Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-27 / 122. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 27. Kertészkedő - hirdetés 11 Eddig csak a kiskertekben terjedtek, az utóbbi években a nagyüzemi gyümölcsösökben is szaporodnak Pajzs alá bújva károsítanak (Fotó: Hocsi) A finom és kiegyensúlyozott energiaforrás Zöldborsó a kertből ÖSSZEFOGLALÓ Manapság egyre gyak­rabban találkozhatunk a növényvédelmi írások­ban a tetvek, atkák, a vé­dőburok alatt élősködő pajzstetvek fokozott elő­fordulásáról. Kertész- mérnök szakértőnk e hé­ten a kaliforniai pajzste- tűt tűzte tollhegyre, amely immár nem csu­pán a hobbikertekben terjed és okoz bosszúsá­got, hanem az intenzív növényvédelmet folytató nagyüzemekben is. BELUCZ JÁNOS A kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus - Štítnička nebezpečná) eddig a rendszeresen, szakszerűen ke­zelt ültetvényekben alig fordult elő, kártételével csak elvétve lehetett találkozni. Az utóbbi egy-két évben már az intenzív termelést folytató üzemekből is egyre gyakrabban kapunk e kártevő jelenlétére és károsítá­sára utaló jelentéseket. Mivel a rovar életének legnagyobb ré­sze egy kiválasztott viaszos bu­rok alatt telik el, amely megvé­di a ragadozóktól és bizonyos mértékig a rovarirtó szerektől is, így viszonylag nehéz ellene védekezni. Kínából Kalifornián keresztül Európába A kaliforniai pajzstetű Kíná­ból „indult el” Világhódító út­jára. Bizonyára terményekkel került előbb a kaliforniai San Jósé városkába, amelyről előbb San José-tetűnek is nevezték. Nálunk 1935-ben regisztrálták, és mindaddig, amíg alkalmazni lehetett a radikális növényvédő szereket (pl. Nitrosan, Arborol stb.), addig meg lehetett fékez­ni terjedését, kártételét. Sok tápnövényű kártevő, amely fás részeken telepszik meg, de nyo­mait a gyümölcsökön is felfe­dezhetjük. Élósködik az almán, körtén, cseresznyén, meggyen, őszibarackon, szilván, bogyó­sok közül a piros ribiszkén, köszmétén, de a szőlőn és a rózsán is károsít. Zsúfoltabb telepek megjelenése súlyosabb fertőzést is előidézhet, ami az ágak száradásához vezethet. Terjedése, fontossága, életciklusa A kaliforniai pajzstetű két- nemzedékes károsító. A kifej­lett kártevő 1,5-2 mm átmérő­jű, szürkés-fekete színű pajzs alatt elevenszüléssel hozza világra apró, sárga színű utó­dait. A szabadon mozgó lárvák idővel letelepednek és viaszmi­rigyeikből egyre szélesedő és vastagodó pajzsot választanak ki. A teljesen kifejlődött pajzs­tetű nőstény burka körülbelül 1,5 mm átmérőjű. Ez alatt a nőstény világossárga színű, zacskó formájú. Nincsen tisz­tán kivehető feje és lábai. A hím burka körülbelül fele akkora, mint a nőstényé. A kifejlett hí­mek alapvetően különböznek a nőstényektől, mivel jól fejlett lábakkal, érzékelővel és egy pár szárnnyal rendelkeznek. Sötétsárga vagy fahéj színűek. Vékony sötétbarna csík húzó­dik végig a tor részen, a szár­nyak között. Nálunk a károsító pajzsa alatt áttelel. Tavasszal, április végére, május elejére ebből a fokozatból szárnyatlan nősté­nyek és szárnyas hímek fejlőd­nek ki. Következik a rajzás és a párzás időszaka. A mi éghajlati körülményeink között a nős­tény 70-160 lárvát rak le. Mivel az elevenszülés