Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-01 / 126. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 1. www.ujszo.com A kis iskolákban vendégtanár taníthatná Harmadiktól kötelező lesz az angol nyelv VERES ISTVÁN Pozsony. Szeptembertől ugyan egységesen kötelező lesz az alapiskolákban az angol nyelv oktatása, az iskolák vi­szont több részletkérdésben maguk dönthetnek. A miniszté­rium megkötése mindössze arra vonatkozik, hogy az angolnak az elsőként oktatott idegen nyelvnek kell lennie. Azokban az első és második osztályok­ban, amelyekben már más ide­gen nyelv oktatása folyik, nem kell azonnal áttérni az angolra, elég, ha hatodiktól kezdik ta­nulni a diákok. A szeptembertől nyíló osztályokban viszont már mindenhol az angolt kell oktat­ni első idegen nyelvként. To­vábbi újítás, hogy a következő tanévtől a minisztérium nem évfolyamok, hanem tagozatok alapján.adja a támogatásokat. Az alsó tagozaton például hat óra angolt írnak elő, az iskola pedig eldöntheti, hogy ezt az egyes tanévekre hogyan osztja szét. „Mi heti három órát aján­lunk, mégpedig harmadiktól” - magyarázta Eugen Jurzyca (SDKÚ) tárcavezető. Elmondta azt is, hogy azokkal a kis lét­számú vidéki iskolákkal, ame­lyekben gondot jelent az angol­tanár alkalmazása, külön fog megegyezni a minisztérium. .Átjárhat ide az angoltanár egy másik, közeli iskolából is, a költségeket adott esetben nor­matív támogatásból fedezhetik” - ígéri Jurzyca. Szigeti László volt oktatás­ügyi miniszter aggodalommal figyeli az angol nyelv oktatásá­val kapcsolatos változásokat. Szerinte Jurzycáék munkája ha­tározatlan és indokolatlanul módosítgatja a tervezetet. „Az oktatásügyi minisztérium ere­detileg az első évfolyamtól sze­rette volna bevezetni a kötelező angol nyelvoktatást, ami ellen annak idején az MKP határozot­tan tiltakozott. Sajnálatra mél­tó, hogy a tárca csak három hó­nappal az új jogszabály elfoga­dása után reagál, és tájékoztat arról, hogy azokra a tanulókra, akik az alapiskola első osztályá­tól kezdve bármilyen idegen nyelvet tanulnak, a februári törvénymódosítás nem vonat­kozik” - vélekedik az MKP okta­tási-kulturális alélnöke. Mivel a magyar tannyelvű is­kolákban a szlovákot nem ide­gen nyelvként oktatják, ezért az angol nyelv oktatására is ugyan­azok a szabályok vonatkoznak, mint a szlovák iskolákban. RÖVIDEN Slota Gašparovičnál lobbizott Pozsony. Ivan Gašparovič államfőnél járt még hétfőn Ján Slota, az SNS elnöke, és arról győzködte, hogy ne írja alá a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. A találkozóról csak teg­nap számoltak be. Slota azt mondta az elnöknek, hogy a tör­vény aláírása „a szlovák államiság elárulása” lenne. „Az el­nök úr biztosított, hogy intenzíven foglalkozik a törvénnyel, és döntése a szlovák állampolgárok és a szlovák államiság javát szolgálja majd” - mondta Slota. Egyúttal meghívta Gašparovičot az SNS turócszentmártoni központi ünnepség­re, június 4-én a párt megalakulásának 140. évfordulóját fogják ünnepelni. Slota az elnöknél is bírálta a belügyminisz­tériumot és a rendőrség vezetését. (TASR) Megmenekült az SNS-frakció Pozsony. Richard Sulik házelnök tegnap bejelentette, a Szlovák Nemzeti Pártnak továbbra is lehet parlamenti frakció­ja. Anna Belousovová és Rudolf Púčik kilépése után ugyanis kérdésessé vált, működhet-e tovább, mert az SNS-nek már csak 7 képviselője van. Sulik szerint a törvény csak azt taglal­ja, hogy a frakció megalakításához van szükség legalább 8 képviselőre, azt nem, hogy ezt követően hány képviselővel működhet a frakció. A kérdésnek komoly anyagi vonzata van, mert a pártok pénzt kapnak frakciójuk működtetésére. (MSz) Tisztelgés Mádl Ferenc emléke előtt Pozsony. Részvétnyilvánítási könyvet nyitott Magyaror­szág