Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-21 / 117. szám, szombat
10 Szalon ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 21. www.ujszo.com A nemzeti kisebbségek hozzájárulnak egy ország vagy régió vonzóerejének növeléséhez, és nagy szerepük van abban, hogy a turisták visszatérjenek... Kisebbségi újságírók autonómiában Nem mindennapi élményben volt részük az elmúlt hét utolsó felében azoknak az újságíróknak, akiknapi- lapjukképviseletében részt vettek a Kisebbségi Lapok Egyesületének (MIDAS) közgyűlésén: élő példáját láthatták annak, hogyan is működik egy autonóm tartomány- a közgyűlés helyszíne ugyanis Bolzano (Bozen) volt, az olaszországi Dél-Tirol Autonóm Tartomány központja. BALÁZS BENCE A rendezvénysorozat informális keretek között kezdődött: Dél-Tirol kormányzója, Luis Durnwalder fogadta a résztvevőket a Laimburg mezőgazda- sági kutatóközpont impozáns, hegyoldalba épített borpincéjében, köszöntő beszédében kihangsúlyozva: az együttműködés, a hálózatépítés lényeges a mai világban, különösen a kisebbségek szempontjából. A másnapi egész napos konferenciát Toni Ebner, a MIDAS elnöke nyitotta meg, visszaemlékezve a kezdetekre: a szervezet éppen 10 évvel ezelőtt született meg Bolzanóban. Akkoriban még csak 12 tagja volt, ám mára már 30 napilap tartozik a kötelékébe - a 30., a lengyel nyelven Csehországban megjelenő Glos Ludu éppen a mostani közgyűlés alkalmával vált hivatalosan az egyesület tagjává. Toni Ebner úgy vélte: bármilyen országról legyen is szó, a kisebbségeken, a kisebbségi sajtón mindig van egy bizonyos fokú nyomás. „Együtt azonban erősebbek vagyunk” - összegzett a MIDAS-elnök, majd következtek a szakmai előadások, amelyek közül a teljesség igénye nélkül csak néhányat említünk meg. Florian Mussner - a Trenti- no-Dél-Tirol Autonóm Régió etnikai csoportjainak népszerűsítéséért felelős szakértő - a kisebbségi sajtó fontosságát hangsúlyozta. Mint kifejtette: a kisebbségi nyelveket nem elég iskolában tanítani, hanem azokat használni kell a mindennapi életben. Éppen ezért fontosak a kisebbség nyelvein megjelenő sajtótermékek, amelyek megerősítik az identitást, és felhívják a figyelmet az adott kisebbség gondjaira. „Önök az európai diverzitás nagykövetei” - zárta rövid előadását Mussner. Harald Pechlaner, az EURAC Regionális Fejlesztési Intézet vezetője nem kimondottan sajtos témákat taglalt: a kisebbséF0LY0IRAT-AJANL0 Olvasnivalók májusra Csoportkép a díjkiosztó végén, a díjazottakkal, méltatóikkal, MIDAS-vezetőséggel. Balról jobbra: Rautz Günther MIDAS-főtitkár, Lars Rosenblad, Olt Reinhard, Jeanette Björkqvist, Peter Meier- Bergfeld, Habsburg Károly, Toni Ebner MIDAS-elnök (A szerző felvétele) geknek a turizmusra való hatását, a kulturális diverzitást vette górcső alá az EURAC három tanulmánya alapján. Ezek során arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek hozzájárulnak egy-egy ország vagy régió vonzóerejének növeléséhez, és nagy szerepük van abban, hogy a turisták visszatérjenek még az illető régióba. Éppen ezért fontos, hogy „ne tegyük múzeumba, hanem fejlesszük a kisebbségeket”, aminek egyik eszköze a MIDAS-la- pok hálózata is. Martha Stocker, a Tren- tino-Dél-Tirol regionális kormányzat alelnöke az olasz és osztrák területi viták tárgyát képező, az idők során hol egyik, hol másik országhoz tartozó régió autonómiájának történetét elevenítette fel, és a tartomány alkotmányába, annak az évek során végbement változásaiba is betekintést nyújtott. Egyben néhány példát is mondott szemléltetésképp arra, hogyan is működik manapság a dél-tiroli autonómia: minden közalkalmazottnak kétnyelvűnek kell lennie, így annak függvényében, hogy a hozzá forduló polgár német vagy olasz anyanyelvű, németül vagy olaszul beszél vele. Végül felhívta a jelenlevők figyelmét a működőképes autonómia egyik alapfeltételére: a régió gazdasági fejlettsége elengedhetetlen az autonómia életképessége szempontjából. A MIDAS-közgyűlés fénypontját ezúttal is a Habsburg Otto- és a MIDAS-díj kiosztása jelentette. Előbbivel az egyesület a kisebbségvédelem és a kulturális sokszínűség témakörökben kiemelkedőt nyújtó többségi nyelvű újságírót díjazza - a díjat idén Peter Meier-Bergfeld, a Rheinischer Merkur ausztriai és dél-kelet európai munkatársa vehette át Habsburg Ottó fiának, Habsburg Károly főhercegnek a kezéből. A kisebbségi témában maradandót alkotó újságírónak járó MIDAS-díjat a finnországi svéd Jeanette Björkqvist nyerte el - a legnagyobb példányszámú finnországi svéd nyelvű napilap riportere egy romániai, Helsinkiben kolduló cigánycsalád életét követte több héten át, s ennek eredményeképpen született meg az a riport, amellyel már több szakmai elismerést is besepert. A 38 éves riporter szakmai elhivatottságát egyébként jól jelzi az a gondolat, amelyet köszönőbeszédében fejtett ki, és amely talán a MIDÄS ilyen formában még ki nem mondott mottója is lehetne: a nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy minőségi sajtójuk legyen. A Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvheti köteteinek bemutatói (1) Bőséges kortárs magyar kínálat Pozsonyban is SZOBI ÖDÖN Két kiemelt szöveggel kezdődik a lap májusi száma: Győré Balázs regényéből ( Barátaim, akik besúgóim is voltak) közöl részletet, valamint hozza Bán Zoltán András Fordul a kocka munkájának befejező darabjait. A versek közt Váradi Péter, Németh Zoltán, Szlukoványi Katalin és Jász Attila művei. Ä magyar költészeti részt két novella zárja: Osgyán Edináé és Feltizi- Veress Andrásé. Összeállítás cseh klasszikus lírikusokból, Vörös István fordításában Jaroslav Seifert, Josef Hora, Konstantin Biebl és František Halas műveiből; ugyanitt G. Kovács László fordításában néhány Patrik Ou- redník-vers. Ötödik alkalommal jelentkezik a Hajnóczy-műhely, ezúttal a Kalligramban: a Cserjés Katalin vezette csapat a Föloldozás című Hajnóczy Péter-novellát adja közre, ezt Mészáros Ágnes Rita szövegkritikai észrevételei követik („A Föloldozás hat megsárgult, gépelt oldala joggal tekinthető A halál kilovagolt Perzsiából című kisregény egyik lehetséges előszövegének.”), valamint Cserjés Katalin tanulmánya: Megjegyzések, észrevételek, oldások és kötések a Föloldozás című hagyatékszöveghez. Túri Tímea dolgozata {Ki a zsidó?) a szóban forgó Hajnóczy-szöveg- nek az életművön belüli helyét jelöli ki, s egyebek közt megállapítja, hogy a novellának „a hazugság a poétikai szervezőelve”. MéryÉrzsébet tanulmánya aid/jSALLIGRAM oldozás három új párhuzamára tereli a figyelmet (Truman Ca- pote-allúziók; a zsidókérdés; a föloldozás mint egyházi aktus). Szávai János tanulmánya CEurópai regény - ironikus regény) négy regényt vizsgál közös jegyeik (irónia, vízió) alapján: egy-egy Gombrowicz-, Hrabal-, Kertész Imre- és Esterházy- művet: Kozmosz, Sörgyári capriccio, Sorstalanság, Harmonia caelestis. Szávai Dorottya tanulmánya mintegy folytatva az előzőt, Kertész Imrének az Albert Camus-höz való viszonyát elemzi: Egy „katasztrofális” találkozásról: camus-i szövegnyomok Kertészírás-és sorsfogalmában. A számot három kritika zárja. Ayhan Gökhan A Cigarettás című Pollágh Péter-verseskönyv- ről ír, Cs. Fehér Katalin Az én határain című Pálya András-Da- rabos Enikő-féle beszélgetőkönyvről, s ugyanezt vizsgálja Selyem Zsuzsa