Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-01 / 126. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 1. Nagy József környezetvédelmi miniszter szigorítani akarja a törvényt; jövőre az unió tagállamai előtt megnyílik a szlovák hulladékpiac Ellephet bennünket a nyugati szemét A hivatalos becslések szerint hatezer illegális szemälerakat van az országban (TASR-felvétel) Pozsony. Ha nem sikerül gyorsan szigorítani a hulladéktörvényt, az országot néhány hónapon belül ellephetik a szeméthegyek. Több száz tonna szemetet szállíthatnak hozzánk külföldről. DEMECS PÉTER Jövőre az Európai Unió tagállamai előtt megnyílik a szlovák hulladékpiac, a hazai jogszabály pedig nem elég szigorú az előző kormányok hozzáállása miatt. Ezen akar változtatni Nagy József (Híd) környezetvédelmi miniszter, aki még idén szigorítaná a törvényt. Célja, hogy a lakosság és az önkormányzatok tudatosítsák, a szemét feldolgozása pénzbe kerül, és a hulladék tárolásánál jobb és olcsóbb megoldás a szemét energetikai célokra való újrahasznosítása. Az unió másként tekint a szemétre A lakosság egyelőre csak azzal békéit meg, bogy az üveget és a műanyagot más-más konténerbe kell dobni, ám a szelektív hulladékgyűjtés nem csak ennyit jelent. Mivel a hulladék szétválogatása és újrahasznosítása költséges, és a többletkiadások nagy részét a hulladékot „termelő” lakosságnak kellene megfizetnie, eddig nem volt politikai akarat a nyugaton már régen bevált szelektív módszer bevezetésére. Ezért inkább azt a megoldást választották, hogy az újrahasznosítással, illetve hulladéktárolással összefüggő költségeket a termékek gyártóira ruházták át, mondván: a vásárlókat úgysem érdekli, milyen tételekből tevődik össze egy- egy termék ára. A hulladékpiacot jelenleg két tényező befolyásolja. Az egyik a kitermelt, vagy eladott termékekre vonatkozó újrahasznosítási illeték, a másik pedig az úgynevezett hulladékadó, tehát a hulladék tárolásáért járó illeték. Az Európai Unió néhány tagállamában, például Hollandiában, Németországban, Belgiumban különböző rendeletek elfogadása helyett megtiltották, hogy a kitermelt hulladék döntő részét hulladéktárolókban helyezzék el. Emellett megemelték a tárolásért járó illetéket, így piacra léptek a hulladékfeldolgozók, például a hulladékégető üzemek. Elévült szlovákiai szabályozás Szlovákiában a hulladék- gazdálkodással összefüggő szabályozások kidolgozásakor figyelmen kívül hagyták az unió más tagállamaiban már bevált módszereket. Ennek következtében a hazai rendszer nem felel meg az uniós normáknak; a lakosság úgy látja, túl magas a szemétdíj; a feldolgozók pedig hátrányos helyzetben vannak a külföldi konkurenciával szemben. Például a hulladék tárolásáért fizetett illeték (külföldön szemétadó) az uniós tagállamok közül Szlovákiában a legalacsonyabb. Ausztriában körülbelül 66 eurót kell fizetni tonnánként a hulladék tárolásáért, nálunk alig 5 eurót. 2012-től ráadásul a szlovák hulladékgazdálkodási piac is megnyílik az uniós országok előtt, és ez a szemétadók közti óriási különbség miatt nagy veszélyt jelent - állítja Nagy. „Nem csak azért, mert kamionokkal szállítanák a mi lera- katainkba a szemetet. Értesüléseink szerint az osztrákok hajlandóak területeket felvásárolni, hogy itt építsenek hulladéktározókat” - mondta. Elsősorban a hulladékgazdálkodási törvényt kell módosítani, hogy abban a szemét tárolása ne prioritásként szerepeljen. Ehhez viszont az kell, hogy az állam a hulladékfeldolgozást, például az energetikai célokra való újrahasznosítást, tehát a szemét elégetését szorgalmazza. Nem újdonság a hulladékégetés Nagy József szerint külföldön már évtizedek óta jól bevált eljárás, hogy a hulladékot elégetik, és ezáltal hőenergiát vagy villanyáramot termelnek. Ezen a téren piacvezető ország Dánia, Svédország, Svájc, Hollandia vagy Belgium, ahol a szemét több mint feléből energiát termelnek. Az ottani kormányok ugyanis elérték azt, amit nálunk eddig nem sikerült: megemelték a szemétadót; összekapcsolták a szemétégetőket az energia- ellátó rendszerrel; és elsősorban sikerült meggyőzniük a lakosságot: tévhit, hogy a szemétégetők károsak a környezetre. „Nálunk ez lesz az egyik legnehezebb feladat, meggyőzni az embereket arról, hogy a szemétégetők a modern technológiáknak köszönhetően egyáltalán nem jelentenek veszélyt a környezetre” - mondta a miniszter. A különböző környezetvédelmi szervezetek, amelyek hátterében gyakran érdekcsoportok vagy lobbicsoportok állnak, egyelőre sikeresen végzik munkájukat a lakosság riogatása terén. ,A lobbicsoportok nyomása már most is érezhető, a parlamentben pedig még jelentősebb lesz, de ennek ellenére úgy gondolom, elkerülhetetlen a jogszabály módosítása” - mondta a miniszter. Sajnálatosnak nevezte azt is, hogy az országban van egy szlovák cég, amely szemétégető kazánokat gyárt, és már több mint hatvan kazánt adott el külföldre, de Szlovákiába még egyet sem. Az országban két nagyobb hulladékégető van, Pozsonyban és Kassán. Az illegális szemétlerakatokvége Csak a hivatalos adatok szerint körülbelül hatezer illegális szemétlerakat van Szlovákiában. Nagy József szerint részben azért, mert nem elég szigorúak a büntetések. Az illegális szemétlerakatok gyakran néhány méterre találhatók a szeméttelepektől, ahol természetesen fizetni kell a szemét elhelyezéséért. Nagy szerint az a megoldás, hogy megemelik a bírságokat és kifizettetik a hulladék eltávolításának költségeit is. Az illegális szemétlerakatoknál éjjellátó készülékek, mozgásra reagáló fényképezőgépek vagy kamerák segítségével könnyen lelep- lezhetőek lennének a tettesek. Magyarul is kommunikál a tárca Pozsony. Tegnaptól böngészhető a környezetvédelmi minisztérium honlapjának magyar nyelvű változata. Nem az oldal szlovák változatának teljes magyar fordításáról van szó, viszont a legfontosabb információkat megtalálják rajta magyarul. „Fontosnak tartom, hogy a minisztériumok és a nagyobb államigazgatási szervek magyarul is elérhetővé tegyék a magyar kisebbség számára az információkat” - mondta a tárca vezetője, Nagy József. A honlap címe www.minzp.sk. Miután kinyílt, az oldal jobb felső sarkában lehet átkapcsolni a magyar változatra, (dp) Csalódást keltőnek tartja a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság a módosítás eredményét Budapest kifogásolja a kisebbségi nyelvtörvény több rendelkezését A disszidálni szándékozókra vadásztak Nyilvános a komáromi hírszerzők listája ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Csalódást keltőnek tartja a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság a szlovák kisebbségi nyelvtörvény múlt heti módosításának eredményét. „Magyarország nagy várakozással tekintett a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása elé. A szlovák parlament által május 25-én elfogadott törvénymódosítás eredménye azonban csalódást keltő” - írja állásfoglalásában az államtitkárság. Néhány vonatkozásban ugyan van pozitív elmozdulás, a törvény viszont „továbbra is fenntartja a bizonytalanságot, és így a félelem légkörét”, hiszen sok esetben csupán lehetőségről, nem pedig kötelezettségről rendelkezik a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása kapcsán. Az állásfoglalás szerint „mélységes csalódással értesültek” például arról, hogy azokban a hivatalokban, ahol anyanyelve használatára létszámaránya alapján jogosult valamely nemzetiség, továbbra sem előírás, hogy legyen olyan alkalmazott, aki beszéli az adott nyelvet. A kisebbségek kiszolgáltatottságát növelő komoly visszalépésnek tekintik, hogy a törvénymódosítás alapján időbeli keret határozható meg a nemzetiségi nyelvű ügyintézésre. Diszkriminatívnak és a kisebbségi kereskedelmi televíziózás ellehetetlenítésére való törekvésként értékelik a kisebbségi nyelvű tévéműsorok államnyelven történő feliratozásának kötelezettségét. Véleményük szerint abszurd az a rendelkezés is, amely az önkormányzati rendőrök esetében minden jelenlevő beleegyezéséhez köti a kisebbségi nyelv használatának lehetőségét. „Biztosak vagyunk abban, hogy Szlovákia érdekét az szolgálja, ha a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvhasználatát az emberi jogok általános alapelvei és a nemzetközi előírások alapján, az érintettek általános megelégedésére rendezi” - emelte ki az állam- titkárság, hozzátéve: szilárd meggyőződése, hogy csak olyan törvénymódosítás jelenthet megoldást a fennálló problémákra, amely helyreállítja az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között az előbbi javára megbomlott egyensúlyt. A kisebbségi nyelvhasználati törvény mindenképpen előrelépést jelent, az 1999-es állapothoz képest ugyanis bővültek a hazai kisebbségi nyelvi jogok, reagált az állás- foglalásra Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. „Mi örültünk volna a legjobban, ha a parlamentben azt a módosítást fogadják el, amelyet korábban Rudolf Chmel javaslataként a kormány is jóváhagyott” - mondta Sólymos. (MTI, vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) tegnap nyilvánosságra hozta a honlapján a kommunista Határőrség 11. dandárja hírszerző tisztjeinek listáját. A parancsnokok, parancsnokhelyettesek és tisztek nevét, szolgálatuk idejét, születésük dátumát, és esetenként a fényképüket tette közzé a hivatal. A kommunizmusban az osztrák és német határon sok disszidens vesztette életét. A határt aknamező és elektromos kerítés is védte, őrzését az Állambiztonsági Szolgálatra (ŠtB) bízták. Ľubomír Morbacher kutatás- vezető elmondta: a Határőrség 11. dandárjának hírszerző tisztjei nem voltak sokan, de annál fontosabb represszív csoportnak számítottak. A dandár egyes zászlóaljai Pozsonyban, Komáromban, Malackán és Stomfán állomásoztak, hírszerző és elhárító egységek tartoztak hozzá. Ügynökeik külföldön és a menekülttáborokban is működtek, diverzáns akciókat és emberrab- lásokatisvégrehajtottak. ,,Az itteni hírszerzők nemcsak szlovákok voltak, cseh és magyar nemzetiségűek is voltak közöttük” - mondta Vladimír Palkó, az ÚPN munkatársa. „Kutatómunkánkkal száz pártkádert sikerült azonosítani” -jelentette ki Ivan Petranský, az UPN igazgatója. (A lista a www.upn.gov.sk/ut vary-stb-a-ps-na-slovensku/ 11-brigada internetes címen tekinthető meg.) (SITA, TASR)