pozsonyi nagykövetsége. Mindazok, akik tiszteletüket és részvétüket kívánják kifejezni a néhai Mádl Ferenc volt köztársasági elnök emléke előtt, kegyeletüket a nagykövet­ség Nad Lomom 28. szám alatt található épületében róhatják le ma 10 és 12 óra, valamint 13 és 15 óra között, (ú) Ellentét az SaS és a KDH közt Pozsony. Az SaS tegnap a parlament elé teijesztette javasla­tát, mely szerint az elvált szülők felváltva is nevelhetnék gyer­mekeiket, ha ennek feltételeit adottak, ám a javaslat néhány KDH-s képviselő ellenállása miatt megbukott. Richard Sulik, a liberális SaS elnöke szerint a kereszténydemokraták nem vi­selkedtek korrektül és felrúgták a korábbi megállapodásukat. Háttérinformációk szerint a KDH azért süllyesztette el az SaS- es javaslatot, mert a párt múlt héten nem támogatta a keresz­ténydemokraták játékautomatákkal kapcsolatos szigorító ja­vaslatát. (MSz) Az SaS népszerűsége az 5 százalékos küszöb környékére zuhant Egyedül kormányozhatna a Smer Pozsony. Tovább nőtt a Smer támogatottsága - derül ki a Focus ügynök­ség friss felméréséből, melyet május 4-e és 10-e között készítettek. A Ro­bert Fico vezette pártot a megkérdezettek 47,1%-a választaná, ennyit ko­rábban még egyszer sem mértek a Smernek. MÓZES SZABOLCS Martin Slosiarik, a Focus elemzője szerint a Smer támo­gatottsága még tovább nőhet. „Korábban úgy véltem, 45 szá-. zalék körül van a plafon, de most úgy látom, még tovább erősödhet a Smer” - mondta lapunknak Slosiarik. Az elemző szerint az ellenzéki párt főként a bizonytalanok és a nem sza­vazók táborából szerzett új hí­veket. Ha a választások ilyen ered­ményt hoznának, a Smer egye­Pártok támogatottsága párt május március Smer 47,1% 44,8% SDKÚ 12,2% 16,5% KDH 9,5% 6,3% SNS 8,1% 6,2% Híd 6,1% 7,9% SaS 5,2% 7,1% MKP 4,7% 4,3% HZDS 3,4% 2,4% Forrás: Focus ügynökség dűl is kormányt tudna alakíta­ni, Ficóék 80 mandátumot sze­reznének a 150 fős parlament­ben. A jelenlegi kormánykoalí­ciónak 79 képviselője van. Erősített a másik ellenzéki párt is, az SNS 8,1%-on áll. 2009 óta nem mértek ilyen magas támogatottságot Slotá- éknak, akik tavaly alig lépték át az 5%-os bejutási küszöböt. Igaz, az adatok rögzítése óta az SNS-ből kilépő egykori alel- nök, Anna Belousovová beje­lentette pártalapítási szándé­kát. Slosiarik ezzel kapcsolat­ban megjegyezte: véleménye szerint Belousosová előtt szinte lehetetlen küldetés áll, az SNS szavazói ugyanis nagyrészt Slota stílusa miatt választják a pártot. Padlón az SaS Az ellenzék erősödésével párhuzamosan gyengülnek a kormánypártok. Ez leginkább az SaS-re érvényes, melynek a választások óta nem mért a Fo­cus - és más közvélemény-ku­tató ügynökség sem - üyen ala­csony népszerűséget. Ha most tartották volna a választásokat, Sulíkék épphogy csak bejutot­tak volna a törvényhozásba. A KDH márciushoz képest erősödött valamelyest, ám tá­mogatottsága továbbra is a 6-10% közötti tartományban mozog. Márciushoz képest - akkor készített utoljára felmé­rést a Focus - a Híd és az SDKÚ népszerűsége is esett. Előbbié közel két, utóbbié több mint négy százalékponttal. Nincs táborok közötti átjárás Slosiarik elmondta: felméré­seik szerint a kormánypártok támogatói nem szivárognak át az ellenzéki pártokhoz, hanem a bizonytalanok táborát növe­lik. Ez alól részben az SaS szimpatizánsai alkotnak kivé­telt, a párt tavalyi választóinak egy része korábban a Smertől jött, s az utóbbi időben hozzá pártolt vissza. így tehát tovább­ra is minimális az átjárás a két nagy politikai tábor, a kor­mánypárti és az ellenzéki kö­zött. Az MKP továbbra is az 5 szá­zalékos bejutási küszöb alatt van, igaz, most már csak 3 ti­zeddel. A többi pártnak esélye sincs a parlamentbe jutásra, bár meglepetésre a HZDS népszerűsége is enyhén nőtt. A Polgári Konzervatív Pártot (OKS) és az Igor Matovič-féle alakuló pártot a megkérdezet­tek közül szinte senki sem vá­lasztotta volna. Első olvasatban megszavazta a parlament a képviselők mentelmi jogának szűkítését Csak az egyéni jogokat ismerné el a Smer (TASR-felvétel) Pozsony. A képviselők teg­nap első olvasatban elfogadták a képviselők kihágásokra vo­natkozó mentelmi jogának el­törlését. A koalíciós javaslatot a kormánypárti képviselőkön kí­vül Anna Belousovová és Rudolf Púčik egykori SNS-es képvise­lők is támogatták. A parlament szintén első ol­vasatban elfogadta a Smer al­kotmánymódosítási tervezetét is. Eszerint Szlovákia minden állampolgára számára biztosít­ja az alapvető egyéni és szabad­ságjogokat, de a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó szemé­lyek esetében csak az egyéni jo­gokat ismeri el. A módosítással az ellenzéki párt az új magyar alkotmányra kíván reagálni, mely egyik passzusában hang­súlyozza, Magyarország segíti a határon túli magyarokat kollek­tívjogaik elérése érdekében. A smeres tervezetet öt KDH-s honatya mellett mind a négy független képviselő támogatta, így jutott a második olvasatba. Ahhoz viszont, hogy azt is si-. kerrel vegye, már 90 igenre lesz szükség - erre minimális az esély. A képviselők első olvasatban jóváhagyták a mečiari amnesz­tiák eltörlését is, a javaslatot az SNS-frakció is támogatta, így 85 voksot kapott. A második olvasatban viszont ez is kevés lesz, ugyanis alkotmánytör­vényről van szó, így 90 szava­zat kell. A Smer támogatása nélkül erre nincs esély, Ficóék pedig már jelezték: nem támo­gatják a tervezetet. A képviselők második olva­satban elfogadták a sajtótör­vény módosítását is, amely - hacsak az államfő meg nem vétózza - július 1-jén hatályba is lép. A tervezet többek között szűkíti a válaszadás jogát a nyomtatott sajtóban, és visszanyesi a három évvel ez­előtt elfogadott Maďarič-féle sajtótörvény nemzetközi szer­vezetek által is kritizált vad­hajtásait. (MSz) A parlament elnöke nem várja meg az alkotmánybíróság döntését Kihirdetik a főügyészválasztás időpontját ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Richard Sulik (SaS) házelnök a hét folyamán bejelenti a nyilvános fő­ügyészválasztás időpontját. Teszi ezt annak ellenére, hogy a jelenleg főügyészi teendőket ellátó Ladislav Tichý az alkot­mánybíróságon támadta meg a nyilvános főügyészválasz­tást, szerinte ugyanis az új házszabálytörvény alkot­mányellenes, mivel akadá­lyozza a parlamenti képviselő­ket a szabad döntéshozatal­ban. Sulik szerint Tichý érvei nem olyan súlyosak, hogy ne lehetne megtartani a válasz­tást. „A választóknak joguk van tudni, hogyan szavaznak a képviselők. A szabad döntés- hozatalt pedig a mentelmi jog garantálja” - érvelt Sulik teg­nap a parlamentben. Tichý beadványában azt is kifogásolja, hogy a parlament akkor akar főügyészt választa­ni, amikor a titkos szavazás még nem zárult le. Sulik sze­rint a titkos szavazás lezárult, a nyilvános pedig új jelöltekkel és szabályokkal fog zajlani. Az alkotmánybíróság esetleges döntését ugyanakkor tisztelet­ben fogjuk tartani - ígérte. Su­lik cáfolta, hogy szándékosan sietteti a nyilvános szavazás ki­írását. „Ha mindenáron meg akartuk volna előzni az alkot­mánybíróságot, már múlt csü­törtökön kiírhattuk volna a vá­lasztás időpontját. Azonban elég hosszú ideje nincs már az országnak főügyésze, és ez nem jó” - vélekedik Sulik. A kérdésre, mi lesz akkor, ha az új főügyész megválasztása után az alkotmánybíróság kifo­gást emel a választás ellen, Sul­ik azt felelte: a kérdés korai. A kormánykoalíció tavaly októbertől igyekszik megvá­lasztani az előző főügyész, Dobroslav Tmka utódját. (TASR, vps)

Next

/
Thumbnails
Contents