Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-21 / 143. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Horvátország sínen van Luxembourg. Sínen van Horvátország 2013-as EU- csatlakozása. Ezt Jean As- selbom luxembourgi külügyminiszter jelentette ki tegnap. Még néhány részletkérdést kell rendezni, de a fontosabb elveket már tisztázták - mondta tegnap újságíróknak Asselbom, aki részt vesz az uniós külügyminiszterek kétnapos tanácskozásán. Közölte: a még nyitott kérdések áthidalhatók, és reményei szerint e hét végére, vagyis az EU-csúcstalálkozóig „minden összeáll”. Az EU-kül- ügyminiszterek ma foglalkoznak behatóan a horvát csatlakozással. (MTI) Szankciók Minszk ellen Luxembourg. Az emberi jogok helyzetének folytatódó romlása miatt Fehéroroszországgal szemben újabb szankciós intézkedésekről döntöttek az EU-or- szágok külügyminiszterei. A közlemény szerint további személyeket vettek fel a minszki rezsim vízum- tüalommal és vagyonbefa- gyasztással sújtott kulcsembereinek, illetve támogatóinak listájára, valamint három újabb vállalatot büntettek Európában elérhető javaik befagyasztásával. Ezen túlmenően tilos eladni Fehéroroszországnak fegyvereket, illetve olyan felszerelést, amit belső karhatalmi elnyomásra lehet használni. Diplomáciai források szerint a döntés előtt kemény vita folyt, mert az olaszok, a lettek, a litvánok és a szlovének bizonyos fehéroroszországi üzleti érdekeltségeiket féltik a Minszkkel szembeni erőteljes fellépéstől. (MTI) Sanader viszatáncolt Salzburg. Belátható közelségbe került az Ausztriában élő volt horvát miniszterelnök kiadatása hazájának, miután Ivó Sanader tegnap maga is hozzájárult egy egyszerűsített kiadatási eljáráshoz. A hazájában korrupcióval gyanúsított 5 7 éves politikus korábban panaszt emelt - ezt vonta most vissza - a salzburgi tartományibíróság májusi kiadatási döntése ellen. Sana- dert, aki 2003-tól 2009 közepéig állt a horvát kormány élén, tavaly decemberben Salzburg közelében vették őrizetbe az osztrák szervek egy Horvátországban kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Azzal gyanúsítják, hogy milliós nagyságrendben sikkasztott el pénzt az államtól maga és a pártja számára. (MTI) Nem vásárolhat részt a baumgarteni gázelosztóban - Moszkva tagadja, hogy a gázfegyverrel igázná le Európát A Gazpromtól védik a Nabuccót Alekszej Miller (jobbra) Gazprom-vezér szívesen rátenyerelne Európa gázellátására. Balra Dmitrij Medvegyev államfő és Valeny- tina Matvijenko szentpétervári kormányzó. (TASR/AP-felvétel) Moszkva. Az Európai Bizottság megakadályozta, hogy a Gazprom 50 százalékos részt vásároljon az ausztriai Baumgar- tenben lévő Central European Gas Hubban (Közép-európai Gázelosztó Központ, CEGH). Az oroszok tisztességtelennek tartják az EB-döntést. ÖSSZEFOGLALÓ Minderről Alekszandr-Medvegyev, a Gazprom helyettes elnöke, a Gazprom Export vezérigazgatója tegnap Moszkvában, sajtótájékoztatón számolt be. Medvegyev kijelentette, hogy csalódott, s a döntést rövidlátónak nevezte. „Nem titkoltuk, hogy be akarunk szállni a Hubba. Úgy tudjuk, a likviditása tőlünk függ. Az EB partnereink akarata ellenére valamilyen hátsó szándékot kezdett ebben keresni, hogy mi ezen az úton akarjuk leigázni Európát, olyan elképzeléseket tulajdonított nekünk, amelyekkel nem rendelkezünk” - hangsúlyozta az elnökhelyettes. Ha az EU nem alkalmazza velünk szemben a tisztességesség vélelmezését, akkor gondoskodjon maga a gázelosztó likviditásáról - tette hozzá. A baumgarteni gázelosztó csomópontnál érne véget a tervek szerint az orosz Déli Áramlat gázvezeték Magyar- országon is áthaladó nyomvonala. A baumgarteni elosztó központ lenne azonban a végpontja az uniós és amerikai kezdeményezésre épülő, közép-ázsiai, kaszpí gázt Európába szállító Nabucco vezetéknek is. Számos szakértő szerint azonban az egész Nabucco projektet fenyegeti, ha a Gazprom az ÖMV-től megvásárolja a CEGH