Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-03 / 101. szám, kedd
Közélet-hirdetés 3 Afganisztánban az amerikaiak szövetségeseként a szovjetek ellen harcolt, majd meghirdette a „zsidók és keresztesek elleni szent háborút" www.ujszo.com UJSZO 2011. MÁJUS 3. Egy terrorista élete és bűnlajstroma Tíz évig bottal ütötték a nyomát az amerikaiak (SITA/AP-felvétel Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt. MTl-HÁTTÉR Oszama a 12. gyerek volt az 58 közül, apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt. Gyerekkorában nem kapott vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett egy iszlám csoportnak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok telj es anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen' harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Mak- tab al-Kidimat (MÁK) csoportot, amely harcosokat toborzott a szovjetek ellen. A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, szövetségese, Amerika ellen fordult, Izrael támogatása és a közel-keleti olajvagyon kirablása miatt kárhoztatta. Ekkorra tehető az al-Kaida (jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiá- ba, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a „szent földre” - száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol a puccsal hatalomra kerülő Haszan at-Tura- bi iszlámista vezető segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott. Gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag 200 millió dollárral segítette a szu- dáni költségvetést is. Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán kénytelen volt kiutasítani, ekkor visszatért a tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven. Ez jelentette a fordulópontot az al-Kaida történetében. Feltételezések szerint azóta is szervezte és finanszírozza a csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket. Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, mások szerint 35 ezer. Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonáról nincsenek megbízható értesülések, ám annyit tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa volt, a bankvilágban és az élelmiszerkereskedelemben is voltak érdekeltségei. Családja népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született. Bin Ladern több súlyos terror- cselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója elleni robbantással, amelynek hat halálos áldozata és 1000 sebesültje volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt. Az al-Kaida 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az Egyesült Államok ellen. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg. Az al-Kaidához kötődő merényletek száma azóta is gyarapodott. Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a „Tunéziaiként” emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig „lánglelkű” híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, „lefejező” Abu Muszab az- Zarkavi - aki azóta szintén meghalt - az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama „köpönyegéből” bújt elő. Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van. 1998. augusztus 7., Dar es Salaam 1998. augusztus 7., Nairobi 2001. szeptember 11., New York. Az ikertornyok acélváza. (TASR/AP-felvételek) CITROEN C3 1000 € A CITROEN a TOTAL.-»ajánlja A2 akció 2011. május 1-től 2011. május 31-ig érvényes. A képeken látható gépjármüvek csak illusztrációként szolgálnak. Fogyasztás: 4 — 7,3 1/100 km, kibocsátott C02: 104 - 164 g/km. CITROEN C3 PICASSO FELSZERELTSÉGHEZ A AAA £ JÁRÓ BONUSZ AKÁR • V* CITROEN BERLINGO FELSZERELTSÉGHEZ A OAA f JÁRÓ BONUSZ AJCÁR ■ "w www.citroen.sk FELSZERELTSÉG IZMOSABB BONUSZ MINÉL TÖBBET SZERETNE, Ml ANNÁL TÖBBET ADUNK. MÁJUSBAN A CITROENNÉL. CREATIVE TECHNOLOGIE CITROÉn RE101100259
