Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-14 / 111. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 14. Vélemény és háttér 7 A szabadon bocsátásról hozott döntés arra utal, hogy a cél a múlt, az igazság feltárása volt Per - nyertesek nélkül A második világháború befejezése óta nem volt még példa arra, hogy egy bíróság börtönbüntetésre ítéljen egy háborús bűnöst, utána - az elítélt idős korára hivatkozva - rögtön szabadon bocsátásáról döntsön. MTI-ELEMZÉS Ez történt csütörtökön a müncheni tartományi bíróság által 5 év börtönre ítélt 91 éves John Demjanjuk esetében, aki az ítéletet követően egy csapásra szabadlábra kerülhet. Az ítélet és a döntés hosszú ideig politikai és jogi viták középpontjában áll. De talán segít a történtek megértésében az, amit sobibóri áldozatok hozzátartozói Münchenben még az ítélet- hozatal előtt mondtak: számukra Demjanjuk bűnösségének kimondása és elítélése jelent némi - keserű - elégtételt, ebből a szempontból az ítélet és mértéke másodlagos. Még akkor is, ha az áldozatok arcul csapásának tartották, hogy az ukrán származású férfi - aki a vád szerint 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett - a másfél évig tartó per során egyszer sem szólalt meg, az őt terhelő tanúvallomásokat egy félig ággyá átalakított kerekesszékben, sötét napszemüvegben, rezdülés nélkül hallgatta végig. A náci háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt John Demjanjuk müncheni perét páratlan érdeklődés kísérte. De Németországban páratlannak számított az is, hogy egy háborús bűnös pere kereken 18 hónapig tartson, mint ahogy eddig arra sem volt példa, hogy ilyen jellegű bűncselekményekért egy nem német állampolgárt vonjanak felelősségre. Az ukrán származású férfi elítélésével valószínűleg az utolsó olyan nagyszabású per zárult le Németországban, amelynek vádlottja náci háborús bűnös volt. Aper során sok volt a homályos pont. Az Ivan néven született és a John nevet már az Egyesült Államokban felvett Demjanjuk hadifogoly szovjet katonából lett az SS-nek alárendelt egyik ukrán egység tagja, ellene nem voltak közvetlen tanúk. Az ügyészség fő bizonyítéka a perben az 1393. sorszámot viselő SS-szolgálati igazolvány volt és egy hivatalos feljegyzés arról, hogy 1943 márciusában Sobibórba helyezték át. A vád képviselői ezt meggyőzőnek tartották, a védelem viszont Demjanjuk felmentését sürgette. A vádlott első számú ügyvédje, Ulrich Bush - akinek felesége ukrán származású - végig azt hangsúlyozta, hogy védence ártatlan és az ellene folytatott per jogszerűtlen volt. Demjanjukot bűnbakként állította be, akinek a németek által elkövetett bűnökért kell vezekelnie. Azzal érvelt, hogy Demjanjuk sobibórijelenlé- te nem bizonyított, a bizonyítékként felhozott igazolvány és feljegyzés az egykori szovjet KGB hamisítványa volt. Hivatkozott arra is, hogy a náci haláltáborok őrei parancsra cselekedtek. Az ügyész szerint viszont Demjanjuk önként vett részt a zsidók el- gázosításában. Ivan Demjanjuk 1942-ben a szovjet hadsereg katonájaként esett német fogságba, ahol a vádirat szerint a nácikkal való együttműködés mellett döntött. A háború után, 1951-ben az Egyesült Államokban telepedett le, de múltja miatt Washington számára is egyre kényelmetlenebb lett. Az Egyesült Államok kiadta őt Izraelnek, ahol előbb - mivel őt tartották a treblinkai „Rettegett Ivánnak”- halálra ítélték, végül bizonyítékok hiánya miatt felmentették, visszatérhetett az Egyesült Államokba. Később újabb vizsgálat derített fényt arra, hogy Demjanjuk valóban egy, az SS-nek alárendelt ukrán egység tagja volt, s őrként teljesített szolgálatot a sobibóri megsemmisítő táborban. A müncheni ügyészség 2009 márciusá- banadottkielfogatóparancsotel- lene, és az Egyesült Államok nem sokkal később kitoloncolta őt. Demjanjuk pere hosszú idő óta az első, náci háborús bűncselekményeket vizsgáló per volt Németországban. Az elítélést követően a szabadon bocsátásról hozott döntés arra utal, hogy a cél nem a bosszú, hanem a múlt, az igazságfeltárása volt. Nohaa védelem fellebbezett, Demjanjuk kihirdetett bűnösségét a bíróság aligha vonja vissza. Egy történelmi per véget ért, anélkül, hogy nyertese lett volna. JEGYZET Ez itt a reklám helye JUHÁSZ KATALIN sek többsége, röterjedt egész Európában. Célja, hogy a múzeumok ne csupán őrizzék a gyűjteményeket, hanem közkinccsé tegyék azok számára is, akik ritkán toppannak be egy ilyen intézménybe. Ma rendkívüli nyitvatartási idővel és szórakoztató, vonzó kísérőprogramokkal készülnek az ország közel ötven városának múzeumai és galériái. Akí- nálatot böngészve örömmel konstatáltam, hogy a legtöbb helyen igyekeznekhaladni a korral. Rájöttek, hogy nem elég kitenni a tárgyakat a vitrinbe, egy fénymásolt lapon információkat mellékelni a kiállításhoz. Érthetően és érdekesen kell prezentálni a látnivalókat, színes brosúrákat osztogatni, frissíteni a szuvenírbolt kínálatát, a ruhatártól a büfén, illemhelyeken keresztül a gyermekprogramokig sok olyan dolgot is fejleszteni kell, ami nem függ össze szorosan akiállításokkal. És mivel a belépők ára sokakat elriaszt, ezen az egy naponjel- képes összegértvagy ingyen lehet belépni az összes múzeumba. Úgy tűnik, végre nálunk is kezdik átvenni a külföldön jól bevált ötleteket. Mamárnem- csak ingyenes idegenvezetéssel szórakoztatják a látogatókat, hanem leviszik őket a restaurátorműhelybe, koncerteket rendeznek a vitrinek között, alegkisebbekpedigvaló- sággal tobzódhatnak az élményekben: kézműves-foglalkozások, játékosművészettörténeti alapozó, vetélkedők-a cél az, hogy a kicsik alig akarjanak hazamenni. Én legalábbis tavaly láttam egy óvodást, aki szenvedő arccal, hüppögve tűrte, hogy anyukájakivonszolja. A tavalyi számadatok önmagukért beszélnek: apozsonyi várban egy nap alatt háromezren fordultakmeg, a SzlovákNem- zeti Múzeumban ezerkétszá- zan, azaz többen, mint egy egész nyári szezonban. Okos döntés volt szombati napra időzíteni a nagy happeningen mégha hivatalosan május 18. is a múzeumi világnap. Ráadásul a hokivébén ma szünnap van. Ez esetben szerencsés véletlenről van szó, nem tudatos szervezésről, de a művészettörténészek, muzeológusok ettől is egy kicsit úgy érezhetik, legalább az égiek figyelnek rájuk, ha már a földiek zöme aztsem tudja, hogy léteznek. Olyanok ők, mint a műtétnél az altatóorvos: egy be- tegneksemjut eszébe megköszönni fáradozásait, pedig nélküle nem ébredt volna fel... KOMMENTAR Haragudni sincs kedvünk KISS TIBOR NOÉ E Gyakran elhangzik, találékony nép a magyar. A jég hátán is megél. Kiskapuk keresése, ügyeskedés, bratyizás, protekcionizmus - mindezek mélyen gyökereznek a magyar néplélekben, talán már a génjeinkben hordozzuk őket. Itt van például a rokkantkártyák ügye. Az elmúlt években egyre tűrhetetlenebb a helyzet ezen a téren. Ki nem látott még lesötétített üvegű BMW-t, tizenkét méter hosszú luxusterepjárót vagy tuningolt Hondát Budapest belvárosában - mozgássérülteknek járó kártyával? S a sofőrök? Armani-öltönyök, húszcentis tűsarkak, felfújt izmok. Nincs ebben semmi meglepő: mozgássérülteknek járó igazolványt már ötvenezer forintért bárki vehet, aki szeretne ingyen, kényelmesen parkolni. Budapesten a Hycomat-Mercedesek aránya átlépte a kritikus küszöböt, s a népharag után a parkolási társaságok is léptek. Az adatok elképesztők. 2011 első negyedévében a cég alkalmazottai által figyelt hat zónában 19% volt a mozgássérültigazolvánnyal parkolók aránya. Ezek között 23% volt a luxusautók aránya, de bizonyos helyeken (például az Andrássy úton) elérte az ötven százalékot is. Ne vitassuk el a jogot a valódi mozgássérültektől - ők is járhatnak BMW-vel. De ne is csukj ükbe a szemünket, a rokkantkártyával való visszaélés sokak, leginkább a tehetősek kedvenc sportja. A magyar nyelvű igazolvány (amely szlovák rendszámú autóban irritáló csak igazán) miatt már kocsikat is feltörnek Pesten, éjszakánként, utcákat letarolva. Az ügy ismét visszakerült a nyilvánosság homlokterébe, és nemcsak azért, mert a hatósági rokkantrazzia miatt lassan már száznál jár azoknak a száma, akikről kiderült, hogyjogtalanul használják az igazolványt. Legutóbb egy celeb is belefutott a rendőrök karmaiba, a sajtó szerint Liptai Claudiát még rabosították is a zsaruk. Ujjlenyomat, profüfotó satöbbi. Az ember elsőre kárörvendéssel reagál. Hiába a szuperfrizura, a darázsderék, a bombalábak, a sztár is ember, duplán lakoljon. Aztán szembesültünk Liptai „védekezésével”. Az még hagyján, hogy vett parkolójegyet, de nem találta. Az azonban már finoman szólva is pitiáner, hogy „amikor becsukta kocsija ajtaját, édesanyja rokkantkártyája kiesett a napfényellenzőből, így került a műszerfalra”. Tegyük hozzá, Liptai édesanyja egy éve elhunyt, a kártyát a műsorvezetőnek már rég le kellett volna adnia. Egyszóval, a kárörvendés csak pillanatokig tartott, majd átvette helyét a közönynek az a pillanata, amikor már haragudni sincs kedvünk a csalókra, a magát rokkantnak álcázó alvilági alakra vagy éppen Liptaira. Nincs mit mondani, nincs mivel érvelni. Társadalmi szolidaritás? Lelkiismeret? Aha. A szerző magyarországi publicista Borús jövőkép PETERFl SZONYA Ismét hallatta hangját az eredeti gyógyszergyártók társulásának vezérkara, szerintük az illetékes tárca új gyógyszertörvény-tervezete miatt veszélybe kerülhet vagy akár meg is szűnhet az onkológiai betegek korszerű gyógyszeres kezelésének lehetősége. Az új árképzés - a gyártók kárára - következtében előfordulhat, hogy a gyógyszergyártók kivonulhatnak Szlovákiából, áron alul nem lesznek hajlandók forgalmazni az innovatív orvosságokat, amelyek kutatása dollár- milliókba került. Aminek a beteg látja kárát. Állítják, hogy a rákosok által használt 31 eredeti orvosságból öt eltűnik a hazai piacról, és 13 szer 15 hónapos késésseljut el a betegekhez. Noha április utolsó napjaiban sikerült tárgyalniuk Iveta Radičová kormányfővel, aki együttműködésre szólította fel a tárcavezetőt, sem nyugtalanságuk, sem borús jövőképlátásuk nem szűnt meg. Nem nyugodtak az onkológiai betegek sem, hiszen nem mindegy, hogy kezelik vagy csak kezelgetik őket. Évről évre nő a daganatos betegek száma, s bár sokan legyőzik a betegséget, vannak gyógyíthatatlan rákfajták. Például a bőrrák egyik fajtája, a melanoma. Nem tudni, hogy a vékonyodó ózonréteg vagy a túlzott napozás okozza-e, de évről évre 5%-kal emelkedik a bőrrákosok száma, akiknek 75%-a azért menthetetlen, mert későn fordult szakorvoshoz. Ezért már 12 évvel ezelőtt megrendezték az első euro melanoma napot, melyen a bőrgyógyászok megvizsgálják az érdeklődők anyajegyeit, bőrelváltozásait. Kezdetben csak 13 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, idén május 16-án 33 országban - köztük Szlovákiában - végzik el a megelőző vizsgálatot. Ám számolni kell azzal, hogy nem minden rendelő fogadja az érdeklődőket, nem kerülhet sorra mindenki, de az egészségbiztosító terhére évente egyszer jogunk van a megelőző bőrvizsgálatra. Ne halogassuk sokáig anyajegyeink ellenőrzését, mert előfordulhat, hogy hamarosan nem lesz kihez menni (a biztosító felmondja a bőrgyógyász szerződését) vagy hiánycikk lesz a megfelelő orvosság.- Azok nyerik meg a hokivébét, akiknek lesz kedvük küzdeni.
