Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-23 / 118. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 23. www.ujszo.com MIN DOLGOZIK MOST? Varró Dániel költő, műfordító Az utóbbi években főleg a gyermekirodalom terüle­tén arattál látványos sike­reket. Rólunk, felnőttekről teljesen lemondtál már? Nagyon sok költői tervem van mostanában, nyilván azért, mert nem nagyon van rájuk időm a fordítói mun­kák miatt. Mostanában a gyerekverseim látszanak leg­inkább. Egy mondókáskönyv hamarabb kész van, az ilyesmit könnyen és gyorsan megírja az ember. Évek óta dolgzom a fő művemen, ami egy eposz lesz, ha valaha el­készül. Folyton ezen jár az eszem, mindig azt hiszem, hogy na, most már leülök tényleg és belekezdek. Fel­nőtt, komoly verseskötetet is szeretnék írni, de ahhoz is lassan érik meg a mondani­való. De ha meg is érik, ak­kor sincs időm, hogy rende­sen „kiköltsem” ezeket a ver­seket. Egyelőre tehát csak a fejemben kergetik egymást. Muszáj megjegyeznem, hogy nem olyan könnyű gyerekeknek jót írni, na­gyon is komoly költői telje­sítmény, ha a gyereket le tudja kötni az ember egy­egy verssel. Csecsemőknek szóló mondókáskönyved- nek hatalmas sikere van. Hogyan jött a kötet ötlete? Amikor a most egyéves kis­fiámat pár naposán először tartottam a kezemben, és persze bömbölt, mint a babák általában szoktak, kétségbe esésemben elkeztem neki mondani egy verset. Erre ab­bahagyta a sírást, és érdek­lődve figyelt. Azt, hogy a köl­tészetnek ilyen praktikus haszna is lehet, akkor konsta­táltam először. Egy költő embernek ez duplán csodála­tos érzés. Aztán írtam neki egy altatót, és ha kitartóan mondogattam, volt, hogy el­aludt. Összegyűjtöttem egy csomó mondókáskönyvet, és láttam, hogy mindegyik a ré­gi, népi mondókakincsből vá­logat, például a „Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom”. Ezek tőlem távol állnak, mert városi gyerek vagyok, és sosem volt zsák a hátamon, úgyhogy furcsa volt ezt mondogatnom a kis­fiamnak. Amikor ezek szület­tek, nyilván nagyon hétköz­napiak voltak, de most már idegenül hangzanak. Szeret­tem volna, ha a fiam inkább a ma használatos szavakat és mondatokat hallja és tanulja meg először. Hát valahogy így született a kötet, (juk) Az Év Európai Múzeuma Bremerhaven. A belgiumi Tongerenben lévő Gall-Római Múzeumnak ítélték oda idén az Év Európai Múzeuma címet, amellyel a látogatóknak különleges élményeket kínáló in­tézményeket jutalmazzák. A European Museum Forum a németországi Bremerhavenben szombat este tartotta díjki­osztó ünnepségét, amelyen számos különdíjat is átadtak. Ti­zenöt ország harmincnégy múzeuma szerepelt az idei jelöl­tek között, magyar intézmény nem. Különdíjjal jutalmazták a zágrábi Tönkrement Kapcsolatok Múzeumát (Muzej Pre- kinutih Veza), és az 1953-as árvíznek emléket állító holland Watersnoodmuseumot. (MTI) Ma az Adáshibával kezd a Netszínpad, a repertoárban eddig négy színdarab szerepel Színház az interneten You® KercKs Böngístts I eHóBi V M- BSS3 CD NETSZÍNPAD bemutatja ADASHIBA című szatírát két felvonásban Adashib« • Előzetes US E9 me? « * fcajtesototíc vt A kezdeményezéssel a külföldön élő magyarokat szeretnék megörvendeztetni (Képarchívum) Ma indul a magyar szín­házak előadásainak in­ternetes közvetítése. A vállalkozás elsősorban a külhoni magyarok szá­mára kívánja közvetíteni a magyar színházak elő­adásait. Elsőként Szako- nyi Károly rekordszám­ban bemutatott darabja, az Adáshiba látható a Netszínpadon. SZÉLL ANDRÁS Egy húszfős, lelkes budapes­ti vállalkozás egyedülálló kez­deményezést indított, amellyel a külföldön élő magyarokat szeretnék megörvendeztetni, egyben segíteni kívánják a sok­szor rossz anyagi helyzetben lévő magyar színházakat. A több mint másfél éves szerve­zőmunka meghozta gyümöl­csét, a napokban sorra kerülő első előadásokra már az Egye­sült Államoktól Ausztráliáig mindenhonnan lehet jegyet vá­sárolni. Az internetes premiert má­jus 21-én helyszíni bemutató előzte meg az Egyesült Álla­mokban. A Gózon Gyula Kama­raszínház előadásában játszott Adáshibát a San Diegó-i ma­gyarok hatszáz fős közösségé­nek tagjai nézhették meg a he­lyi Magyar Házban szervezett internetes vetítésen. Magyar idő szerint ma hajnaltól pedig már az internetes közönség számára is elérhetőek az elő­adások a http://netszin- pad.com oldalon keresztül. „Nagyon jó kezdeményezés­nek tartom a Netszínpadot, és örülök, hogy kiválasztották a darabomat. Remélem, hogy si­keres lesz ez a vállalkozás, mert a magyar kultúrának nagy hasznára válhat” - emelte ki a bemutató kapcsán Szakonyi Károly, az Adáshiba szerzője. Mint Laczkó János, a Netszín­padot üzemeltető Infotéka Kft. ügyvezetője elmondta, több csatornán keresztül sugároz­zák majd az előadásokat. A da­rabokat a weboldalon keresz­tül tekinthetik meg az egyéni nézők, emellett a Netszínpad szervez majd vetítéseket ma­gyar közösségi házakban és artmozikban. Szó van arról is, hogy előadásaikat egyes kábel­televízió-szolgáltatók felveszik műsorrendjükbe. A játszott da­rabok előzetesei folyamatosan megtekinthetőek a Faceboo- kon (http://facebook.com/net színpad), és a Netszínpad You­Tube csatornáján (http://yout ube.com/netszinpad). Az előadások sugárzási jo­gainak megszerzését bonyolít­ja, hogy a Netszínpadnak nem csak az adott színházzal, szer­zővel kell külön megállapod­nia, hanem a közvetített pro­dukciók minden résztvevőjé­vel (szerző, fordító, szövegíró, színész, táncos, zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező, stb.), akik részesednek az őket támogató távoli nézők jegyvá­sárlásaiból. „Előfordult, hogy egy előadáshoz 35 szerződést kellett megkötnünk, de ez még a jobbik eset, mert az is meg­történt, hogy egyetlen szerep­lő miatt nem tudtuk megsze­rezni a közvetítési jogokat” - mutatott rá a nehézségekre Laczkó János. Az önerőből ki­épített informatikai rendszerre és a szerződések létrehozására eddig közel 15 millió forintot költött a társaság, amire szük­ség volt ahhoz, hogy többek között az Előadóművészi Jog­védő Iroda (ÉJI) is elfogadja és támogassa a közvetítéseket. A Netszínpadnak jelenleg a Gózon Gyula Kamaraszínház­zal és a Budaörsi Játékszínnel van megállapodása, de továb­bi négy-öt színházzal folynak tárgyalások. A repertoárban eddig a hazai színjátszás négy gyöngyszeme szerepel (Adás­hiba, Himnusz, Mézeskalács és Retro Szerelem), a szervezők havonta két darabbal tervezik bővíteni a kínálatot. Azok, akik a magyar közös­ségi házakban vásárolnak je­gyeket a helyszíni előadások­ra, már HD minőségben (1920 x 1080 pixel) élvezhetik azo­kat. A Netszínpad munkatársai a darabokat ebben az esetben a saját programozású set top box-aikra sugározzák, ame­lyek a budapesti szerverekkel azonos, zárt hálózatban he­lyezkednek el. Az adatok így egyenesen, közbülső állomá­sok nélkül jutnak el a köz­pontból a világ minden részé­re. Egy set top box ára körülbe­lül 80 ezer forint, ami hamar megtérülhet a magyar közös­ségeket kiszolgáló helyeknek. A jegyvásárlás mind az egyéni nézők, mind a külföldi hely­színi vetítések esetében a Jegymester.hu rendszerén ke­resztül történik. Az egyéni né­zők az interneten keresztül vá­sárolnak, míg a helyszíni vetí­tésekhez a Jegymester.hu díj­mentesen biztosít terminálo­kat, amelyek segítségével a je­gyek kezelhetőek és kinyom- tathatóak. Két színházi fesztiválra is meghívást kapott a Komáromi Jókai Színház Csehov-előadása Júniusban útra kel a Cseresznyéskert Bosnyák rendezők Kusturica kitiltását kérik Egyenlő bánásmódot! MTl-TUDÓSÍTÁS ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Az utóbbi he­tekben két rangos színházi fesztiválra is meghívást kapott a Komáromi Jókai Színház Cseresznyéskert című előadá­sa. Június 21-én Turócszent- mártonban, a Dotyky a spoje­nia elnevezésű fesztiválon lép színpadra a társulat, június 23-án pedig a Magyar Színhá­zak XIII. Kisvárdai Fesztiválján adják elő a komáromi színé­szek Csehov remekművét, amely egy létező világ fájdal­mas széteséséről, az új értékek elfogadhatóságának mérté­kéről, illetve saját múltunk megkérdőjelezéséről szól, humoros felhangokkal és szi­tuációkkal. A Komáromi Jókai Színház április 15-én bemutatott elő­adását vendégrendezőként Martin Huba színész, rendező, egyetemi oktató állította szín­padra. A főhősnőt, Ranyevsz- kaját a Jászai Mari-díjas Ban­dor Éva alakítja, Lopahint, a kereskedőt pedig Tóth Tibor. A további szerepekben Molnár Xéniát, Tar Renátát, Holocsy Krisztinát, Mokos Attilát, Sza­bó Viktort, Fabó Tibort, Olasz Istvánt, Németh Istvánt és Ma­jorfalvi Bálintot láthatja a kö­zönség. A fordítás Spiró György Kossuth-díjas író mun­kája, a díszletet Jozef Ciller tervezte, a jelmeztervező Mi­lan Čorba, a dramaturg pedig Varga Emese volt. A komáromi nézők legköze­lebb május 29-én, vasárnap 15 órai kezdettel tekinthetik meg a Cseresznyéskertet, (szél) Cannes. Nyűt levélben kérte tegnap két bosnyák rendező, hogy Lars von Trier után Emir Kusturicát is tiltsák ki a 64. Cannes-i Filmfesztiválról. A világhírű szerb filmrendező a második legjelentősebb, az Un Certain regard (egy bizonyos nézőpont vagy egyfajta szem­szög) elnevezésű szekciójának idei zsűrielnöke. A nyílt levél szerzői - Jasmila Zbanic Arany Medve-díjas ren­dező és Haris Pasovic doku­mentumfilm- és színházrende­ző - üdvözlik, hogy a nácizmus iránti szimpátiáját hangoztató Lars von Trier dán rendezőt „persona non gratának” nyil­vánította a fesztivál vezetősé­ge. Ugyanakkor értetlenségük­nek adtak hangot amiatt, hogy Cannes „kettős mércét” alkal­maz, nevezetesen a kilencve­nes évek balkáni háborús bűnöseit a mai napig támogató Kusturica esetében. A bosnyák alkotók emlékez­tetnek arra, hogy miközben Szarajevó 1992 és 1995 közötti ostroma idején számos európai értelmiségi lépett fel a pusztítás ellen, a szarajevói születésű Kusturica a balkáni háborúk egyik fő kirobbantója, Szlobo- dan Milosevics akkori jugoszláv elnök által támogatott filmeket forgatott. Zbanic és Pasovic arra is felhívták a figyelmet, hogy világhírű kollegájuk a mai na­pig „hősként” tekint Radovan Karadzsicsra, annak ellenére, hogy a volt boszniai szerb el­nöknek népirtás vádja miatt kell felelnie a hágai Nemzetközi Bí­róságon a srebrenicai mészárlás és a boszniai fogolytáborokban végrehajtott tömeges ember­ölések miatt. Elismerve, hogy „egy mű­vésznek jogában áll őrültnek, elveszettnek vagy bizarrnak lennie”, a bosnyák rendezők azt kérik a fesztivál vezetőitől, hogy „valamennyi háborús bűnöst támogatót egyenlő bá­násmódban részesítsenek, be­leértve Kusturicát is”. Turócszentmártonba és Kisvárdára is várják a Cseresznyéskertet (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents