Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-18 / 114. szám, szerda
20 Sport ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 18. www.ujszo.com Jaromír Jágr szerint a csehek csak a svédek elleni elődöntő második felében nem voltak a helyzet urai, különben felülmúlták az ellenfeleket Remek társaság, kiváló világbajnoki szereplés Jaromír Jágr a bronzérmesnek járó plakettnek is örült Pozsonyban, bár szerinte csak a vb-győztesekre emlékeznek (TASR-felvétel) Februárban lesz negyvenéves. Ő volt a bronzérmes csehjégkorongválogatott legfényesebb csillaga a szlovákiai vb-n. Jaromír Jágr pályafutása során a tengerentúli profi bajnokságban (NHL) tündökölt a legtovább, 2008-tól a KHL-es orosz Avangard Omszk- ban játszott. Hogy hol folytatja, azzal még nem foglalkozik. Tavaly vb- címet szerzett, idén a bronzéremnek is nagyon örült. Áradtak belőle a mondatok, amikor mosolyogva megjelent az újságírók előtt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem lettek újra világbajnokok, de hetet ütöttek az oroszoknak a bronzmeccsen. Ez sem akármi. Nagyon nehéz volt felkészülni a mérkőzésre. Elárulom, hogy a svédek elleni elvesztett elődöntő után borzasztóan fáradt voltam. Utána másnap délután egyig aludtam. Már régen nem voltam ennyire elfáradva. Amikor megy a játék, jönnek a győzelmek, akkor az energia- tartalék is kitart, de amint véget ért a sikersorozat, egyszeriben rám zuhant a fáradtság. Mérkőzés előtt mindig az érzéseire hallgat. Milyenek voltak a bronzcsata előtt? Annyit tudtam, mindkét félnek elege lesz mindenből, az oroszok sem lesznek jobb lelki- állapotban, mint mi. Fontos volt, hogy jól felkészüljünk, s főleg ne nyitottan védekezzünk. És látták az első tíz percet? 2:2 volt az állás, azt hittem, 12:12 lesz a végeredmény. Nyílt sisakkal kezdtünk ellenük, de hála Istennek, gyorsan rádöbbentünk, hogy ez így nem mehet tovább, és máshogyan folytattuk. Számítottak rá, hogy így önökre rontanak az oroszok? Minden meccs más. Az amerikaiak ránk rontottak, túléltük, és győztünk. A svédek nem rontottak ránk, és sokkal több erejük maradt a mérkőzés második felére. Az oroszok szintén ránk rontottak, de a meccs második részében elfogyott az erejük. Nem egyszerű kibírni azt az öldöklő iramot, amit az elején diktáltak. Sikerültek a támadások, s ha menteni kellett, gyorsan kijuttatták a korongot a védőharmadukból... Az oroszok arra vártak, hogy felkínáljuk nekik a kapunk előtt a teret az összjátékra. Ilyenkor az a fontos, hogy az ő védőharmadukban legyen a korong, forogjon a palánk mellett, és támadóik védekezésre legyenek kényszerítve. Ez az első tíz percben nem sikerült, de utána már ügyesebben kezdtünk korongozni. Mit jelentett ez a vb Jágr számára? Mindenki másra fog emlékezni. Az aranyérem csodálatos, a harmadik hely néhány év múlva feledésbe merül, mert mindig csak a győztesek jutnak az emberek eszébe. Azt az érzést viszont nem veszi el tőlünk senki, hogy remek társaság voltunk, és kiváló tornát játszottunk. Kivétel a svédek elleni elődöntő második fele, amikor nem voltunk a helyzet urai, amikor talán egy olyan csapatba ütköztünk, amelynek jobb napja volt, ügyesebben hokizott, mint mi. Újszerűén jelentkezett a vb-n, hogy vesztésre álltunk, túl korán kinyitottuk a védekezésünket, és ráfizettünk. Nagy csalódás volt az elődöntőbeli vereség? Nehéz volt átélni. Kár, hogy nem aranyérem lóg a nyakamban, de ezen már nem lehet változtatni. Hála Istennek, tavaly sikerült, pedig senki sem várta. Egy kis szerencse is kellett hozzá. Az élethelyzetekét nem lehet megrendezni, jönnek és távoznak. Az első cseh-orosz vb- meccsen Artyuhin sérülést okozott Karel Rachúneknek. A bronzmérkőzésen Rachú- nek úgy rákente az orosz csatárt a palánkra, hogy ki kellett cserélni a plexiüvegtáblát. Mit szól a jelenethez? Szerintem az volt a torna lökése. Látni lehetett, milyen erős Artyuhin. Ha valaki megtaszítja, kirepíti még a plexitáblát js. Nem egyszerű vele bírni. Le a kalappal Karel előtt. Egyébként ügyesen játszottunk az oroszok ellen, hiszen a bedobás után nem engedtük, hogy felgyorsuljanak, mikor a harmadunkba lőtték a korongot, igyekeztünk a palánknál leállítani őket, mert játékban nincs ellenszer