Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-14 / 111. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 14. www.ujszo.com Arab cáfolat Kadhafi megsebesült? Róma. Moammer Kadhafi valószínűleg megsebesült és már nincs Tripoliban - közölte tegnap az olasz külügyminiszter. Franco Frattini újságíróknak azt mondta, elhiszi, amit Giovanni Innocenzo Martinelli- től, Tripoli katolikus püspökétől hallott: „Kadhafi szinte bizonyosan Tripolin kívül van, sőt, valószínűleg megsérült” a NATO légicsapásaiban. Frattini szerint a nemzetközi nyomás valószínűleg arra kényszerítette Kadhafit, hogy biztonságos helyen keressen menedéket. Az al-Arabíja hírtelevízió szerint egy líbiai kormányszóvivő cáfolta a Kadhafi sebesüléséről szóló olasz értesülést. (MTI) RÖVIDEN Finn igen a csomagra Helsinki. A finn parlament tegnap jóváhagyta a portugál mentőcsomagot, ez volt a feltétele a csomag euróövezeti elfogadásának. Portugália megsegítéséről a végső döntést az euróövezeti gazdasági és pénzügyminiszterek május 16-i találkozóján hozhatják meg. (MTI) Diplomaták kiutasítása Kijev. Ukrajna tegnap kiutasított két cseh diplomatát, mindketten a cseh katonai attasé munkatársai - az erről szóló diplomáciai jegyzéket tegnap adták át Vítézoslav Pi- voňkának, Csehország kijevi ügyvivőjének. Az ukrán jegyzék szerint a két cseh diplomata tevékenysége ellentétes volt a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi megállapodással: ukrán államtitkokról gyűjtöttek információkat. A kijevi cseh nagykövetség a kémkedés vádjával kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni. Hírügynökségek összefüggésbe hozták a kiutasítást azzal, hogy Csehország idén januárban politikai menedéket adott Bohdan Danilis- innek, aki Julia Timosenko kormányában volt gazdasági miniszter. (SITA) Mubarakné őrizetben Kairó. Az egyiptomi hatóságok tegnap elrendelték Hoszni Mubarak volt elnök felesége, Suzanne Mubarak őrizetbe vételét. Előző nap a kormány azt közölte, Mubarakot és feleségét azzal a gyanúval kapcsolatban hallgatták ki, hogy törvénytelen eszközökkel jutottak hatalmas vagyonukhoz. (MTI) Bosszú bin Ladenért Pakisztánban - szélsőséges tálib csoportok is további megtorlásokat helyeztek kilátásba Meg akarta öletni Obama elnököt Fiatal újoncokat robbantottak fel a merénylők (TASR/AP-felvétel) Bulgária és Ausztria sem tartóztatta le Zavahirit llszlámábád/Washington. Oszama bin Laden meg akarta gyilkoltatni Barack Obama elnököt - jelentette tegnap este amerikai hivatalos forrásokra hivatkozva az ABC News. ÖSSZEFOGLALÓ Az elnök elleni merénylet szándékáról az amerikai biztonsági szolgálatok abból az egymillió oldalnyi adatból értesültek, amit különböző elektronikus hordozókon a lelőtt terroristavezér abbotábádi rejtekhelyén zsákmányoltak a likvidálást végrehajtó kommandósok. Ezekből az információkból az ABC News forrásai szerint az amerikaiak 10 nap alatt többet tudtak meg az al-Kaidáról, mint az elmúltlOév alatt. Eközben a másik vezető hír az volt, hogy 80 embert öltek meg a pakisztáni tálibok egy kettős robbantásban az ország észak- nyugati részében, és további vérontást helyeztek kilátásba, megtorlásul az al-Kaida vezérének meggyilkolásáért. A terror- cselekményt a Pesavartól 30 kilométerre fekvő Csárszadda városában követték el hajnalban, a határrendőrség egyik kiképzőSzófia. Bulgária és Ausztria is elmulasztotta letartóztatni 1995-ben Oszama bin Laden helyettesét, Ajman al-Zavahi- rit. Ezt bolgár belügyi források fedték fel. Zavahiri abban az évben húsz napot töltött Bulgáriában, ottani muzulmánok között - mondta Vladimir Manolov, a kémelhárítás egykori tisztje. Bulgária felvette a kapcsolatot Egyiptommal a személyazonosság megállapítása végett, mire az egyiptomiak kérték