ezáltal felhatalma­zást adott számára az újabb ta­karékossági és bevételnövelő in- tézkedésekvégrehajtására. A kancellár megerősítette, hogy szükségesnek tartja ma­gánbefektetők részvételét a gö­rög adósságtörlesztési terhek enyhítésében, erre azonban ki­zárólag csak önkéntes alapon kerülhet sor. A kereteket azon­ban úgy kell kialakítani, hogy a hozzájárulás „egy meghatáro­zott összegben számszerűsít­hetőlegyen”. A hitelminősítők besorolás­rontásairól szólva Merkel így fogalmazott: „Senki nem kény­szerít bennünket arra, hogy el­fogadjuk értékelésüket.” Az IMF-nek és a politikának meg­van a maga helyzetértékelése. Az IMF képes felmérni, mikor van szó fizetésképtelenségről, mikor kerül sor „hitelese­ményre”, illetve mikor kell ma­gánbefektetőket is bevonni a tehervállalásba. Merkel szerint Görögországnak az eddiginél intenzívebb privatizációs pá­lyára kell állnia, és növelnie kell adóbevételeit is. A Der Spiegel azt írta, a vál­ság terheinek nagy részét a gö­rög állampolgároknak kell vi­selniük. Kevesebb állami jutta­tásban részesülnek, miközben magasabb adókat fizetnek, bé­rüket befagyasztotta, a nyugdí­jakat megkurtította a kormány. A magánszférában foglalkozta­tottakra is rájár a rúd: körükben a munkanélküliség aránya más­fél év leforgása alatt 11,5-ről 16,2 százalékra szökött fel. A 34 évnél fiatalabb munkavállalók több mint 40 százalékának nincs állása. Szakértők attól tartanak, hogy Athén most gyors ütemben akarja dobra verni az állami in­gatlanokat és vállalatokat, ame­lyek így a valós értéküknél ala­csonyabb áron cserélhetnek gazdát. Az eladásra szántak kö­zött van például az állami villamosművek (DEI) 17 száza­lékos tulajdonrésze. Ez a vállalat nyereségesen működik; a szak- szervezet pedig azzal fenyege­tőzik, hogy privatizáció esetén sztrájkokkal fogja sötétbe borí­tani az egész országot. (MTI, ú) Fura árukapcsolást tervez a Nečas-kabinet Kisebb cseh taposóakna KOKES JÁNOS Prága. A cseh miniszterelnök azt szeretné, ha a parlament egyszerre döntene Horvátor­szág csatlakozásáról az EU-hoz, valamint arról a mentességről, amelyet Prága kapott a Lissza­boni Szerződés egy részének ha­tálya alól. Az ellenzéki szociál­demokraták (ČSSD) felhívták Petr Nečas figyelmét arra, hogy ez az eljárás kockázatos. A szoc- demek nem tartják helyesnek a kivételt, s a szenátus elutasít­hatná az előterjesztés megsza­vazását. Ez megnehezítené Hor­vátország útját az EU-ba, amit a cseh diplomácia szeretne elke­rülni. Václav Klaus államfő 2009- ben ennek a mentességnek az elfogadásától tette függővé a kibővült EU működését szabá­lyozó Lisszaboni Szerződés alá­írását. Idén tavasszal Klaus azt mondta: a mentesség elfoga­dása nem kellene, hogy akadá­lyokat gördítsen Zágráb csatla­kozása elé. A cseh mentesség és Horvátország csatlakozása kö­zött nincs összefüggés. A Klaus óhajtotta kivételben Csehország mentességet kapott a Lisszaboni Szerződéshez csa­tolt emberi jogi charta néhány cikkelye alól. Az államfő ezt azért követelte, mert így látta ki- védhetőnek a II. világháború után Csehországból kitelepített szudétanémetek esetleges jövő­beni kártérítési követeléseit. A kérdés máig megosztja a cseh politikai színteret. Több jogi szakértő szerint Klaus aggályai megalapozatlanok. Jyrki Katainen lett a miniszterelnök Van új finn kormány MTl-HÍR Helsinki. A finn parlament megszavazta tegnap, hogy Jyrki