Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-18 / 114. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 18. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 2800 szlovák dollármilliomos Washington. Szlovákiában tavaly 2800 dollármilliomos élt (az ingatlan értéke nem számít be az összegbe), derült ki a Merrill Lynch és a Capgemini World Wealth Report felméréséből. Csehországban 12 600, Magyarországon 9600, Lengyelországban 8800 hasonló vagyonú ember él - írja a Napi Gazdaság. A visegrádi régióban az arányokat tekintve a csehekre jut a legtöbb milliomos, a lengyelekre esik a legkevesebb. A világranglista élén az Egyesült Államok található 2 866 000 dollármilliomossal, Japánban 1,65 millió, Németországban pedig 861 ezer dollármilliomoséi. (NG) Új munkahelyek százait hirdetik Pozsony. Az amerikai Dell számítógépes hardvergyártó az elkövetkező időszakban újabb 250 alkalmazottat kíván felvenni a pozsonyi kereskedelmi központjába, ahonnan az európai ügyfeleit szolgálja ki. A társaság, amely így hamarosan már 1800 embernek adhat munkát a szlovák fővárosban, elsősorban főiskolai végzettséggel rendelkező munkatársakat keres. Nagyjából 1100 szabad munkahelyet kínál azonban a trencséniÁU Optronics monitorgyártó is. Ez már tavaly megkezdte a működését, a szakemberhiány miatt azonban eddig csak 400 alkalmazottal dolgozik. A tajvani cég az alkalmazottak számát az idei évvégéig 1500-ra szeretné növelni. (SITA) Genertel: túl a 10 ezer ügyfélen Pozsony. Az online elven működő Genertel Biztosító ugyan csak tavaly ősszel lépett a hazai autóbiztosítás piacára, azonban napjainkban már több mint 10 ezer ügyféllel rendelkezik - közölte Miroslav Chovan, a Generali csoportjába tartozó pénzintézet szlovákiai vezetője. A Genertel előnye, hogy egyedüliként nyújt ún. mini balesetbiztosítást (1000 eu- róig), aminek, éves díjtétele 29 eurónál kezdődik, emellett az interneten és telefonon (0850/555 555) is néhány perc alatt el lehet intézni a biztosítási szerződést. Mivel alacsonyak a fenntartási költségeik, ezért alacsonyak a díjtételek is, például kötelező biztosítást már évi 59 eurótól nyújtanak. A rövidesen az utazásbiztosítás terén is nyitó társaság a balesetmentesen vezetőknek komoly kedvezményt nyújt, akik viszont balesetet okoztak, azok díjszabása magasabb, (shz) E-aláírás: 2012-től kötelező Pozsony. A pénzügyminisztérium szerint minden második polgár él az elektronikus aláírás lehetőségével, számos intézmény egyenesen támogatja, ha az ügyféllel elektronikus úton is kapcsolatot tud tartani, ilyen például a kataszteri hivatal. A szolgáltatásban érintett DTCA társaság szerint 2012-től az áfafizetők számára kötelező lesz az elektronikus aláírás használata. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése 15 percbe kerül, az első évben 65 eurót kell fizetni a használatáért, a következő években már csak 19,90-et - mondta Július Lintner, a DTCA igazgatója. (só) Kockázatos hiánycsökkentés London. A hosszú futamidejű magyar külső államadósságra érvényben tartott közepes befektetői besorolást adta meg tegnap a nemrégiben kibocsátott, egymilli- árd eurós magyar kötvényre a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő az osztályzatrontást azzal indokolta, hogy „érdemi romlás” következett be Magyarország középtávú költségvetési pozíciójában. A magyar kormány strukturális reformintézkedéseivel kapcsolatban a Fitch Ratings megjegyezte: végrehajtási kockázatokat lát a költségvetési konszolidációs programban. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8729 Lengyel zloty 3,9288 Cseh korona 24,454 Magyar forint 267,69 Horvát kuna 7,4150 Román lej 4,1115 Japán jen 115,69 Svájci frank 1,2553 Kanadai dollár 1,3818 USA-dollár 1,4171 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,47-1,38 25,14-23,67 279,69-255,61 OTP Bank 1,46-1,37 25,10-23,66 275,56-259,85 Postabank 1,47-1,37 25,24-23,54Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 25,05-23,66 279,63-255,55 Tatra banka 1,46-1,38 25,02-23,75 278,22-257,08 Dexia banka 1,45-1,38 25,01-23,74 274,90-260,96 Általános Hitelbank 1,46-1,38 25,11-23,72 279,45-255,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A pénzügyminisztérium a hektoliterenkénti 40 eurós adó bevezetésétől 20 millió euró bevételt vár A harmadával drágulhat a bor Pozsony. Jövőre akár a harmadával drágulhat a bor a hazai üzletekben, ha a parlament rábólint a pénzügyminisztérium javaslatára, amely szerint hektoliterenként 40 eurós jövedéki adót vetnek ki az egyik legkedveltebb hazai italfajtára. A szőlészek és borászok szakmai szervezetei szerint a döntés katasztrofális hatással lesz az ágazatra. MOLNÁR IVÁN Szlovákiában - a többi, jelentős borkultúrával rendelkező európai országhoz hasonlóan - 2002-től nem terhelik jövedéki adóval a borokat. Ivan Miklós pénzügyminiszter ennek most arra hivatkozva próbál meg véget vetni, hogy a költségvetésnek minden centre szüksége van, ráadásul az az igazságos, ha a többi alkoholgyártóhoz hasonlóan, a borászokat is arányos adóteherrel sújtják. A minisztérium a hektoliterenkénti 40 eurós adó bevezetésétől 20 millió euró bevételre számít. A Szlovák Szőlő- és Bortermelők Szövetsége szerint a pénzügy számításai elhibázottak, hiszen a tapasztalatok szerint a jövedéki adó bevezetését követően újra megugrik a bor illegális kereskedelme, az állam bevételei így jóval kisebbek lehetnek. Jelenleg - a 0 százalékos jövedéki adó mellett - a feketepiac aránya 10 százalék körül mozoghat. 2002 előtt, amikor a literenkénti adó 5 korona (16,6 cent) volt, az illegális borkereskedelem aránya elérte a 25-30 százalékot. Ľubomír Vitek, a Szlovák Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke szerint, ha jövőre valóra válik a pénzügyminisztérium terve, a bor feketepiaca újra a 2002 előtti szintre nőhet, a költségvetés bevételei így jóval alacsonyabbak lehetnek. Arról már nem is beszélve, hogy a jövedéki adó bevezetése nem Ids adminisztratív költségekkel járna, az intézkedésen az állam így akár még veszíthet is. A jövedéki adó bevezetését a fogyasztók is megéreznék, hiszen az előzetes jelzések szerint a bor literenkénti ára több mint 30 százalékkal, minimum 1 eu- róval nőne, ami miatt az értékesítés akár az ötödével eshet vissza. Mindez súlyos érvágást jelentene az egész borászati ágazatnak, amely már az elmúlt években is hatalmas mélyrepülést produkált - nyilatkozta Jaroslava Pátková, a Szlovák Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Szerinte a hazai szőlők területe az 1996-os 25 ezer hektárról mára 12 ezer hektárra esett vissza, és hasonló a helyzet a bortermelésben is. Míg 1996-ban 650-660 ezer hektoliternyi bort állítottak elő az országban, és lényegileg önellátók voltunk, mára az éves termelés 350-400 ezer hektoliterre esett vissza, és a hazai termelők már képtelenek kielégíteni a piacot. Szlovákiába évente így 400-440 ezer hektoliternyi bort hoznak be, aminek nagyjából a fele minőségi, a másik fele pedig asztali bor. A hazai fogyasztás már hosszabb távon stabilizálódott, és jelenleg eléri a 600 ezer hektolitert, vagyis évente egy személyre nagyjából 12 literes bor- fogyasztás jut. Szlovákia ezzel az uniós sereghajtók közé tartozik, hiszen Csehországban ez például 20, Magyarországon pedig 40 literhez közelít. A szőlészek és borászok szakmai szervezetének képviselői szerint a jövedéki adó bevezetése versenyhátrányba hozza az ágazatot a többi uniós bortermelő országhoz képest, hiszen ezekben nem vetnek ki jövedéki adót a borra, miközben a szlovák termelőkre már most is több adminisztratív teher hárul. Vitek szerint a pénzügy döntése 3 ezer ember munkáját veszélyezteti, és gátat szab a hazai ag- roturizmus fejlődésének is. A borászok ezért nyílt levélben fordultak Iveta Radičová kormányfőhöz, hogy járjon közbe az érdekükben a pénzügyminisztériumnál. 2010-hez képest idén némileg növekszik a kukorica, a napraforgó és a tavaszi árpa termőterülete A tavalyi agrárkárok elérik a 77 millió eurót SUSLA BÉLÄ Pozsony. „Információink szerint a tavaszi munkák végzésében vannak előrehaladottabb helyzetben lévő régiók, ám sajnos, lemaradók is” - mondta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. A kamara munkatársai jelenleg részletes felméréseket végeznek az egyes régiókban, arra összpontosítva, hogy mennyi kárt okoztak a tavalyi esőzések az egyes mező- gazdasági üzemekben. „Az őszi vetésű gabonafélék áttelelése szintén régiók szerint változó. Az eddig is eredményesen gazdálkodó vállalatok viszonylag elégedettek az őszi vetemények fejlődésével, ugyanakkor több gazdaságnak ki kellett szántania az őszi vetést, azaz újraszán- tást, illetve -vetést kellett végezniük, ami jócskán tovább apasztotta az amúgy is szerény anyagiakat ezekben az üzemekben. A legnagyobb gondokat, problémákat az őszi repce körül jelezték a gazdák, amiből arra lehet következtetni, hogy az idén ebből a növénykultúrából minden bizonnyal kisebb területről és gyengébb minőségben gyűjtik majd be a termést. A Csallóköz néhány régiójában, valamint az ország keleti részében, konkrétan a Tőketerebesi járásban a termőterületek egy része továbbra is bevetetlen, megművelésre, vetőmagra vár. Ami a tavalyi belvízkárokat illeti, a mezőgazdasági minisztérium még nem terjesztett a kormány elé komplex értékelést a károkról. Kamaránk a Mező- gazdasági Önkormányzati Tanács további szerveivel együttesen a parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága elé terjesztett egy jelentést, melyben a tavalyi károk összegét mintegy 77 millió euróbán jelöltük meg” - nyilatkozta Nemec. Az SPPK még nem rendelkezik pontos adatokkal, de a tavalyi évhez viszonyítva elmondható, hogy idén valamelyest növekszik a kukorica termőterülete, mégpedig mintegy 180 ezer hektárra. Ä szóvivő megelégedéssel nyugtázta, hogy tavaszi árpát is nagyobb területen vetettek a gazdák, mint egy évvel korábban, e növénykultúra termőterülete az idén elérheti a 125 ezer hektárt. Második kenyerünk, a burgonya hazai viszonylatban körülbelül 11 ezer hektáron terem, és növekedés várható a napraforgó termőterületének kiterjedésében is, mégpedig vagy 90 ezer hektárra. „Az adatokat természetesen állandóan pontosítjuk, s a véglegesítést követően azokat nyilvánosságra hozzuk” - mondta Nemec. Az euróövezeti pénzügyminiszterek megszavazták a 78 milliárdos portugál mentőcsomagot Szlovákia 333 millió euróval járul hozzá ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hétfőn este megállapodtak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei arról a programról, amelynek keretében az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három év alatt összesen 78 müliárd eu- rónyi hitelt nyújt Portugáliának, ebből 26 milliárdot az IMF áll. Az európai stabilitási eszközből (EFSF) Szlovákia 333 millió euróval veszi ki a részét, közölte Ivan Mikloš pénzügyminiszter, ám ezt az összeget csak garantálnunk kell, egyelőre nem készpénz formájában adjuk. Lisszabon a mentőcsomag fejében vállalta azt is, hogy jelentős privatizációs lépéseket tesz, ezzel is segítve az államháztartás konszolidációját. A tervek szerint csökkentik a munkanélküli segély összegét és időtartamát, ez utóbbit 3 évről másfél évre. Megkurtítják az 1500 eurón felüli nyugdíjakat, és el kell kezdeni az egészségügy és állam- igazgatás reformját. Megegyeztek arról is, hogy az eurózóna mentőalapjának garanciavállalási keretét 780 milliárd euróra emelik, annak érdekében, hogy 440 milliárd euró, AAA-kategó- riás, azaz legmagasabb besorolású, így alacsony kamatú hitelt tudjon folyósítani. Az ülésen további kiigazító intézkedésekre vállalt kötelezettséget a görög kormány az idei fiskális célok elérése érdekében. A görög miniszterelnök-helyettes szerint Görögország hajlandó egy „lágyabb” adósság-átütemezésről tárgyalni, ha ez szükséges. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő tanács luxemburgi elnöke az esetleges adósság-átütemezésről úgy vélte, legfeljebb kisebb kiigazításokról lehet szó, ugyanakkor újabb hitel nyújtását nem zárta ki Görögország javára. Az ülésen az is kiderült, hogy a görög kormányzat belement, hogy lefolytassa az eddigi legnagyobb privatizációt, összesen mintegy 50 milliárd euró értékben. (Bruxlnfo, MTI, só) A jövedéki adóval terhelt bor miatti forgalomesés akár 3 ezer ember munkáját is veszélyeztetheti (TASR-felvétel)