Zavahiri kiadását, de ezt Szófia a saját biztonságát féltve megtagadta. „Érdekünkben állt elkerülni, hogy terrorista akciót készítsen elő Bulgáriában” - magyarázta Manolov. Szófia végül a kölcsönös kiadatási egyezmény hiányával indokolta a visszautasítást, és hagyták, hogy Zavahiri Nyugatra távozzon. Egy másik alkalommal Ausztriából Törökországba tartva, átutazóban járt Zavahiri Bulgáriában. A bécsi hatóságok értesítették Szófiát az érkezéséről, és kérték a letartóztatását. „Azt mondtam nekik, tartóztassátok le ti, Ausztriában. Miért Bulgáriában kellett volna? Azért, hogy itt legyenek merényletek?” - tette föl a kérdést Georgi Lambov, a szófiai belügyminisztérium volt főtitkára. (MTI) központjának bejáratánál, amikor az eltávozásra induló újoncok kiözönlöttek a laktanya kapuján. Egy rendőrtiszt azt mondta, a halálos áldozatok közül 66-an a határrendőrség fiatal újoncai voltak. A valószínűleg motorkerékpáros öngyilkos támadók által végrehajtott robbantásokban további hatvan ember sebesült meg. „Ez volt az első bosszú bin Laden mártírhaláláért. Lesznek még továbbiak is” - közölte Ah- szanullah Ahszan, a pakisztáni tálibok szóvivője telefonon az amerikai hírügynökséggel. A tegnapi volt az első nagyobb terrorcselekmény azóta, hogy egy amerikai kommandó május 2-án végzett a 2001. szeptember 11-i USA elleni terrortámadások kitervelőjével az észak-pakisztáni Abbotábád- ban, abban a házban ahol közel hat évig rejtőzött. A brutális merénylet bizonyosan erősíteni fogja azt az általános vélekedést, amely szerint bin Laden megölése aligha fogja csökkenteni az isz- lamista erőszakcselekmények számát, mivel az al-Kaida - egymáshoz ideológiai szálon kötődő csoportok laza hálózata - továbbra is hasonló merényletek elkövetésére fogja ösztönözni híveit. (MTI, ú) Iszlámábád felülvizsgálná a terrorizmus elleni együttműködést Pakisztáni-amerikai feszültség Dodik visszatáncolt a népszavazástól Átmenetileg enyhülhet a boszniai válság ÖSSZEFOGLALÓ lszlámábád/Washington. Abszurdnak tűnő ötlettel állt elő a pakisztáni vezetés: ellenőrizni szeretné az amerikai CLA akcióit. Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő szerint hatékonyságuk növelése érdekében Iszlámábád felügyelete alá kellene helyezni országában az al-Kaida és a tálibok elleni, a pilóta nélküli amerikai repülőgépekkel végrehajtott támadásokat. „Senki sem nyerhet háborút a lakosság támogatása nélkül” - mondta a Time magazinnak, hozzátéve: a CIA folytathatná a Pakisztánban végrehajtott légicsapásokat, de az ő felügyeletük alatt. A dró- nokkal végrehajtott támadások 2008 nyara óta jóval gyakoribbá váltak, és az utóbbi hónapokban már szinte mindennaposak Pakisztánban. Tavaly mintegy száz légicsapásnak 670 halálos áldozata volt, közöttük meghatározatlanszámú civü. Lemondta USA-beli látogatását tegnap a pakisztáni hadsereg második számú vezetője, Halid Samím Vinn tábornok a két ország között bin Laden megölése után kialakult feszültségek miatt. Erről azután döntöttek Iszlámábádban, hogy a kormány biztonsági kabinetje közölte: felülvizsgálják a Washingtonnal folytatott terrorizmus elleni együttműködést. Nyilatkozatában a testület azt hangoztatta, hogy világosan meg akarják határozni az ilyen együttműködés feltételeit, „Pakisztán nemzeti érdekeivel és az ország népének törekvéseivel összhangban”. A pakisztáni hadsereg és a kormány a bírálatok össztüzébe került odahaza, egyrészt azért, mert nem volt képes az országban rejtőzködő bin Laden nyomára bukkanni, másrészt azért, mert nem tudta megakadályozni, s állítólag még csak nem is észlelte a titkos amerikai kommandós akciót. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Banja Luka. Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője figyelmeztetett: megakadályozza a júniusra tervezett népszavazást a boszniai Szerb Köztársaságban (RS), ha a szerbek nem lépnek vissza a megtartásától. Inzko szerint Bosznia a délszláv háború lezárása óta most éli egyik legsúlyosabb politikai válságát. A boszniai szerb parlament még április közepén hagyta jóvá: írjanak ki népszavazást annak eldöntésére, hogy a polgárok elfogadják-e a főleg a háborús bűnök kivizsgálására létrehozott boszniai szövetségi bíróságnak és ügyészségnek, valamint a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének a fennhatóságát. Az 1995-ös day- toni szerződés alapján a főképviselő csaknem teljhatalommal rendelkezik: megsemmisíthet törvényeket, vagy éppen kikényszerítheti törvények elfogadását, s leválthatja a helyi politikusokat, ideértve az elnököket is. Jelen esetben Milorad Dodik boszniai szerb elnökről van szó, aki hirtelen visszakozott, ugyanis csütörtökön este váratlanul Banja Lukába érkezett Catherine Ashton. Az uniós külügyminiszter még az éjszaka folyamán és tegnap is tárgyalt Dodikkal, aki kijelentette: már nincs szükség a referendumra, mert ígéretet kapott Brüsszeltől arra, hogy átalakítják a központi (szarajevói) igazságszolgáltatást. Inzko, a neves osztrák diplomata a múlt héten járt az USA- ban, ahol beterjesztette jelentését az ENSZ BT elé. A Dnevni Avaznak ezt követően azt nyilatkozta, a BT-tagok többsége és a Fehér Ház is támogatásáról biztosította a boszniai állam szétesésének megakadályozását célzó erőfeszítéseit. (MTI, ú) Kihallgatták bin Laden özvegyeit Washington. Az amerikai szolgálatok kihallgatták Oszama bin Laden Pakisztánban fogva tartott három özvegyét, de semmi újat nem szedtek ki belőlük. Egy pakisztáni és két amerikai illetékesre hivatkozva a CNN arról számolt be, hogy a három nőt együtt hallgatták ki, holott az amerikai nyomozók külön-külön szerették volna. Az özvegyek ellenségesen viselkedtek a nyomozókkal, és csak a legidősebb válaszolt a kérdésekre. Pakisztán előzőleg közölte, nem kapott kiadatási kérelmet Jemenből vagy Szaúd-Arábiából, a három özvegy származási országából. (MTI) A szervezők Izraelt akarják provokálni Ankara hazardírozik MTl-HÍR Isztambul. Június végén újabb török segélyszállító flottilla indul a Gázai övezet felé, a török kormány - az amerikai felhívások ellenére - nem hajlandó leállítani az akciót - írta tegnap a török sajtó. 2010 májusában a gázai palesztinoknak segélyt szállító hajókat, fedélzetükön zömmel török aktivistákkal, feltartóztatta az izraeli parti őrség. Fegyveres harc tört ki, ennek során kilenc ember életét vesztette. A török kormány szerint az újabb flottillát magánszervezetek indítják útnak, ezért nem avatkozik be. Amerikai politikusok szerint a szervezők Izraelt akarják provokálni. ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/München. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ (SWK) tegnap tiltakozott amiatt, hogy egy német bíróság szabadon bocsátotta a 91 éves John Demjanjukot röviddel azután, hogy 5 évi börtönre ítélte, amiért zsidó foglyok meggyilkolásában segédkezett a II. világháborúban. „Demjanjuk szabadon bocsátása sajnálatos és az áldozatok megsértését jelenti” - mondta Efraim Zuroff, az SWK vezetője. A vádlottat bűnösnek találták abban, hogy 1943 márciusa és szeptembere között a sobi- bóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. A hontalan Demjanjukot az egészségi állapota körül forgó, hosszas kiadatási eljárás után 2009-ben utasította ki az USA, ahol az 1950-es évek óta élt. A német hatóságok tegnap közölték: még mindig nem találtak egy olyan nyugdíjasotthont, amely hajlandó lenne Demjanjukot befogadni. (MTI, TASR) Németországi otthona nincs, eddig a börtönben „lakott" Nincs hova tenni John Demjanjukot