is. SZALON-ELŐZETES Az 1991-ben alapított pozsonyi Kalligram Könyvkiadó kiváló minőségű, gazdag terméssel ünnepli huszadik születésnapját. Idei tervében 110 magyar és 50 szlovák nyelvű könyv megjelentetése szerepel. Programjának gerincét immáron két évtizede a kortárs magyar irodalmi és társadalom- tudományi művek jelentik. Ez évi magyar könyveiből 30 kortárs magyar költő és prózaíró tollából született, a 40 kortárs magyar irodalom- és társadalom- tudományi - történelmi, politológiai, szociológiai és filozófiai - munka közt viszont néhány többszerzős kötet is szerepel, s ezért mintegy félszáz kortárs magyar tudós munkája jelenik meg az idén e pozsonyi könyvműhelyben. A kiadványok további harmadát a klasszikus és kortárs világirodalmi művek (23 kötet), valamint idegen nyelvű társadalomtudományi munkák fordítása (10 kötet) képezi. Mindemellett huszadik évfolyamát éli a havi rendszerességű Kalligram irodalmi és művészeti folyóirat. A kiadó magyar szerkesztősége az első félévben kereken ötven könyvet kínál az olvasónak, köztük húsz kortárs magyar szerző munkáját, amelyek a 82. Ünnepi Könyvhéten kerülnek bemutatásra. Emellett újabb két kötettel bővül a huszadik századi magyar irodalom kimagasló alkotója, Kosztolányi Dezső Összes Műveinek első kritikai kiadása is, míg az ugyancsak nagy szakmai elismerést hozó Krúdy Gyula Összegyűjtött Műveinek, valamint a klasszikus magyar gondolkodókat megidéző Magyarok Emlékezete újabb kötetei (az eddig megjelentek közül hadd említsük a Kölcsey Ferencről, Eötvös Józsefről, Széchenyi Istvánról, Madách Imréről és Jókai Mórról készült ismeretterjesztő monográfiákat) a második félévben kerülnek a könyvesboltokba. A könyvhétre megjelenő egyetlen látszólag nem magyar könyv, a világhírű cseh filmrendező, Jiri Menzel interjúregénye is eredendően magyar mű, hiszen a Szabó G. Lászlóval folytatott beszélgetéseiből szerkesztett kötetnek nincsen cseh változata. És noha nem szokás, a kiadó a könyvhét időpontjához kötötte Hunčík Péter nagy sikerű, több díjjal jutalmazott, az idén immár harmadik kiadásban megjelent regénye, a Határeset szlovák nyelvű bemutatását is. A Kalligram ugyanis a huszadik századi magyar irodalom és társadalomtudomány legjelentősebb szlovák kiadója, Hunčík Péter Hraničný prípad című regénye pedig éppen a hetvenedik szlovák nyelven közreadott magyar Kalligram-könyv. A Supka Géza által 1929-ben kezdeményezett könyvhét több mint nyolc évtizede a magyar irodalom és könyvkiadás legjelentősebb ünnepe. E hagyományt ápolva és erősítve a Kalligram munkatársai abban a szellemben állították össze könyvheti kínálatukat, amelyet a kezdetek kezdetétől hangsúlyoznak: függetlenül az államhatároktól és a poétikai különbségektől, számukra egyetlen magyar irodalom létezik. Következésképp: könyvheti szerzőik között Szlovákiában, Romániában, Szerbiában és Magyarországon élő és alkotó szerzők egyaránt szerepelnek. Az első, még a könyvhetet közvetlen megelőző bemutatóra Pozsonyban kerül sor május 23-án (hétfőn), a SNP téri Dunaj áruház 4. emeleti csarnokában (bejárat a Nedbal utcáról, kezdés 19.00-kor, műsorvezető: Csehy Zoltán). A líraesten hét kortárs magyar költő könyve szerepel; a bemutatandó művek: BarakLászló:A halálnepper (bemutatja Bartók Imre), Lancz- kor Gábor: Hétsarkúkönyv (bemutatja Nyerges Gábor Ádám), Németh Zoltán: Boldogságtelep, vetélőgépben (bemutatja Kru- sovszky Dénes), Orcsik Roland: Mahler letöltve (bemutatja Mes- tyán Ádám), Schein Gábor: Éjszaka, utazás (bemutatja Cseby Zoltán), Varga Imre: Mielőtt kimondaná (bemutatjaTóthLász- ló), Vida Gergely: Horror klasz- szikusok (bemutatja Németh Zoltán), (ú)
