Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-27 / 122. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 27. www.ujszo.com Szerbia azt reméli, hogy javulnak uniós tagságának esélyei - Borisz Tadics államfő valószínűleg kihasználja a hatalmas politikai sikert Elkapták Srebrenica és Szarajevó mészárosát Karadzsics és Mladics a 90-es években. Hamarosan ismét együtt lesznek Hágában. (TASR/AP-felvétel) Súlyos háborús bűncselekményekkel vádolják Hága. A Nemzetközi Törvényszék (ICTYJ 1995 novemberében nyilvánosságra hozott vádja szerint Mladics főparancsnokaként Radovan Karadziccsal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével együtt közvetlenül felelős a srebre- nicai ENSZ-biztonsági zónában 1995 júliusában elkövetett népirtásért, amelynek eredményeképp „a srebreni- cai muszlint népesség gyakorlatilag megsemmisült”. A biztonsági zóna megtámadására Mladics és Karadzics adott parancsot. Az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elképzelhetetlen kegyetlenségeket tárnak fel: „Férfiak ezreit végezték ki és temették tömegsírokba, több száz férfit temettek el élve, nőket és férfiakat csonkítottak meg és mészároltak le, gyermekeket öltek meg az anyjuk szeme láttára, egy nagyapát arra kényszerítettek, hogy saját unokája májából egyen. Ezek a jelenetek az emberiség történetének legsötétebb lapjain a valódi poklot írják le” - foglalta össze az ügyet tárgyaló bíró. Mladics felelős a mészárlás kiterveléséért, az arra való felbujtásért és annak elrendeléséért, illetve felelősségre vonható az ő parancsának en- gedelmeskedők bűntetteiért is. Mladicsot a srebrenicai népirtáson kívül Bosznia- Hercegovina területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel is vádolja az ICTY. (MTI) Belgrád/Brüsszel. Politikai megfigyelők szerint Szerbiában egyáltalán nem kell tiltakozó megmozdulásokra számítani Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok letartóztatása miatt. „Egy hosszú történet zárult végre le, mondhatni, hogy egy rémálomnak van végre vége” - mondta Tatjana Trikics, a Tanjug főszerkesztője. ÖSSZEFOGLALÓ Általános a vélemény, hogy Szerbiában mindenki nagy megkönnyebbüléssel fogadta Borisz Tadics államfő hivatalos bejelentését Mladics elfogásáról, remélve, hogy e fordulatnak nagy jelentősége van Szerbia uniós csadakozása szempontjából, amely mostantól talán fel is gyorsulhat. Álnéven bujdokolt „A Szerb Köztársaság nevében bejelentem Ratko Mladics letartóztatását. A kiadatási eljárás folyamatban van” - fogalmazott Tadics rendkívül elégedetten. Mladicsot a reggel kapták el a titkosszolgálat és a háborús bűncselekmények feltárásával foglalkozó szolgálat emberei. Az államfő gratulált a szerb nemzetbiztonsági tanács akciócsoportjának, amely - mint mondta - a Cvetkovics-kormány megalakulásától számított három év óta éjt nappallá téve dolgozott a háborús bűnösök felkutatásán. A belgrádi és a zágrábi média kb. egyórávalTadics bejelentése előtt szellőztette meg, hogy a boszniai szerb hadsereg egykori, háborús bűntényekkel vádolt parancsnoka Milorad Komadics álnéven élt Szerbiában. Állítólag a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő, a Nagybecs- kerek (Zrenjanin) melletti Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le lakossági bejelentés alapján. Tadics dupla sikere Megfigyelők úgy vélik, Mladics elfogásával Tadics államfő hatalmas politikai sikert könyvelhet el, hiszen így az ő nevéhez kötődik a két legkeresettebb háborús bűnös letartóztatása. Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek volt elnökét is hosszú bujdosás után, szintén Szerbiában kerítették kézre. Három éve, 2008 nyarán jelentette be a szerb kormány, hogy egy Drágán Dabics néven praktizáló pszichiátert letartóztattak, aki- valójában a volt boszniai szerb államfő, Mladics mellett a másik fő felelőse a jugoszláviai háborúkban elkövetett szörnyű bűnöknek. Karadzsics éveken keresztül élt háborítatlanul Belgrádban. Bár a boszniai háború a 1995-ös daytoni békeszerződéssel véget ért, Mladics csak később, 2001-ben tűnt el, nem sokkal a néhai Szlobodan Milosevics szerb elnök letartóztatása után. Az egykori főparancsnok 69 éves, a jugoszláv népi hadsereg tisztje volt. Amikor megkezdődött az ország szétesése, őt állították a kníni csapatok élére, hogy harcoljon a horvát hadsereg ellen, s később a Szarajevóban állomásozó második hadoszlop parancsnoka lett. 1992-ben a boszniai szerbek létrehozták a boszniai szerb hadsereget, amelynek Mladics lett a főparancsnoka. Őt tartják a szarajevói ostrom vezetőjének, vagyis a bosnyák főváros elpusztításában is jelentős szerepet játszott. Az 1995-ös, ENSZ védelem alatt álló Srebrenica elleni támadás mögött is ő állt. Ezt tartják a második világháború óta történt legsúlyosabb európai háborús bűncselekménynek. Srebreni- cában több tízezer menekült zsúfolódott össze a korábbi szerb támadások következményeképp. Mladics öt napig nehéztüzérséggel lövette a várost, majd tévékamerák kíséretében diadalmasan vonult be Srebrenicába. A nőket, a gyerekeket és a férfiakat különválasztották, és a muzulmán férfiakat „elvitték kihallgatásra”. Hét és félezer férfit és fiút gyilkoltak meg, a legfiatalabbak 12 évesek voltak. A boszniai háború végeztével Mladics visszatért Belgrádba, ahol Milosevics elnök nyílt támogatását élvezte. Drága éttermekbe járt és futballmeccseken is megjelent. Milosevics letartóztatásakor tűnt el. Egyes hírek szerint a korábbi háborús bunkerében, Szarajevó közelében rejtőzött, de az sincs kizárva, hogy átszökött Montenegróba. Mások szerint viszont el sem mozdult Belgrádból. Mindenki elégedett Számos ország és nemzetközi szervezet üdvözölte tegnap Mladics elfogását. Az EU azt várja, hogy haladéktalanul kiadják őt Hágának - hangsúlyozta a kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Catherine Ashton szerint Mladics elfogása „fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára”. Hollandia közölte: a volt főparancsnok elfogása nem jelenti azt, hogy Szerbiát automatikusan felveszik az EU-ba. Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze kijelentette: Mladics letartóztatásával Szerbia teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét. Anders Fogh Rasmussen NA- TO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Emlékeztetett arra, most, csaknem 16 évvel azután, hogy vádat emeltek Mladics ellen, végre lehetőség nyílik az igazságtételre. Az Amnesty International igazgatója szerint ezután a szerb hatóságoknak újult erőfeszítéseket kell tenniük a másik, még szökésben lévő, szintén háborús bűnökkel vádolt szerb tábornok, Goran Hadzsics elfogására is. (MTI, -nák) Megnyílt a G8-csúcs - először fog egy NATO-tagállam hadihajókat szállítani az orosz flottának Orosz-amerikai rakétaalku született ■mm Ellenzékieket ítéltek el Minszk. Hat, illetve öt és fél év börtönbüntetésre ítélte tegnap egy minszki bíróság Nyikolaj Sztatke- vics és Dmitrij Ússz volt fehérorosz elnökjelölteket. Az ellenzéki politikusokat tömeges rendzavarás szervezésével és erőszakos cselekményekkel is vádolták. (MTI) Új vezérkari főnök Washington. Az amerikai szárazföldi hadsereg most áprilisban kinevezett parancsnokát választotta ki Barack Obama elnök az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjévé. Martin Dempsey tábornokról, az iraki háború veteránjáról van szó. Személye meglepetésnek számít. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Több fontos kétoldalú tárgyalásra is sor került tegnap a G8-csoport csúcstalálkozójának hivatalos megnyitója előtt. Barack Obama amerikai elnök tegnap jelezte, hogy az USA és Oroszország megegyezett: a két ország együttműködik a Közép-Kelet Európába tervezett amerikai rakétaelhárító rendszer telepítési tervét illetően. „Együtt fogunk működni annak érdekében, hogy egy olyan rendszert hozzunk létre, amely mindkét ország érdekeinek megfelel, garantálja a stratégiai egyensúlyt, és képes a potenciális fenyegetésekre is válaszolni” - hangsúlyozta Obama a Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel folytatott megbeszélése után. Moszkva szombaton élesen bírálta a közös európai rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos nyugati hozzáállást, lassúnak minősítve az Oroszország bevonását célzó tárgyalásokat, amelyekről a múlt novemberi NATO-csúcson született megállapodás. Washington hivatalos álláspontja szerint a rakétapajzsra az Irán és Észak-Korea felől egyre növekedő fenyegetettség miatt van szükség, Moszkva viszont azt akarja, hogy az USA szavatolja: a majdani pajzs nem irányul Oroszország ellen. Egy másik kétoldalú csúcson fontos fegyverüzletet kötöttek. Nicolas Sarkozy francia és Medvegyev orosz elnök „végleges megállapodást” kötött négy Mistral típusú francia hadihajó adásvételéről. Két hadihajót Franciaországban, kettőt Oroszországban építenek. A két vezető az üzletről részleteket nem árult el, a pontos összegről sem tettek említést, de szakértők korábban egyenként 500 és 700 millió euró közé tették az orosz hadiflottának építendő Mistra- lok árát. Ez az első alkalom, hogy egy NATO-ország szállít hajót az orosz hadiflottának. A szerződés bírálatot váltott ki Washington és a szintén NATO-tag balti államok részéről, de Grúzia is támadta a megállapodást. Sarkozy a kritikákra Deauville-ban úgy reagált: „Szeretném újra elmondani, hogy meggyőződésem és Franciaország meggyőződése szerint is a hidegháború véget ért, a berlini fal leomlott, és Oroszországra baráti országként kell tekinteni, s vele együtt kell egy széles jóléti és biztonsági övezet létrehozásán gondolkodnunk.” Vissza a G8-hoz: a franciaországi Deauville-ban először ült össze a világ legiparosodottabb országait tömörítő csoport az arab világon végigsöprő megmozdulások kezdete óta, így a G8-ak tegnapi és mai értekezletén az arab tavasz a legfontosabb napirendi pont. Francia- ország, az USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország vezetői támogatásukról biztosítják az egyes arab országokban elkezdődött demokratikus átmenetet, egyben megpróbálnak megoldást keresni a líbiai és a szíriai válsághelyzetre. A házigazda, Nicolas Sarkozy a mostani rendezvényt a Nyugat és a demokráciát támogató arab országok közötti új, hosszú távú partnerség „alapító pillanatává” kívánta változtatni. Mint kiszivárgott, szóba kerülhet, hogy - hasonlóan ahhoz a segítséghez, amelyet Kelet-Közép-Európá- nak adtak a berlini fal leomlása után - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kapjon szerepet a Földközi-tenger déli medencéjének gazdasági rekonstrukciójában. Egyiptom és Tunézia mindenesetre máris közölte igényeit: Kairó 2012 közepéig 10-12 milliárd dollárt szeretne kapni, míg Tunisz 25 milliárd dollárt kér, öt év alatt. A G8 várhatóan támogatni fogja Egyiptomot és Tunéziát. Ez a tény, valamint az, hogy a tanácskozásra kivételesen meghívást kapott három olyan afrikai vezető, akiknek országai (Elefántcsontpart, Guinea és Niger) „példamutató demokratikus utat” mutatnak, egyben üzenetnek számít Szíria és Líbia felé is. (MTI, ú) Erőszak Szíriában Európai tervezet New York. A szíriai vezetést elítélő határozattervezetet terjesztett be az ENSZ BT elé Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália a rendszerellenes tüntetések vérbe fojtása miatt. Követelik, Damaszkusz működjön együtt a világszervezettel az emberjogsértések kivizsgálásában. Az európaiak az USA támogatásával már áprilisban megpróbálták megszerezni a BT jóváhagyását egy Szíriát elítélő közleményhez, de Oroszország egyértelműen ellenezte azt, Kína és India pedig csupán felszólította volna a szíriai vezetést és az ellenzéket, hogy tárgyaljon a válság békés megoldása érdekében, nem akartak elítélő mondatot. Tizennyolc arab ország több mint 220 civil szervezete levelet írt tegnap a BT-nek, arra kérve a testületet: ítélje el a túlzott erőszak alkalmazását a szíriai hatóságok által, valamint hogy azonnali humanitárius segítséget nyújthassanak a szíriai népnek. (MTI)
