Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-28 / 123. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 28. www.ujszo.com Moszkva kész közvetíteni a líbiai ezredes távozása érdekében - a NATO-országok készek megkímélni a diktátor életét Rásózná Kadhafit az oroszokra a Nyugat Párizs. Oroszország úgy gondolja, hogyMoammer el-Kadhafi líbiai vezető el­vesztette legitimitását, s Moszkva kész közvetíteni, hogy segítse távozását a hatalomból - közölte Szergej Rjabkov külügy­miniszter-helyettes. ÖSSZEFOGLALÓ A Kommerszant erre még rá is tettegy lapáttal, internetes olda­lán megbízható forrásra hivat­kozva azt írta, Barack Obama amerikai elnök azt kérte csütör­töki találkozójukon orosz kollé­gájától, Dmitrij Medvegyevtől, hogy Moszkva kínáljon fel me­nekültstátust Kadhafinak, ha az hajlandó távozni a hatalomból. Rjabkov, aki részt vett a világ hét legfejlettebb ipari országát és Oroszországot tömörítő G8- csoport franciaországi csúcsta­lálkozóján, újságíróknak azt mondta: orosz részről elismerik, hogy Kadhafinak mennie kell. A Kommerszant ennek alapján tegnap azt írta, a Nyugat közve­títésre kérte fel Moszkvát Líbia ügyében: azt akarja, hogy Moszkva bírja rá a távozásra Kadhafit, akinek ennek fejében készek megóvni az életét. Mihaü Marzselov, Oroszor­szág afrikai főképviselője Deau- ville-ban azt közölte: a kérést Oroszország felé Barack Obama amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítette, brit részről azonban nem érkezett ilyen felkérés. A három nyugati ország kezdeményezője volt a Kadhafi-rezsim ellen március­ban megindított légi hadműveletnek, amelyet április eleje óta a NATO irányít. Angela Merkel német kancellár - Mar­zselov szerint - pedig azt hang­súlyozta, Moszkvának potenciá­lisan megvan a lehetősége a közvetítésre Líbiával. Németor­szág nem vesz részt a líbiai hadműveletekben. Medvegyev elnök egyik mun­katársa azt mondta újságírók­nak Deauville-ban, hogy Orosz­országnak vannak olyan partne­rei a líbiai vezető környezeté­ben, akikkel tárgyalni tudnak az ezredes távozásáról. „Kadhafinak mennie kell. A líbiaiaknak joguk van egy de­mokratikus jövőhöz” - ezt a francia államfő mondta az ame­rikai elnökkel folytatott kétolda­lú megbeszélését követő közös sajtótájékoztatójukon. Obama pedig kifejtette: Párizs és Wa­shington egyformán „eltökélt, hogy befejezze a munkát” Líbiá­ban. Az orosz közvetítésére irá­nyuló kérést azonban egyikük sem erősítette meg. A G8-csúcs zárónyüatkozatá- ban azt olvasható, hogy „Kadha­finak és a líbiai kormánynak nem sikerült vállalnia a líbiai nép megvédésre irányuló fele­lősségét, és elvesztette minden legitimitását. Nincs jövője egy szabad és demokratikus Líbiában”. Oroszország ugyan­akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a líbiai helyzet nem hason­lítható a Szíriáihoz. Moszkva to­vábbra is az egyik legfőbb támo­gatója marad a damaszkuszi ve­zetésnek a tüntetésekkel szem­beni véres fellépések ellenére. A zárónyilatkozat Szíriát érintő részének megfogalmazása eny­hébb, mint a korábbi tervezeté volt: míg ez utóbbiban a csúcson részt vevő állam- és kormányfők azzal fenyegettek, hogy a BT- hez fordulnak, a damaszkuszi vezetés elleni fellépést kérve, a végső változatban már csak az szerepel: ha a szíriai kormány­zat nem tesz eleget a felszólítás­nak, a nyolcak „fontolóra vesz­nek további lépéseket”. A nyolcak nevében Nicolas Sarkozy francia elnök 40 milli­árd dolláros pénzügyi csoma­got ajánlott fel az arab tavasz támogatására - közölte Dzsal- lúl Ajed tunéziai pénzügymi­niszter. A támogatás jelentős részét a nemzetközi pénzügyi szervezetek (IMF, Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank) hitelei jelentik, ame­lyeket az átalakulás finanszíro­zására biztosítanak az arab or­szágoknak. (TASR, MTI, ú) Precíziós támadások London. A NATO újabb légitámadást hajtott végre tegnap hajnalban Tripoli- ban, és találat érte a Mo- ammer Kadhafi főhadiszál­lását és rezidenciáját ma­gában foglaló erőd valame­lyik részét. A brit kormány négy Apache típusú táma­dó helikoptert vet be Líbiá­ban - közölte hivatalosan a Downing Street. A nagy tűzerejű helikopterek né­hány napon belül bekap­csolódhatnak a hadmű­veletekbe. Nagy-Britannia eddig Tornado, illetve Typhoon harci repülőgé­pekkel vett részt a beavat­kozásban. Az Apache-ok- kal mód nyílik lakott terü­leteken belüli kisebb cél­pontok elleni precíziós tá­madásokra. A BBC köze­lebbről nem azonosított hírszerzési forrásokat idézve olyan értesülést kö­zölt, hogy Kadhafi „kórház­ról kórházra vándorol” Tri­poli térségében, abban bíz­va, hogy az egészségügyi intézményekben nem éri támadás. (MTI) Kutakodhat a CIA Washington. A feszült­té vált amerikai-pakisztáni viszony ellenére az iszlá- mábádi kormány bele­egyezett abb, hogy a CIA helyszínelőket küldjön Oszama bin Laden abbotá- bádi rejtekhelyének átku­tatására. A The Washing­ton Post szerint a CIA re­méli, hogy különleges be­rendezései segítségével olyan adatok nyomára bukkan, amelyeket a terro­ristavezér likvidálásában részt vett kommandósok­nak a 40 percig tartó rajta­ütés alatt nem volt idejük felkutatni. Az amerikaiak hozzáférhetnek a pakisz­táni biztonsági szervek ál­tal összegyűjtött bizonyí­tékokhoz is. (MTI) Nem hasonlít a múlt század kilencvenes éveiben készült fényképeken szereplő személyre Kiadják Hágának a balkáni hóhért Dugódíj Obamának Mladics elfogásához. A srebre- nicai hóhért a szerb titkosszol­gálat munkatársai vették őri­zetbe. Mladic Lázárföldön egy rokonával élt, testőre nem volt, s amikor meglátta a házba be­lépő rendőrt, nem tanúsított el­lenállást, röviden csak annyit mondott: „Én vagyok az, akit keresnek.” Ivica Dacsics tájékoztatása szerint a faluban őrizetbe vet­tek még öt személyt, köztük Mladics testvérét, de őket a ki­hallgatás után elengedték, s az ügyészségen múlik, hogy in­dul-e ellenük eljárás. Korábbi jelentések szerint le­tartóztatásakor Mladicsnál két pisztoly is volt, de nem tanúsí­tott ellenállást. Mladics ügyvédje, aki a lehe­tő legrosszabbként akarja fel­tüntetni védence egészségi ál­lapotát, az első, csütörtöki ki­hallgatás után azt mondta, sze­rinte Mladics arra sem volt ké­pes, hogy a személyes adatait elmondja, azt azonban kijelen­tette, hogy nem ismeri el a há­gai ENSZ-törvényszék illeté­kességét. A Blic szerb napilap úgy ér­tesült, hogy Mladicsnak nem­régiben agyvérzése volt, emiatt nem tudja mozgatni egyik kar­ját, és állítólag vesepanaszai is vannak. (MTI, ú) London. Belvárosi behaj­tási díjat számlázott Ba­rack Obama amerikai el­nöknek a londoni polgár- mesteri hivatal. Obama kedden és szerdán tartóz­kodott a brit fővárosban, II. Erzsébet királynő ven­dégeként. Az elnököt és kí­séretét 15 járműből álló konvoj szállította az egyes programok helyszíneire, és Obama szokás szerint saját harckocsi-páncélzatú limuzinján utazott. A vá­rosháza most mind a 15 amerikai jármű után ki­számlázta a két napra járó díjat,. mondván: az USA köteles kifizetni a számlát, mert a konvoj útvonalait az áthaladások idejére nem zárták le, az autók ugyanúgy részesei voltak a közúti forgalomnak, mint bármely más jármű. A lon­doni közgyűlés 2003-ban honosította meg az akkor napi 5 fontos, azóta tíz fontra emelt behajtási dí­jat. A fizetési kötelezettség alól csak az elektromos és hibridüzemű, vagy igen alacsony károsanyag-ki- bocsátású magánautók tu­lajdonosai kaphatnak mentességet. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Kiadható Ratko Mladics, a boszniai szerb had­sereg háborús bűnökkel vádolt volt főparancsnoka a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY) az illetékes belgrádi vizsgálóbíró szerint. Ezt tegnap délután közölte Milos Saljics, a tábornok ügyvédje. Mladicsot csütörtökön fogták el a vajda­sági Lázárföldön (Lazarevo). A védelemnek három napja van arra, hogy fellebbezést nyújt­son be, és Saljics szerint ezt hétfőn meg is teszik. Belgrádi illetékesek a kihallgatás előtt arról beszéltek, hogy a kiadatás egy héten belül megtörténhet. A 15 pontos hágai vádirat népirtással, háborús és embe­riesség elleni bűnökkel vádolja Mladicsot, akinek egyebek kö­zött üldözés, kivégzések, gyü- kosságok, deportálások, em­bertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell fe­lelnie. Maja Kovacevics a háborús bűnösök ügyeiben eljáró kü­lönleges belgrádi törvényszék szóvivője megerősítette, a tá­bornok kihallgatása pár órával az elfogása után megkezdő­dött, de rossz egészségi állapo­ta miatt abba kellett hagyni. Előtte Mladicsot a börtönben Rozzant öregember. Mladics az elfogása napján. (SITA/AP-fotó Mladics fia, Darko és felesége, Bosziljka (TAS R/A P-fel vétel) felkereste a fia és a felesége. Darko Mladics újságírókkal kö­zölte, hogy apja nagyon rossz állapotban van, ezért kérni fog­ják kórházba szállítását. Ivica Dacsics szerb belügy­miniszter újságíróknak meg­erősítette, a tábornok egészsé­ge gyenge, Mladics tíz éve nem volt orvosnál. A miniszter ta­gadta, hogy bármilyen külső segítséget igénybe vettek volna Atifete Jahjaga ideiglenes koszovói elnökkel egyes közép-európai kollégái még fényképezkedni sem voltak hajlandóak Gašparovič nevetséges feltételeket támasztott ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. A közép-európai ál­lamfők tegnapi lengyelországi, sorrendben 17. csúcsértekezle­tének betetőzése a húsz elnök közös vacsorája volt Barack Obama amerikai elnökkel. Obama a franciaországi G8- csúcsról érkezett tegnap kora este a lengyel fővárosba, ahol ma kétoldalú tárgyalásokat folytat a lengyel vezetéssel. Atifete Jahjaga ideiglenes koszovói elnök részvétele a ta­nácskozáson abszurdnak is ne­vezhető diplomáciai bonyo­dalmat okozott. Borisz Tadics szerb elnök tiltakozása jeléül nem ment el a találkozóra, s így tett a román államfő is, mivel Bukarest nem ismerte el Ko- szovót. S bár Szlovákia sem is­merte el az egykori szerbiai tar­tomány függetlenségét, Ivan Gašparovič elnök úgy döntött, hogy részt vesz a találkozón. Mint elmondta, azért, mert a lengyel házigazda megígérte, hogy teljesíti azokat a feltéte­leket, amelyekhez a részvételt kötötte. Ezek a következők: a találkozókon nem használják Koszovó állami jelképeit; Atife­te Jahjaga asszonynak csak a névjegykártyáját teszik ki, el­hagyják róla az államfői titu­lust; a tanácskozásról nem ad­nak ki olyan közleményt, amely alatt a koszovói elnök neve is szerepel. Az államfői csúcson, az ame­rikai elnökkel tartott vacsora előtt két plenáris ülést tartot­tak, egyet délelőtt, egyet dél­után, mindkettő közös jelmon­data: Utak a demokráciához - közös tapasztalatok a demok­ratikus átalakulásban. A házi­gazda Bronislaw Komorowski lengyel elnök megnyitója után több felszólaló is kitért arra, mennyire fontos, hogy a közép­európai térség országai segít­sék az észak-afrikai államokat saját demokratikus átalakulá­suk tapasztalatainak átadásá­val. Schmitt Pál az EU soros el­nöki tisztét betöltő Magyaror­szág államfője is arról beszélt, „lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságokat az észak-afri­kai térség fejleményei és a kö­zép- és kelet-európai térségben 20-21 évvel ezelőtt lejátszódott változások között. Tapasztala­taink átadása közös felada­tunk, amely jelentős hozzájáru­lás lesz az EU déli szomszédsá­gi politikájához.” A csúcs alkalmából végül nem került sor a hagyományos közös „családi” fotó elkészíté­sére, mert egyesek nehezmé­nyezték a koszovói államfő je­lenlétét. (TASR, MTI, ú) Atifete Jahjaga koszovói állam­fő (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents