Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-21 / 143. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 21. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Idén lelassul a gazdaság Pozsony. Szlovákia gaz­daságára idén a tavalyihoz képest valamivel visszafogot­tabb növekedés vár - derül ki az Ernst & Young könyvvizs­gáló társaság előrejelzéséből. Míg tavaly éves szinten 4%-kal nőtt a bruttó hazai termék, idén 3,2%-os növe­kedésre számíthatunk. Jövő­re és 2013-ban azonban már újra 4%-os növekedés várha­tó. „Mivel a szlovák gazdaság erősen exportorientált, a nö­vekedésre negatív hatással lehetnek az olyan piaci sok­kok, mint a közel-keleti és af­rikai események vagy az eu­rópai hitelválság” - sorolja a társaság a lassulás okait. Jó hír, hogy az idei év egészére jósolt, átlagosan 13,8%-os munkanélküliség jövőre már 12,6%-ra, az infláció pedig az idei 3,6-ról 2,6 százalékra csökkenhet. (SITA) A 2. pillér sem old meg mindent Pozsony. Szlovákia számá­ra a második és harmadik nyugdíjpillér bevezetése sem jelent végleges megoldást a nyugdíjrendszerrel kapcsola­tos problémák megoldására - egyeztek meg az Ecopress tár­saság által rendezett szakkon­ferencia résztvevői. „Az em­berekkel tudatni kellene, hogy itt az ideje elkezdeni takarékoskodni” - vallja Ras­tislav Podhorec, a Pénzügyi Tanácsadók Szövetségének az igazgatótanácsi elnöke. Milan Repka, a Fincentrum képviselője szerint az állam hosszabb távon képtelen biz­tosítani az első pillér fenn­tarthatóságát, a második pü- lér esetében pedig egyáltalán nem biztos, hogy a garanciák várható felszámolása na­gyobb hozamokat biztosít. A második pillér alapjai akár 20 éves horizonton belül is vesz­teségesek lehetnek - vallja Repka. A Fincentrum szerint szakmai körökben ezért az a nézet terjed, hogy a kormány a jövőben kénytelen lesz megemelni a nyugdíjkorha­tárt vagy csökkenteni az első pillérből fizetett nyugdíjak nagyságát. (TASR) Nem lesz újabb szigorítás Pozsony. Szlovákia egyelő­re nem követi a cseh példát, vagyis nem kíván még szigo­rúbb intézkedéseket hozni az államháztartási hiány csök­kentése érdekében - ismerte el közvetve Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvi­vője. Petr Nečas cseh kor­mányfő a hétvégén bejelen­tette: ha tovább mélyül az eu­rópai hitelválság, az eddigi­eknél is szigorúbb költségve­tési megszorításokat hoznak. A miniszterelnök szerint ezzel szeretnék elkerülni, hogy egy esetleges dominóeffektus ál­dozatává váljon az ország. Csehországban az eredeti ter­vek szerint idén 4,2, jövőre 3,5, 2013-ban 2,9, 2014-ben pedig 1,9 százalékra csökken­tették volna a GDP-arányos ál­lamháztartási hiányt. Szlová­kiában a pénzügy tervei sze­rint ez idén 4,9, jövőre 3,8, 2013-ban 2,9, 2014-ben pe­dig 2,8 százalék lenne. „Szlo­vákiában ehhez az elképze­léshez tartjuk magunkat” - nyilatkozta Jaroš. (TASR) Nőttek a szlovák munkaköltségek Brüsszel/Pozsony. Az idei első negyedévben az uniós át­lagnál nagyobb mértékben nőttek a munkaköltségek Szlovákiában - derül ki az Eu­rópai Unió statisztikai hivata­lának tegnap közzétett adata­iból. A múlt év azonos idősza­kához képest az egy órára jutó munkaköltségek nálunk 3,8%-kal nőttek, míg az euró- zónában 2,6, a 27 tagú Euró­pai Unióban pedig 2,7%-os bővülést regisztráltak. Az uniós országok közül egyéb­ként Bulgária után Magyaror­szágon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaköltségek az egy évvel korábbihoz ké­pest. Magyarországon 5,6%-kal emelkedtek az egy órára jutó munkaköltségek, Bulgáriában 7,8%-kal. A leg­kisebb növekedést Portugáli­ában regisztrálta az uniós sta­tisztikai hivatal, 0,8%-ot, két tagországban pedig csökken­tek a munkaköltségek: Íror­szágban 2,2%-kal, Görögor­szágban 6,8%-kal. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8795 Lengyel zloty 3,9898 Cseh korona 24,125 Magyar forint 269,00 Horvát kuna 7,3850 Román lej 4,2710 Japán jen 114,24 Svájci frank 1,2039 Kanadai dollár 1,4004 USA-dollár 1,4235 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,47-1,39 24,83-23,38 280,27-256,13 OTP Bank 1,47-1,39 24,79-23,39 275,56-259,99 Postabank 1,48-1,38 24,95-23,26­Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 24,75-23,38 279,94-255,83 Tatra banka 1,46-1,39 24,75-23,49 278,59-257,41 Dexia banka 1,46-1,39 24,76-23,50 274,62-260,70 Általános Hitelbank 1,47-1,39 24,80-23,43 280,43-256,27 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Ismét fordulatot vett a görög adósságválság drámája, Athén elől egyelőre eldugták a mentőövet Felsejlik az államcsőd körvonala Folyamatosak a tüntetések Görögországban. A halódó hellén ál­lam az utolsó szalmaszálakba kapaszkodik. (TASR-felvétel) Luxembourg/ Athén. Újabb fordulatot vett Görögor­szág adósságválságának kezelése: az eurózóna pénzügyminiszterei a teg­nap éjszakába nyúló ta­nácskozásukon képtele­nek voltak megállapodni arról, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) páros át­utalja a tavaly megítélt 110 milliárd eurós hitel­csomag esedékes, 12 mil­liárdos részletét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tavaly májusban összeállí­tott mentőcsomag ötödik, 12 milliárdos részletének elodázá­sa (amelyből 8,7 milliárd eurót az unió biztosít, a Nemzetközi Valutaalap pedig 3,3 milliárd eurót tesz hozzá) július elejéig kitolja a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy Athén végül is megkapja-é a pénzt - ha nem, az azonnal államcsődhöz ve­zetne. Az átutalás elemi feltéte­lévé tették, hogy a görög parla­ment elfogadja a kormány 28 milliárd eurós újabb megszorí­tásokat, illetve 50 milliárdos privatizációs bevételt ígérő ki­igazító csomagját - derült ki Je- an-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, a pénzügyminiszte­rek tanácsa vezetőjének szavai­ból. Luxembourgban a pénz­ügyminiszterek arról is megál­lapodtak, hogy a magánhitele­zőket (bankokat) is bevonják a következő hitelezési program­ba - ez utóbbiak részvétele ön­kéntes lesz. A Radičová-kor- mány rövidesen megvitatja az állandó jellegű Európai Stabili­tási Mechanizmusba (ESM) be­fizetendő szlovák hozzájárulás kérdését. Az SaS továbbra is el­lenzi, hogy a mechanizmusba 5 év leforgása alatt befizessük az országra eső 659,2 millió eurót. Az athéni parlament tegnap máris megkezdte a vitát az újjá­alakított kormány programjá­ról, és várhatóan ma bonyolít­ják le a bizalmi szavazást. Geor- giosz Papandreu miniszterel­nök szocialista pártjának 155 képviselője van a 300 fős országgyűlésben, ám közülük páran lebegtetik támogatásu­kat, az ellenzék pedig elutasítja az együttműködést. A pénteken kinevezett új görög pénzügy- miniszter, Evangelosz Venizel- osz az eurócsoport tanácskozá­sán megesküdött rá, hogy a kormány elfogadtatja az új megszorító csomagot, s ezzel teljesíti az újabb EU-IMF segít­ség elnyerésének feltételét. Kérdés azonban, hogy elsza­kad-e a cérna a görög társada­lomnál. A Kapa Research SA pi­ackutató intézet felmérése sze­rint a görögök 47 százaléka el­lenzi a költségvetési kiadások és a bérek további csökkentését, valamint az adók emelését, és előrehozott választások kiírását akarja. Alig 35 százalék azok aránya, akik szerint el kell fo­gadni az újabb megszorító cso­magot. A hétvégén ismét több ezer tüntető vonult a törvény- hozás épülete elé, transzparen­seik szerint tolvajoknak és hit­szegőknek tartják képviselői­ket. A görög adósságválság végkifejlete az lesz, hogy a dél­európai ország elhagyja az eu- rózónát, de ezt a döntést a gö­rög politikai elit és a társadalom fogja meghozni. A drachmát visszahozó országot ennek el­lenére nem fogja magára hagy­ni a nemzetközi közösség - állít­ja az angol MarketWatch társa­ság. A végjátékban három elv­nek kell érvényesülnie - fejti ki David Marsh, a London and Ox­ford Capital Markets befekteté­si bank elnöke. Az első: nem a németek fogják kihúzni a du­gót, mert nem akarják vállalni az államcsődért a felelősséget. Az EMU elhagyása a görög par­lament és a társadalom szuve­rén döntése lesz, amelyet azon az alapon fognak meghozni, hogy mit tartanak az ország ér­dekének. A második elv: a né­metek semmilyen körülmények között nem maradhatnak egye­dül, bármilyen új valutamegál­lapodás, az EMU módosítása csak úgy képzelhető el, hogy Németországot megbízható partnerországok veszik körül, amelyek jelentős súlyt képvi­selnek a német külkereskede­lemben. A harmadik elv ugyan­az