Katainen, a konzervatív Nemze­ti Koalíciós Párt (KOK) 39 éves vezetője legyen az ország új mi­niszterelnöke. Az április 17-i vá­lasztásokon egyik politikai for­máció sem szerzett többséget, a legtöbb szavazatot azonban a KOK kapta, így ő alakíthatott kormányt. Az euroszkeptikus Igazi Finnek (PS) előretörése (19 százalék) azonban igencsak megnehezítette a koalíciós tár­gyalásokat. Katainen a múlt hé­ten jelentette be, hogy széles koalíciót hoz létre a Szociálde­mokrata Párt (SDP), a Baloldali Szövetség (VAS), a Zöld Liga (VL), a Svéd Néppárt (SFP) és a Kereszténydemokrata Párt (KD) bevonásával. Róma a katonai műveletek felfüggesztését kéri Újabb olasz-francia vita MTl-OSSZEFOGLALO Szeptemberben indul a nemzeti regiszter - több nyelven üzennek Megszámolnak minden magyart MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Páriis. Olaszország a líbiai ellenségeskedés azonnali felfüggesztését kérte tegnap annak érdekében, hogy huma­nitárius folyosók megnyitásá­val segíthessenek a lakosságon. Franco Frattini külügyminisz­ter szerint „a hadműveletek fel­függesztése lehetővé teszi az elszigetelt területek megsegí­tését, ahol drámai a humanitá­rius helyzet”. Példaként Misz- ráta és Tripoli környékét hozta fel. Utalást tett a NATO-csapá- sok polgári áldozataira is, mondván, hogy a „drámai hibák” próbára teszik a NATO szavahihetőségét. Franciaország azonnal el­utasította a kezdeményezést azzal az indokkal, hogy a hadműveletek szüneteltetése lehetővé tenné Moammer Kadhafi számára az időnyerést és erőinek újjászervezését. „Az Abu Dzabiban két hete összeült összekötőcsoport egyhangúlag azt a stratégiát támogatja, hogy fokozni kell a nyomást Kadha­fira... Legvégül magára a lakos­ságra üt vissza a gyengeségünk bármilyen jele” - mondta Ber­nard Valero külügyi szóvivő Párizsban. Budapest. Szeptemberben elindul a nemzeti regiszter. Ezt Semjén Zsolt nemzetpolitiká­ért felelős miniszterelnök-he­lyettes jelentette be tegnap a parlamentben. A regisztert a közigazgatási és igazságügyi tárca fogja koor­dinálni. Semjén kifejtette, 2500 magyar szervezet nevét isme­rik, rajtuk keresztül szeretnék elérni a különböző üzenetekkel a világ magyarságát. Az emig­rációban élők nemcsak magya­rul, hanem angolul is megkap­ják majd az üzeneteket, a ké­sőbbiekben pedig spanyolul is, a dél-amerikaiakra való tekin­tettel. „Mi nem mondunk le egyetlen magyarról sem”, azok­ról sem, akik az emigrációban harmadik-negyedik generáció­ként már nem tudnak úgy ma­gyarul, mint az anyaországiak. Az egyes minisztériumok még a nyár folyamán elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket saját területükről a magyarság felé szeremének eljuttatni.” Semjén felkérte a tárcákat, belátható időn belül gyűjtsék össze azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túl élő, de már magyar állampolgárságú­akra vonatkozhatnak. Ezeket szeretnék áttekinteni, hogy az egyes kedvezményekből, tá­mogatási formákból ők is ré­szesülhessenek. Répás Zsuzsanna nemzetpo­litikai helyettes államtitkár a Bethlen Gábor alap keretében működő nyilvántartási rend­szerről beszélt. Ebben minden olyan támogatás megtalálható lesz, ami határon túlra kerül. Hangsúlyozta: a különböző tárcákkal folyamatos a kapcso­lattartás a határon túli ügyek­ben, s szinte minden miniszté­rium hatáskörében megjelen­nek ilyen feladatkörök.

Next

/
Thumbnails
Contents