felét. A baumgarteni központ már jó ideje rendkívül fontos szerepet tölt be az osztrák energetikában, s egyben itt megy át az Európába irányuló orosz gázszállítások mintegy harmada. A tervek szerint a jövőben tovább növekszik a szerepe, s ehhez egyebek mellett újabb tárolókat építenek. A Gazprom kilátásba helyezte: ha részt vásárolhat a CEGH-ben, Európa legnagyobb gázelosztójává építi ki. A CEGH jelenleg a harmadik legnagyobb ilyen gázelosztó az EU területén, és 100 százalékban az OMV gázzal foglalkozó leányvállalata, az OMV Gas International tulajdonában van. Azonnali piacként, valamint a bécsi tőzsde gáztőzsdéjeként is működik. Medvegyev arról is szólt, hogy a Gazprom be kíván szállni az európai elektroener- getikába, miután Európa letesz a nukleáris energiáról. 2011 végéig felderítik a legnagyobb perspektívákat kínáló piacokat és kidolgozzák a német és a svájci atomerőművek leállítása nyomán legtöbbet ígérő projekteket. (MTI, ú) Szájer: Magyarországot semmire nem kötelezi a szakértői kritika Kifogásol a Velencei Bizottság Senkinek sem jó a viszály elmérgesedése Magyar-szlovén és magyar-román feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg/Pozsony. A Velencei Bizottság - az új magyar alkotmányról készített, tegnap közzétett véleményében - üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg: az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben. A Velencei Bizottság - az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület - az új magyar alkotmány szövegének elemzése nyomán számos tartalmi kifogást is megfogalmazott. Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke - áld egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén - már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegy- zésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni. Szájer utalt arra, a Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmire nem kötelezi. A Velencei Bizottság szerint nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. A testület hangot ad azon reményének, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása „átláthatóbb és befoga- dóbb folyamat lesz”. Felszólítja az összes érintett felet, hogy saját politikai orientációján túllépve tanúsítson nyitottságot és építő szellemű hozzáállást, és ténylegesen működjön együtt a folyamatban. A szakértői testület szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. A Velencei Bizottság kifejti: „a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében” aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak. A szlovák külügy tegnap üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását a magyar alkotmányról. Pozsony szerint a testület alátámasztja azt a szlovák véleményt, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméért az az állam felelős, amelynek a területén élnek. (MTI, TASR, ú) MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Budapest/Bukarest. A magyar külügy visszautasítja Borút Pahor szlovén kormányfő kritikáját a magyar alaptörvényről és néhány más, a jelenlegi kormányzati ciklusban megalkotott jogszabályról, valamint Orbán Viktor miniszterelnök személyéről. A bírálatok május 28-án, egy, a szlovén sajtó képviselőivel folytatott háttérbeszélgetésen hangzottak el. Az ügyben Prőhle Gergely helyettes államtitkár közölte Szlovénia budapesti nagykövetével, Darja Bavdaz Kurettel, hogy magyar részről visszautasítják a szlovén kormányfő által elmondottakat, egyúttal kijelentette: elvárják, hogy a szlovén fél nyilatkozatban reagáljon a történtekre. Ennek eredményeként Borút Pahor tegnap a ljubljanai magyar nagykövetnek személyesen adta át Orbán Viktornak címzett levelét, egyben jelezte, hogy személyes találkozón szeretné tisztázni a kérdést. A magyar és a román kormány továbbra is a lehető legmegbízhatóbb partner marad egymás számára, de a „retorikai fel- lobbanásoknak” nem szabad mérgezniük a légkört - mondta Teodor Baconschi román külügyminiszter a Radio France In- ternationale-nak. A riporter utalt rá: Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet az utóbbi időben többször is bekérették a külügyminisztériumba. Legutóbb azzal kapcsolatban, hogy Semjén Zsolt minjszterelnök- helyettes a romániai közigazgatás átalakításának terve kapcsán kifejtette: a magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a törté- nelmüeg kialakult Székelyföld keretében a magyarlakta megyék együvé tartozzanak. Odahaza gyilkosságért ítélték el az exdíktátort Noriega kiadható Az unió szerint polgárháborús helyzet alakult ki Szíriában Aszad nemzeti párbeszédet ígér ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Franciaország kész meghozni a kiadatási rendeletet Manuel Noriega egykori panamai elnök ügyében, miután az USA is hozzájárult a kiadatáshoz -közölte Bemard Valero francia külügyi szóvivő. Noriegának egy hónapja lesz arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. „Ha nem indít ilyen eljárást, a rendeletről a panamai hatóságokat is értesítjük, amelyek gyorsan megszervezik a volt diktátor átvételét.” A panamai kormány azért kéri az 1989-ben megbuktatott diktátor kiadatását, hogy hazájában töltse le húszéves börtönbüntetését. Ezt távollétében azért szabták ki rá, mert 1985-ben elrendelte fő vetélytársa, Hugo Spadafora meggyilkolását. A francia igazságszolgáltatás tavaly júliusban kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosása miatt hét év szabadságvesztésre ítélte a 77 éves volt tábornokot. Noriega a kolumbiai drogcsempészetből származó bevételeiből 2,3 millió eurónak megfelelő francia frankot mosott tisztára az 1991-ben nemzetközi csalás miatt felszámolt Bank of Credit and Commerce International (BCCI) nevű pénzintézeten keresztül. Az exdíktátort 2010 áprilisában adta ki Párizsnak az USA, ahol az elmúlt húsz évet kábítószer-kereskedelem miatt börtönben töltötte. Franciaországnak ezért Washington beleegyezésére is szükség volt a Panama felé történő kiadatáshoz. Luxembourg/Damaszkusz. Miközben az EU külügyminiszterei tegnap a Szíria elleni újabb szankciókról tárgyaltak, Bassár el-Aszad szír elnök megfenyegette népét. Az uniós külügyminiszterek ülésének tegnapi napirendjén a Szíria elleni szankciók szigorításának kérdése volt az egyik vezető téma. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a szíriai hatósági erőszak teljességgel elfogadhatatlan, annak azonnal véget kell vetni. Jean Asselbom luxembourgi külügyminiszter szerint a szíriai helyzet már- már polgárháborús jellegű. A példátlan tüntetési hullámmal szembenézni kénytelen Bassár el-Aszad szíriai államfő tegnapi beszédében országa elleni összeesküvésről beszélt, ugyanakkor azt ígérte, hogy rövidesen nemzeti párbeszéd kezdődik. Az állami televízióban élőben közvetített beszédében az elnök azt hangoztatta, hogy az összeesküvés még ellenállóbbá teszi Szíriát, és hogy a nehéz napok után az ország válaszúihoz érkezett. Arról is szólt, kérni fogja az igazságügy-minisztériumot, vizsgálja meg a közelmúltbeli amnesztia kiterjesztésének lehetőségét. Hangsúlyozta azonban, különbséget kell tenni a szabotőrök és a jogos követelésekkel fellépők között. „Ami ma történik, annak nincs köze a reformhoz, csak a vandalizmushoz. Nem lehetséges fejlődés stabilitás nélkül, sem pedig reform vandalizmus által. El kell szigetelnünk a szabó- tőröket.” A következő időszak legnagyobb veszélyének egyébként a szíriai gazdaság gyengeségét vagy összeomlását nevezte. A szíriai hadsereg elözönlöt- te az északnyugati határtérséget, hogy elvágja a katonai csapástól tartók és az ez elől Törökországba menekülni próbálók útját, az elnök hazahívta a már török földön lévő több mint tízezer menekültet. „Vannak, akik azt a benyomást keltik, hogy az állam bosszút forral. Állíthatom, hogy ez nem igaz. A hadsereg a biztonság érdekében van ott” - állította. (MTI, ú)