a görögökre vonatkoztatva, mint ami a németeket védi: ők sem maradhatnak egyedül. Az európai országok nem akarnak egyfajta mártírt faragni Görög­országból, ezért Athén meg­kapna minden segítséget, hogy az ország lehető legkisebb áldo­zattal visszatérhessen a drach­mához. A válságkezelés részt­vevői igyekeznek egymásra tol­ni a felelősséget, s ezzel egyút­tal terelgetik a végső megoldás - Görögország önkéntes kilépé­se az eurózónából - felé a fo­lyamatokat. (MTI, TASR, shz) Ha Kaník ötlete valóra válik, akár 30 ezer állami alkalmazottól válhatnak megjóval könnyebben Lapátra kerülhetnek a 65 év feletti dolgozók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánypártok lapátra kívánják tenni a nyugdí­jas korban lévő alkalmazottakat. Ľudovít Kaník, az SDKÚ parla­menti képviselője, volt munka­ügyi miniszter a munkatörvény­könyv készülő módosításába szeretné belevenni azt a kitételt is, amely szerint a 65 év feletti alkalmazottakat a munkáltatóik bármilyen indok nélkül elbo­csáthatnák. Ha az ötletre a par­lament is rábólintana, a Gazda­ságpolitikai Intézet (IHS) sze­rint csak az államigazgatásból 30 ezer ember állása kerülne ve­szélybe. Kaník ugyanakkor nem lát problémát az ügyben. „Az így elbocsátottak nem maradnak bevételek nélkül, hiszen ezt a nyugdíjon keresztül biztosítják számukra” - vallja a liberális gazdaságpolitikai intézkedései­ről ismert volt munkaügyi mi­niszter. A magánszférából a 65 éven felülieket csak abban az esetben bocsáthatnák el, ha eb­ben korábban megegyeztek a szakszervezetekkel is. Kaník ötletét az összes kor­mánypárt helyesli. „Ezzel lehe­tőséget biztosítunk a fiatalabb munkaerőnek” - nyilatkozta Jú­lius Brocka, a KDH parlamenti képviselője, aki szerint a hivata­loknak csak lehetőséget biztosí­tanak az elbocsátásokra, vagyis ha erre szükségük lesz, a 65 év feletti alkalmazottakat a jövő­ben is foglalkoztathatják. Az öt­lettel egyetért a Híd és az SaS is. Épp ez utóbbi képviselői vetet- tékfel nemrég ezt az ötletet, még ha ezúttal ezzel Kaník is állt elő elsőként. „Számomra mindegy, ki tette meg a javaslatot, ha ez segít a gazdaságon. A módosí­tást biztosan támogatjuk” - állít­ja Jozef Kollár, az SaS képviselői klubjának az elnöke. A javaslattal kapcsolatban Kaník beismerte, még mielőtt előállt volna vele, hosszas jogi vizsgálatnak vetették alá, hogy nem sérti-e az idősebb alkalma­zottak alkotmányos jogait. „A javaslat szerintem nem alkot­mányellenes. Az állam ezeknek az embereknek nyugdíjat fizet, vagyis nem beszélhetünk diszkriminációról” - vallja Vili­am Karas, a Maple 8c Fish ügy­védi iroda képviselője. Az ötlet ellen - egyébként szokatlan módon - még maguk a szak- szervezetek sem tiltakoznak hevesebben. „Érzékeny téma, ám mivel a fiatalabb korosztá­lyok körében 27 százalékos a munkanélküliség, egy ilyen le­hetőségnek meg kellene lennie” - nyilatkozta Emil Machyna, a KOVO vasas szakszervezet el­nöke. (mi, HN) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. június 19-től) Bank 7 nap 1 hónap Bírálati 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,05 0,10-0,15 0,15-0,35 0,5(H),70 1,00-1,20 1,60-1,80 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,20 2,80 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,43 0,01-0,62 0,01-0,90 0,01-1,35­0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,50 0,0(H),80 0,00-1,30 0,00-1,70 0,00-2,10 0,0(H), 10 UniCredit Bank 0,20-0,30 0,40-0,60 0,6(H),90 0,80-1,20 2,70-3,10 0,00-0,05 Dexia banka 0,15-0,45 0,4(H),75 0,90-1,15 2,85 0,05 Tatra banka 0,05 0,30-0,40 0,7(H), 80 1,20-1,30 1,90-2,00 2,50 0,10-0,50 Slovenská sporiteľňa 0,15-0,70 0,5(H),95 1,00-1,25 1,30-1,75 1,90-2,55 0,1(H),30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,20-0,25 1,00 1,20 1,50-1,55 2,50 0,10-6,00 Poštová banka 0,15-0,25 0,30-0,50 0,65-0,80 2,70 3,10 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. június 19-től) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,20­1,30­1,35 0,01 Dexia banka 0,20 0,50 0,50 0,60­0,75 0,10 Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,10-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 0,50 1,00­1,50­1,50 0,10

Next

/
Thumbnails
Contents