Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-19 / 115. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 19. Kultúra 9 Mivel Rozsnyó bányaváros volt, kézenfekvő, hogy legvirágzóbb céhe a bányászcéh volt Céhek, kézművesek dicsérete Három vándorkiállítással folytatódik az idei „gömöri évad” Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában. A három tárlat a gömöri fazekasságot, a Szlovák Karszt barlangászait és nem utolsósorban a rozsnyói céheket mutatja be a közönségnek. KÖVESDl KÁROLY A kiállítást Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi és emberjogi főosztályának vezetője nyitotta meg, majd B. Kovács István Gömörországot bemutató előadása után Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója mutatta be. A három tárlat közül leghangsúlyosabban talán a céheket bemutató képviseli a régiót. Rozsnyó, az egykori Rosnau nevet viselő bányaváros 1340-ben kapott városi rangot, 1382-ben mezővárossá, 1410-ben pedig szabad királyi várossá vált, s jólétét, történelmi szerepét a bányászatnak és a hozzá kapcsolódó iparnak köszönhette. Köztudott, hogy a kézművesség története a történelmi Magyarországon, így Rozsnyón is a századok során szinte egyet jelentett a céhek történetével. A céhek olyan szakmai tömörülések voltak, amelyekben egy- egy iparág, kisipar művelői álltak össze, hogy (mai szóhasználattal) tagjaik kereskedelmi Balra fazekas, jobbra köszörűs és gazdasági érdekeit védjék. A céhek létezését igazoló alap- szabályzat volt a céhek törvényes dokumentuma. S mivel Rozsnyó bányaváros volt, kézenfekvő, hogy legvirágzóbb céhe éppen a bányászcéh volt, illetőleg az iparágat kiszolgáló egyesületek. Mivel a város már a 17. században Magyarország legjelentősebb kézművesközpontjainak egyike volt, nem meglepő, hogy a 17-18. század során Rozsnyón gombamód szaporodtak a céhek. Ezek számát pontosan nem lehet megállapítani, de jellemző adat, hogy a 18. század során mintegy 300 kézművesműhely működött a városban, a mesterségek számát pedig több mint negyvenre lehet becsülni. Míg Felső-Magyarország keleti vármegyéiben a lassan változó nemesi és városi divatot Kassa diktálta, s a kassai szabóktól a régió számos céhe vette át a szabályzatot, a nyugati, néme- tes polgári divat egyik központja éppen a rozsnyói szabók céhe volt. 1822-ben alakult meg például a kelmefestő vagy kékfestő céh, de itt működött annak előtte például II. Rákóczi Ferenc pénzverdéje is. 1742-78 között ugyancsak híres volt Sondeger Torna harangöntő műhelye, vagy például a gombkötők céhe, de volt céhük Rozsnyón a mészárosoknak, kovácsoknak, vargáknak, cipészeknek, csizmadiáknak, tímároknak, szíjgyártóknak, szűcsöknek, csapóknak és kalaposoknak, asztalosoknak, kádároknak, fazekasoknak, a mézeskalácsosoknak, s még a 19. században is több nyomda működött a városban, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Mivel Rozsnyó valaha élénk kereskedőváros volt, ahol mézzel, viasszal, gyertyával, és mézsörrel is kereskedtek, nem véletlen, hogy a rozsnyói mézeskalácsosság egyesítette a konyhaművészetet a cukrászművészettel, sőt talán a költészettel is. A kiállítás természetesen ennek a mérhetetlen gazdagságnak csak egy szeletét kínálhatja. A látogató láthat a tározókban többek közt céhládákat, rézből, ónból, cserépből készült céhkorsókat és serlegeket, tálakat és kancsókat, mestermunkákat, céhpecséteket és pecsétnyomókat, okiratokat, alapító okleveleket és korabeli levelek fénymásolatait, céhkönyvek eredeti példányait. Ilyen például a