eltart néhány napig, s a lárva mintegy 6-8 napon át „keresi a helyét”, is­merkedik a környezetével, akár 3 méter távolságra is elmászik. Ez az az időszak, amikor pusz­títható, gyéríthető a jelenleg is alkalmazható rovarölő sze­rekkel (pl. Calypso, Karate Zeon, Mospilan és a Vektafid A+Calypso). A kártevő elleni irányított védekezés időben egybeesik az almamoly elleni védelemmel. Mivel azonban a nagyüzemek nem tartják meg­határozó kártevőnek az alma­molyt, valószínűleg ez okozza a pajzstetű nagymértékű elterje­dését a nagy gyümölcsösökben. A kaliforniai pajzstetű ellen nehéz megfelelő védekezési időpontot találni, erre nálunk növényvédelmi előrejelzés nem létezik, így javallható a leg­alább kétszeri védekezés május végén, miközben a rezisztencia elkerülése végett ajánlatos a vegyszereket váltani. Ha valamilyen oknál fog­va elkésünk a védekezéssel és a rovar már olyan fejlődési stádiumba kerül, amikor már vegyszerekkel nem tudjuk el­pusztítani, akkor folytatja ká­rosítását. Beleszúr a hajtásba, ágba, a növény fás részeibe. Szívogatja a növény nedvét és toxikus hatású nyálat bocsát ki. E kettős hatás következtében a fa, illetve a megtámadott rész elszárad, s úgy néz ki, mintha hamuval szórták volna be. A kár azáltal fokozódik, hogy a termést, tehát magát az almát is megszúrja, a szúrás helye körül piros foltok keletkeznek. Ez a gyümölcs már közvetlenül nem fogyasztható. A kártevő és az időjárás A kaliforniai pajzstetű felsza­porodását az időjárás is segíti. A rovarnak leginkább a csapa­dékos, nagy páratartalmú leve­gő felel meg. A növényvédelmi szakszolgálat (ÚKSUP) szak­emberei a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás gyümölcsö­seiben végzett ellenőrzéseik során arra figyeltek fel, hogy a pajzstetű főleg-az idősebb, 15- 20 éves állományokban terjed. Ennek okát egyrészt a figyel­metlenséggel, a szakmai hozzá nem értéssel és a szűkös anyagi lehetőségekkel magyarázták. A kertészkedőknél is hasonló a helyzet. Sokan sajnos fel sem ismerik a pajzstetű károsítását a gyümölcsön, fán. Megtör­tént, hogy gyümölcskiállításra is beneveztek a kertészkedők olyan almával, körtével, ame­lyet a pajzstetű már megszúrt. További gondot jelent, hogy a károsító legnagyobb hordozója a ribiszke, amelyet háztáji ker­tekben előszeretettel ültetünk az almafák közé. Ha almasze­déskor „megszurkált” almákat észlelünk, akkor jegyezzük meg ezt a fát, és tavasszal szen­teljünk energiát és pénzt arra, hogy lekezeljük a pajzstetű ál­tal károsított fát Vektafiddel és Calypsóval. Egyéb teendők a gyümölcsösben Nézzük át a frissen kiültetett csemetéket és az 1-2 éve kiülte­tett fákat. Ha akad olyan fács- ka, amely él, de nem hajtott ki, akkor azt vegyük ki a földből, a gyökerét metsszük meg, majd 24 órára állítsuk vízbe, és újra ültessük el. Egy kis szerencsé­vel a fácska „észbe kap” és nö­vekedésnek indul. A sudaras korona kialakítá­sáról már korábban írtunk. Itt fontos, hogy kineveljük közé­pen a sudarat, koronamagas­ságban pedig a 4-5 oldalágat. Előfordulhat azonban, hogy a sudárnak meghagyott hajtás veszélyben van, esetleg mel­lette kifejlődött egy konkurens hajtás, amely miatt a sudár helyzetet vált. Ez esetben - ha a meghagyott sudár megfelel -, a konkurens hajtást eltávo­lítjuk. Ha azonban a konkurens hajtásnak jobb a helyzete, na­gyobb a növekedése, akkor az eredeti sudarat lecseréljük. Aki tavasszal időben elvetet­te a borsót, esetleg az áttelelő fajtából még a fagyok beállta előtt veteményezett, az már csemegézhet a tavasz egyik legfinomabb zöldségéből, a borsóból. A borsónak két őshazája is volt - írja Bálint gazda. Vavilov azt állapította meg, hogy az egyik Afganisztán, a másik Abesszínia területén volt. In­nen került mindkét faj a Föld­közi-tenger környékére, ahol a görögök és a rómaiak már fontos gazdasági növényként tartották nyilván. Az egyipto­mi ásatások során a Nílus del­tájából 4000 évesnek becsült borsószemek kerültek elő egy raktározókosárból. A középkorban mindenütt termesztették, és az írásos em­lékek kisebb magvú „mezei” és nagyobb magvú „kerti” borsó­kat különböztetnek meg. A nálunk jelenleg termelt zöldborsófajtákat három cso­portba soroljuk: kifejtő-, velő- és cukorborsó. A kifejtőborsók jellemzője, hogy magjuk éret­ten sima, nem töppedt. Ezek általában rövid tenyészidejű- ek. Fajtái közül a legismer­tebb és legkedveltebb a Rajnai törpe vagy más néven Petit Provencal. (A magyarítani sze­rető köznyelv ezt nevezte el Petiborsónak.) A velőborsók hosszabb tenyészidejűek, mag­juk felülete ráncos, töppedt. A cukorborsók is hosszabb te­nyészidejűek, jellegzetességük, hogy a hüvelyük is ehető. Az utóbbi években külföldön gyor­san terjednek. A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) csak távoli ro­kona a közönséges borsónak. Indiában elsőrendű fontosságú néptáplálkozási cikk, de térsé­günkben nem terjedt el különö­sebben. Magját megpörkölve kávépótlóként használják. A zöldborsó a legfinomabb frissen, a kertből szedve, de igen kiváló ízű leves és főzelék készíthető belőle, miközben egyre gyakrabban tálalják kö­retként is. A zöldborsó igen kiegyensú­lyozott energiaforrás, mert gaz­dag lassú emésztésű cukrokban, ugyanakkor hamar telítettséget okoz. Ezenkívül Bl-vitamin-, foszfor- és káliumforrás, és sok C-vitamint, fehéxjét és rostokat is tartalmaz. Nagy mennyiség­ben van benne A-provitamin és E-vitamin is. (net) (Fotó: Hocsi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA I ÁRFOLYAM Angol font 0,8685 Lengyel zloty 3,9675 Cseh korona 24,618 Magyar forint 269,02 Horvát kuna 7,4380 Román lej 4,1340 Japán jen 115,95 Svájci frank 1,2343 Kanadai dollár 1,3855 USA-dollár 1,4168 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,45-1,36 25,38-23,90 282,98-258,60 OTP Bank 1,45-1,36 25,31-23,87 278,67-262,97 Postabank 1,45-1,35 25,50-23,77­Szí. Takarékpénztár 1,45-1,36 25,29-23,89 281,21-256,99 Tatra banka 1,44-1,37 25,27-23,99 281,30-259,92 Dexia banka 1,44-1,37 25,22-23,94 277,08-263,04 Általános Hitelbank 1,42-1,40 24,83-24,44 272,71-268,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) Olyan ez az óvoda, mint egy mesepalota csupa dal, csupa vers csupa játék... (Gazdag Erzsi: Vers az óvodáról) játszva Ön is hozzájárulhat az óvodák fejlesztéséhez! Részletekés a harmadik szelvény a Vasárnap legújabb számában! ^ Keresse az újságárusoknál! »ASARNAP

Next

/
Thumbnails
Contents