Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-13 / 136. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 13. www.ujszo.com Mihál: a Smer és a nyugdíjpénztárak cinkosok Kockázat nélkül ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jozef Mihál (SaS) szociális ügyi miniszer szerint a H. nyugdíjpillér reformjának ügyében a nyugdíjpénztárak nagy részének és a Smernek egyező érdekei voltak - ezért támadták a kormány által szerdán elfogadott módosítást. A Smer és a nyugdíjpénztárak egy része - elsősorban a nagyobbak - a hozamgaranciák kérdésében nem ért egyet a tervezettel. Mihál úgy véli, a nagy pénztárak számára kedvező volt a Fico-féle, két évvel ezelőtt elfogadott módosítás, melynek következtében szinte kockázat nélkülivé vált a gazdálkodásuk, és a járulékokhoz is hamarabb hozzájuthattak. A Smer 100 millió eurót vett el a számlatulajdonosoktól, és további 100 millióval lehettek volna nagyobbak a bevételek, ha nem deformálták volna a rendszert két éve - mondta tegnap Mihál a Markíza Testre szabva című vitaműsorában. Vitapartnere, Peter Kažimír (Smer) azzal érvelt, ők csak a válság hatására fellépő általános bizonytalanságban kívánták megvédeni a számlatulajdonosok pénzét. Jelenleg minimális hozamot termel mind a három típusú nyugdíjalap, az infláció leszámítása után a pénztártagok veszteségek az utóbbi két évben. „Ez arra volt jó, hogy 2014-ben jöjjön egy Orbán típusú és Ficóhoz hasonló hangú politikus, aki majd azt mondja: ilyen alacsony hozam mellett nem éri meg, és eltörli a II. nyugdíjpillért” - mondta Mihál. A kormánytervezet sorsa egyelőre kérdéses, az OKS képviselőit még meg kell győzni ahhoz, hogy a parlamenten is sikerrel átmenjen. A Smer saját tervezetet nyújt be a témában. (MSz) A szakma szerint néhány vállalatnak kedvez Kamara: üzleti érdekeket követ a gyógyszertörvény ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A független gyógyszerész szakma felszámolása felé vezető céltudatos lépésnek tekinti a tervezett gyógyszer- törvényt a Szlovákiai Gyógyszerészek Kamarája. A jogszabály- tervezet több kitétele ugyanis diplomás elárusító szintjére degradálja a gyógyszerészeket, veszélyezteti a gyógyszerellátás minőségét és a betegek biztonságát. A kamara a beteg biztonságának veszélyeztetését látja abban, hogy ezentúl a több gyógyszertárat is üzemeltető személyeknek elég egyetlen engedélyt kérniük. „A kamara kérdezi Ivan Uhliariktól: ha az egészségügyben eddig 21 engedélyeztetési feltétel volt érvényben, akkor a gyógyszerészek számára mostantól miért olyan puhák ezek a kritériumok? Talán az egészségügyi források 30 százalékáért, amivel a gyógyszerész szakma rendelkezik?” - teszi fel a kérdést Ondrej Sukel, a kamara alelnöke. A kamara elutasítja az ún. hűségkártyák legalizálására tett ismételt kísérletet, mert szerinte a minisztérium ezzel néhány magánvállalat üzleti érdekeinek kedvez. A betegnek ugyanis semmi haszna nincs belőle, csak néhány magánvállalatot segít abban, hogy uralja a piacot. A felmérések azt bizonyítják, hogy hatására még a gyógyszerfogyasztás is növekedne, vagyis negatívan hatna a közfinanszírozásra. A módosított gyógyszertörvény hazardíroz az emberek egészségével, hogy előnyhöz juttasson néhány, laikus által vezetett vállalatot, ami középtávon a piac monopolizá- lásához vezethet - véli a gyógyszerészkamara. (ki) RÖVIDEN Titkolnák a büntetéseket a cégek Pozsony. A munkáltatók határozottan visszautasították a szociális tárca tervét, amely szerint a Nemzeti Munkafelügyelet által az egyes cégekre kiszabott büntetésekről a jövőben a lakosságot is tájékoztatnák. A Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) szerint az egyes ágazatokra más-más szabályok érvényesek, a büntetések mértéke is más, a büntetés összegéről közzétett adatok így nem lehetnek objektívek, ami sértheti az egyes ágazatok versenypozícióit. (SITA) Továbbra is csúcson az IT-ágazat Pozsony. A statisztikai hivatal által vizsgált ágazatok közül az idei év első négy hónapjában is az információ-technológiai (IT) ágazatban dolgozók keresték a legtöbbet, a havi bruttó átlagbérük elérte az 1634 eurót. Az iparban ez 779, a nagykereskedelemben 731, a közlekedésben 687, az építőiparban pedig 568 euró volt. A legalacsonyabb béreket az éttermi és szállodai alkalmazottaknak fizették, ebben az ágazatban az átlagfizetés a 360 eurót sem éri el. Az inflációt is figyelembe vevő reálbérek az elmúlt egy évben csak az IT- ágazatban és az építőiparban nőttek, 1,5 és 1,2 százalékkal, a többiben továbbra is csökkentek. (TASR) Gyakori gond volt, hogy a lakosokat többszöri próbálkozásra sem találták otthon a biztosok Sok morgás, kevés érdemi panasz A jó biztos mindenhol meglelte a módját... (TASR-felvétel) Rimaszombat/Királyhel- mec/Léva/Komárom/Du- naszerdahely/Vágsellye/ Léva. A lapunk által készített összeállításból úgy látszik, a népszámlálással kapcsolatos hisztéria ellenére az adatlapok túlnyomó többségét sikerült összegyűjteni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Rimaszombati Városi Hivatal szakelőadója, Marta Fe- keteová szerint hozzájuk mindössze két panasz érkezett telefonon hiányzó népszámlálási ívek miatt, ezeket azonnal orvosolták. Az ívek visszajuttatásakor nem tapasztaltak komolyabb hiányosságokat, sok esetben azok a polgárok, akik utazni készültek, maguk vitték be a hivatalba a kitöltött íveket. A hivatalnok szerint inkább a népszámláló biztosok részéről érkezett sűrűn panasz: sok kritika érte őket, és sok polgár elutasító volt velük szemben. A fiatalok voltak kritikusabbak Bár Rimaszombatban egyik népszámlálási biztos sem adta vissza a megbízatást, többen is jelezték, a mostani formában lebonyolított népszámlálásban a jövőben biztosan nem kívánnak részt venni. Érdekes módon az idősebb lakosokkal szinte alig volt gond, de a fiatalabb generáció részéről sok kritika érte a népszámlálást. A számlálóbiztosokkal szerződést kötött a város, a biztosok egy fő adatainak felvételéért 0,64 eurót, egy ház és egy lakás adataiért 0,33 centet kapnak. A hivatal arányosan és az elvégzett munkának megfelelően fogja honorálni a népszámlálási biztosokat, de azt szeretnék, ha a nehezebb terepen dolgozóknak, a több utazásra kényszerült biztosoknak kicsivel kiegészíthetnék a honoráriumát. Királyhelmecen nem érkezett panasz a városi hivatalba. Az viszont, hogy a lakosság pontatlan nyilvántartása miatt az adatbázisokban a városból régen elköltözöttek, állandó lakhelyüket időközben megváltoztatok, vagy évtizedekkel ezelőtt elhunytak is szerepeltek, többször előfordult. Nézik a munka minőségét is A lévai városházára érkeztek panaszok, az ületékes osztály- vezető szerint a leadás kapcsán is voltak fennakadások, de ezek szinte kivétel nélkül azzal függtek össze, hogy a biztos többszöri próbálkozás után sem nem találta otthon az érintetteket. Előfordult viszont az is, hogy az emberek arrogánsak voltak, nem akartak együttműködni. Ugyanakkor a város egyik neuralgikus pontjának tartott, szociálisan nehéz helyzetben élők lakta Lászlómű- vében - ahol komoly problémákkal számoltak a biztosok - szinte gond nélkül, rendben zajlott le a cenzus. A lévai biztosok annyiszor 40,20 eurós honoráriumot kapnak, ahány napot töltöttek a munkával. A napok számának meghatározásakor a lakosok, háztartások, lakások számából indulnak ki, és figyelembe veszik a körzet nehézségét, igényességét, valamint az elvégzett munka minőségét is. Komáromban 127 népszámlálási biztossal között szerződést a város. „Egy-két személy esetében javasolni fogom a polgármester úrnak, fontolja meg a szankció lehetőségét, mert az illető nem az elvárásoknak megfelelően végezte munkáját” - árulta el Dubány Katalin, a hivatal közigazgatási osztályának vezetője. Huslička Erikától, a hivatal munkatársától megtudtuk: telefonon 15-20 polgár panaszkodott, hogy nem kapott időben számlálóívet, illetve nem szedték be tőlük azokat. „Minden alkalommal felhívtuk az illetékes biztost, aki többnyire azt válaszolta, hogy ő többször kiment az adott címre, de nem talált otthon senkit. Ilyen helyzetekben nehéz igazságot tenni” - mondta. Ugyanakkor az is előfordult, hogy valaki személyesen a hivatalba hozta be a kitöltött íveket. „Több számlálóbiztos viszont arra panaszkodott, hogy már az egyes lépcsőházakba nehezen jutott be, és az azonosító kód körüli zűrzavar miatt is rajtuk töltötték ki a mérgüket néhányan” - tette hozzá Huslička Erika. Felelőtlenül álltak hozzá a lakosok? A dunaszerdahelyi városházára írásbeli panasz nem érkezett a számlálóbiztosok munkájára vonatkozóan, közölte Bub- niak Júlia hivatalvezető. Feszültséget persze itt is gerjesztett a népszámlálás. Megesett, hogy a lakosok szóban emeltek kifogást, a hivatal alkalmazottai ilyen esetekben közvetítőként léptek fel a számlálóbiztosok és a lakosság között. Ľuba Boháčová a Vágsellyei Városi Hivatal szervezési osztályának vezetője elmondta: igen, érkeztek panaszok a lakosoktól arra vonatkozóan, hogy nem kapták meg a nyomtatványt, vagy nem jöttek el érte időben a számlálóbiztosok, de ezeket a problémákat menet közben már orvosolták. Az érsekújvári hivatal illetékesei szerint a lakosok egy része felelőtlenül állt a feladathoz, volt aki a betegségére hivatkozva egy-két hétig nem volt elérhető, és akadt olyan lakos, akihez a számlálóbiztosnak többször is el kellett menni a kérdőívért, mert azt elfelejtette kitölteni a megbeszélt időre, (szász, leczo, fm, vkm, la, száz) Érdemes a banknál konkrétan rákérdezni, feltétel-e a szlovák állampolgárság megléte A hiteligénylésre is kihat a honosítás VERES ISTVÁN Pozsony. A szlovák állam- polgárság elvesztése a jelzálog- hitel igénylésére is hatással lehet. Aki újonnan szerzett magyar állampolgárságát a szlovák hatóságoknak nem jelenti be, és szlovák banktól jelzáloghiteit vesz fel, kockázatokkal kell számolnia. Mivel a szlovák állampolgársági törvény értelmében abban az időpontban megszűnik a szlovák állampolgárságunk, amikor felvesszük a magyart (vagy más országét), szlovákszemélyi igazolványunk is érvénytelenné válik. Ha másik állampolgárságát eltitkolva mégis ezzel venne fel valaki jelzáloghitelt, okirathamisítással ugyan nem, viszont hitelcsalással megvádolhatnák. Főleg akkor, ha a hitel felvételének feltétele a szlovák állampolgárság, de a hitelt felvevő nem közli a hitelezővel, hogy ennek a feltételnek nem tesz eleget, magyarázta lapunk megkeresésére Lancz Attila, a Fórum Intézet Jogsegélyszolgálatának munkatársa. „Ehhez az is szükséges, hogy az így hitelhez jutott személy a hitelező megtévesztésével kifejezetten kárt okozzon a hitelezőnek” - figyelmeztet a jogász. Ha ez így van, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az egyén. Ha a hitel felvételéhez elegendő csak a szlovákiai lakhely (tehát nem feltétel a szlovák állampolgárság is), akkor esetünkben nem lehet szó hitelezési csalásról - emlékeztet Lancz. Ha károkozás történt, hitelezési csalás miatt egytől öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető. „Sem pedig abban az esetben, ha egyébként feltétel a szlovák állampolgárság, de a szlovák állampolgársággal nem rendelkező adós, aki megtévesztette a hitelezőt, rendesen fizeti a hitel részleteit, azaz nem okoz kárt a hitelezőnek” - állítja, hozzátéve, hogy ha nem is keletkezik kár, a hitelező úgy is különféleképpen büntetheti az adóst, például azzal, hogy a hitel egy összegben való visszafizetésére szólítja fel (az adós mégiscsak tévedésbe ejtette őt, ha nem is okozott kárt). Ezek a hitelezői büntetések viszont a hitelnyújtás konkrét feltételeitől függnek, és pénzintézetenként változnak. Érdemes tehát a banknál konkrétan rákérdezni, hogy a hitel megítélésének feltétele-e a szlovák állampolgárság megléte, vagy elég a szlovákiai állandólakhely.