csizmadia céh könyve, Bartók Mihály tímárlegény vándorkönyve, mely a „nagyméltóságú magyar királyi Helytartó Ta- nátsnak 1846-ik esztendőben 16-ik Júliusban, 21080-ik szám alatt költ rendeléséhez képest készítetet Bartók Mihály tímár legénynek. Magában foglal 32 számmal jegyzett lapokat. Rozsnyón Kék László betűivel.” Bartók Mihály, mint a könyvből megtudjuk, „nőtelen” volt, „vallása catholicus”, „testi állása köpczös”, nagysága „magos”, haja „világos sárgás”, „ábrázatja gömbölyű”, annak színe „eleven egészséges”. Szinte előttünk áll Bartók Mihály, aki Torna megyei Kovácsi illetőségű vala. Vivőt Liszt! Halld a fényt - lásd a hangot címmel nyílt nemzetközi képzőművészeti és zenei kiállítás kedden este Pozsonyban, a Szlovák Képzőművészeti Unió kiállítótermében (Dostojevského rád 2.). A hangok mellett festmények és objektek a főszereplők, de video és installáció is található a kiállított anyagban. Képünkön a bécsi Martin Breindl alkotása, egy olyan „hangszekrény" látható, mely Liszt Ferenc utazásairól árulkodik. (Peter Prochózka felvétele) Balázs F. Attiláé a Blaga Fesztivál nagydíja Díjazták a fordítót ÚJ SZÓ-HÍR Kolozsvár. Az idei Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál külföldi vendégei magyar költők voltak: Szentmártoni János, a Magyar írószövetség elnöke, LadikKatalin,ZalánTiborés Balázs F. Attila. A programban előadások és könyvbemutatók szerepeltek, szó esett a román-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatokról, valamint a román költő verseinek magyar fordításairól. Az írószövetség kolozsvári székházában mutatták be a Balázs F. Attila fordításában megjelent Lucian Blaga: Poezii/Versek című kötetet, valamint azt az antológiát, amelyben többek között az említett költők Blaga- fordításai is szerepelnek. Lucian Blaga a német és a francia nyelv mellett beszélte a magyart is, és a bécsi döntés sem fordította a magyarok ellen. Rilke és Tagore mellett Ady költészetét kedvelte. Rendszeresen olvasta a magyar sajtót és a Tűz című folyóirat ankétjára válaszolva azt írta „nincs egyszerűbb útja a népek megbékélésének, mint a kultúra. A Duna menti népeknek, akik egymásra vannak utalva, nincs más perspektívájuk mint az összefogás, és egymás kultúrá- jánakmegismerése.” Amikor 1923-banarománha(Somogyi Tibor felvétele) tóságok betiltották a kolozsvári magyar színház Az ember tragédiája előadását, vitriolos cikkben tiltakozott, rámutatva arra, hogy ilyen alapon a Faustot és más remekműveket is be lehetne tiltani. Miután kizárták a Román Akadémiáról és tiltólistára került, Budapesten jelent meg kötete, darabjait pedig magyarországi magyar színházak tűzték műsorukra. A fesztivál nagydíját Balázs F. Attila költő, műfordító kapta a Lucian Blaga életmű népszerűsítéséért, fordításáért. Költészeti nagydíjat kapott Szentmártoni János és Dán Mircea Cipariu, és több díjat is kiosztottak magyar, illetve román alkotóknak, (juk) TOLLVONÁS Magyar vagyok, de európai KULCSÁR FERENC Az én hitem a földnek me- legsége/És miként a föld szétosztja me- legét/Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt,/Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek. A fenti sorokat 88 évvel ezelőtt írta egy 19 éves fiatalember. József Attilának hívták. Csodagyereknek tartották, pedig csak árva volt. Ennek ellenére, illetve éppen ezért a „divatok önző hangoskodása” és a „közöny porlasztó csendje” közepette is végig az Embert kereste: „fehérek közt az európait”. S bár tudta, hogy „hosszú az Úristen” s „rövid a szalonna”, azt sem feledte soha, hogy „halvány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy”. Vagyis minden lélek a föld melegségét hordozza, és minden lélek vágyódik a föld melegségére, hiszen mint írta: „Ti jók vagytok mindany- nyian, s mindnyájan örültök a jónak”, ne legyen hát bennetek kegyetlenség: „Ha kegyetlenek vagytok, / Fiaitok is kegyetlenek lesznek. / Ha valamely bokron tövis terem, / Sarjadékán is tövis terem.” Ez a fiatalember, akinek a lelke „Isten legszebb gondolata” volt, 18 évesen ezt írja: Ha én sírok, a világ vére hull, Ha káromkodok, minden trón remeg, Ha nevetek, az Isten is örül S tavaszba szöknek akkor a telek! Látnivaló, ez a pelyhedző álló kamasz már ekkor is maga a világ, „minden, ami volt, van és lesz”, s amikor 20 évesen Párizsba készül, viszi a magyar, de mondhatnánk, a „közép-európai nyomorult nemzetek” földjét is magával, mert: Magyar vagyok, de európai. Párizs, szeress, én földemet viszem, Szép földemet, mely csókjaidra vár, Mert nem csókolja itten senki sem. S Párizsba is csak azért megy - bárcsak a mi fiataljainknak is legalább a töredéke azért menne oda -, hogy a „nagy táncos városokról álmodó” magyar (közép-európai) földet elvigye oda, majd cserébe visszahozza közénk Párizs csókjait, mintegy erősítve szülőföldjét és lélekben egyesítve Európát. Mert ő már ekkor is európai, aki egyrészt azt kéri a vén földrésztől, hogy szegényebb felének nincstelenjeiből, e- zekből az útfélen heverő kövekből is épülhessenek templomok és városok, másrészt, hogy európaiként ne kelljen szomorkodnia és szabadságtalanul sorvadnia, neki, aki a „szabad medvék komája”. A fiatal József Attila verseinek üzenete: tehetség és erkölcs szétszakíthatatlan, általuk lehetünk egyetemesek, „minden, ami volt, van és lesz”. Enélkül csupán az „üres űrben tántorgó világot” érzékelhetjük, a kiüresedést és a céltalanságot, ahol a Mammon az egyetlen úr. Pedig Attila öntudatosan vallotta, hogy nem puszta por, hanem istenpor vagyunk, így nincs jogunk szakadékként kerülgetni a lelkiismeret szavát, és „ölebekre pazarolni a felebaráti szereteted’, mert a nagyapák unokáiban és az apák fiaiban érlelődő tettek „meglátszanak az idő könyvében”. S mindenkinek fakad ugyan bocsánat, De addig jaj, kik látva látnak, S a vaknak nem adnak szemükből. RÖVIDEN De mi lett a nővel? Komárom. Három színész, három szerep, három szövegkönyv, egy színdarab. Kiss Csaba nagy sikerű darabja igazi „férfimese”, nyolc rövid elbeszélés helyzeteire, motívumaira épül. A különös dramaturgiájú előadásban szerelmek és csalódások, kivégzések és foghúzások, öngyilkosságok és ellenvonatok kavarognak Irina Bikulina ártatlan, mégis felkavaró buja, szenvedélyes alakja körül. A játék végén minden titokra fény derül, és megelevenedik a férfivágy örök tárgya, a Nő. A három színész Tóth Roland, Olasz István és Benkő Géza. Helyszín a Madách Art Cafe a komáromi Európa-udvar- ban, időpont május 22,19.00. (ú) Énekes tehetségek kerestetnek Dunaszerdahely. A budapesti válogatók már folynak, ám az X-Faktor című tehetségkutató műsor válogató stábja az országhatáron túl is keresi az énekes tehetségeket. Aki tehát szeretné megméretni magát az X-Faktorban és Dunaszerdahely környéken lakik, menjen el a helyi művelődési központban tartandó meghallgatásra május 26-án csütörtökön 10 órától. Csupán egy feltétel van: 16 év felettiek jelentkezhetnek. A várható érdeklődés felmérése érdekében a szervezők azt kérik a jelentkezőktől, regisztráljanak a következő e- mail címen: x-faktor@rtlklub.hu (ú)