rájuk, csak ügyeskedéssel lehet valamit elérni. Ovecskint szinte eltüntették a jégről, pedig milyen gólerős az NHL-ben. Sok függ attól, milyen szerencséd, formád van. Egyetlen torna alapján nem szabad értékelni a játékost. Ovecskint mindenki elismeri, kiváló lövő, aki első hat NHL-es éve alatt hihetetlen dolgokat művelt, s még tovább bizonyíthat. De más a szélesebb európai pálya, az itteni játékosok nem sokkal rosszabbak, mint a tengerentúliak, minden az egyén és csapat pillanatnyi formáján múlik. Manapság már mindenki mindenkit legyőzhet. Tavaly a németországi vb-n azt mondta, nincs sok keresnivalójuk a fiatalokkal, ha nem jönnek haza az NHL-es játékosok. Mit szól a mostani szerepléshez? Attól függ, melyik szempontból nézzük, a helyezés vagy a teljesítmény alapján. Nézet kérdése. Van, aki azt mondja, inkább rossz hokit lássak, csak nyerjünk, másnak az a véleménye, hogy színvonalas játék után örül a bronznak is. A legjobb az, amikor mindkét szempont találkozik, de ez ritkán fordul elő. Ilyen csapat volt 1980 és 1990 között a szovjet szbornaja, amely tudta, hogy megnyerheti a tornát, és szép játékot is mutatott. Személy szerint mennyire örül a bronzéremnek? Kiváló volt a társaság, kiváló hokisok érkeztek Amerikából. Nehéz lesz a mostaninál jobb csapatot összehozni, hiszen mindenki eljött, aki tehette. Szerencsénk volt, hogy az NHL- ben olyan csapatok estek ki, ahol a legjobbjaink korongoz- nak. Ritkán fordul elő ilyesmi. Ilyen sikeres torna után még lesz kedve folytatni a válogatottban? Meglátom, hogy érzem majd magam, és elvisz-e a vb-re a szövetségi kapitány. Alkalmazkodom a helyzethez. Miért ne játszanék, ha érezni fogom, hogy segíthetek? A kor ebben nem meghatározó tényező. Emlékszünk, hogy az 1996-os Világkupa után kijelentette, hogy abbahagyja a válogatottban. Most véget ért a 2011 -es vb, és mit ígér? Akkor elfelejtettem hozzátenni, hogy mennyi időre hagyom abba. Mi adott Jágmak ez a torna? Nagyon örülök, hogy teljesítményünkkel örömet szerezhettünk másoknak is. Kevesen mondhatják el magukról, hogy két hétre képesek megváltoztatni az emberek gondolatvilágát, miközben elfelejthetik gondjaikat. Ugyanakkor ők is feledtetik velünk a problémáinkat, mert megindul köztünk egyfajta energiacsere, és közösen osztozunk a sikeren. Aztán egyszeriben véget ér minden, felébred az ember, és kérdezi: most mit tegyek? És mit tesz majd Jágr a vb után? Hiába emlegetik nekem az ajánlatokat, a tárgyalásokat, semmi konkrétum nincs előttem. Nem is foglalkozom vele. Lesz, ami lesz. Az, hogy nincs most szerződésem, talán a legjobb dolog a világon. Nem sürgeti az idő? Azt tapasztaltam, ha fejjel nekirontasz a falnak, nincs türelmed, az nem szokott jól végződni. Időt kell hagyni a történéseknek, és megtalálod az utadat. Hazamegy, és...? Elugrok körülnézni Párizsba, talán meglátogatom az ost- ravai Arany Futócipő. adétikai versenyt, kicsit megpihenek, majd meglátom, mi következik. (jmk) Jarda közelében Jarda Jágr! Jarda Jágr! -kiabálták többször a szurkolók a cseh hoki ikonjának nevét a vb-n. Sokszor kérték az újságírók is a mixzónába, csak nem mindig jött, s ha jött, akkor sem akart mindig beszélni. A szlovákok elleni győztes meccs után nyilatkozott, az USA-nak ütött három gólja is megoldotta a nyelvét, csak éppen leheteüen volt a közelébe férkőzni. A megnyert bronzmeccs után kedvezett a szerencse, belepréselőd- tem az előtte összeállt emberkupacba. Magnóval előrenyúló kezem az előttem álló kolléga vállán pihen(hetet)t. Vállamon mindkét oldalról a hátulról tolakodók nyomását éreztem, a szemüvegem is minden pillanatban repülni készült. Hol innen, hol onnan erősödött a Jágr-szavakra vadászók lökdösődése. Voltak időszakok, amikor már kibújtam volna a rám tá- maszkodók közül, csak nem ment. Jarda meg közben boldogan válaszolgatott, élvezte az előtte tolongok kíváncsiságát. Nem egyperces jelenet volt az egész, talán negyedóránál tovább is eltartott, míg elfogytak a kérdések. Jágr még egyszer, utoljára körülnézett, nincs-e valakinek a tülekedők közül egy utolsó óhaja, s mikor látta, hogy megdolgoztak az újságírók a válaszokért, szépen elköszönt, és nyakában a bronzéremmel visszasétált az öltözőbe. (jmk)
