Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-03 / 101. szám, kedd

4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 3. www.ujszo.com ■BH A NATO ismét lecsapott Tripoli/Bengázi. A NATO az éjszaka légitá­madásokat hajtott végre a Tripolitól délnyugatra, hegyek között fekvő Zen­ten térségében lévő kor­mányerők ellen, és meg­semmisített 10-12 harcko­csit - mondta tegnap a vá­rost ellenőrző felkelők szóvivője. Eközben Mo- ammer kadhafi erői nagy­szabású támadást indítot­tak a felkelők kezén lévő Miszráta ellen, a város ki­kötőjét pedig tüzérségi tűz alá vették. A líbiai kor­mány pedig sajnálatát fe­jezte ki, amiért Tripoliban vasárnap több európai or­szág nagykövetségét érte támadás az után, hogy a NATO egyik légicsapásá­ban életét vesztette Kad­hafi egyik fia és három unokája. Háled Káim kül­ügyminiszter-helyettes közölte, a rendőrség nem tudta útját állni a feldühö­dött tömegnek. Nehezítet­te a hatóságok dolgát, hogy ezek az események vasárnap kora hajnalban történtek - tette hozzá. E támadások miatt Törökor­szág máris bezárta tripoli nagykövetségét. (MTI, ú) Ultimátum a lázadóknak Damaszkusz. A Szíriái biztonsági erők közel 180 embert vettek tegnap őri­zetbe, és május 15-ig adtak haladékot „a törvénysérté­sek elkövetőinek”, hogy feladják magukat. Miköz­ben a Bassár el-Aszad el­nök rendszere ellen közel két hónapja elkezdődött megmozdulás nem csitul, Alain Juppé francia kül­ügyminiszter arra figyel­meztetett, hogy megbukik a hatalom, ha kitart a tün­tetések véres elfojtásának taktikája mellett. (MTI) Nyomul a Hamász Gáza. A Hamász palesz­tin mozgalom azt követelte tegnap, hogy a Gázai öve­zetből származó politikus irányítsa a létrehozandó átmeneti kormányt. Iszmá- il Haníje, a Gázai övezetet irányító Hamász kormá­nyának vezetője hozzátet­te, szervezete az átmeneti egységkormány létrehozá­sa után is felelősséget vállal az övezet biztonságáért, nem teszi le a fegyvert, és nem vet véget az Izrael el­leni harcnak. A nemzeti egységkormánynak Mah- múd Abbász palesztin el­nök szerint mindössze az lesz a feladata, hogy egy éven belül megszervezze a palesztin elnök- és parla­menti választásokat, vala­mint megkezdje a Gázai övezet újjáépítését. (MTI) Obama: „Igazságot tettünk. Az amerikai akció nem az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muzulmán vezető" Washington megbosszulta 9/11-et Oszama bin Ladent (balra) az al-Kaida élén feltehetőleg eddigi helyettese, Ajman az-Zavahri köve­ti. Az egyiptomi származású orvos jóval kevésbé karizmatikus személyiség, és nem övezi akkora tisz­telet a terrorszervezeten belül sem. (SITA/AP-felvétel) Tiltakozott a párizsi nagymecset a hullámsír ellen Brüsszel/Washington/lsz- lámábád. Oszama bin La­den megölése ellenére is folytatja a NATO az af­ganisztáni missziót. A szélsőséges iszlamisták elleni harcot bonyolul­tabbá teheti, hogy az USA - állítólag - nem tá­jékoztatta Pakisztánt a terroristavezér elleni va­sárnapi kommandós ak­cióról. A világ országai­nak túlnyomó többsége üdvözölte tegnap bin La­den megölését. ÖSSZEFOGLALÓ Az Interpol nemzetközi rend­őri szervezet figyelmeztetésé­hez hasonlóan Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hangsúlyozta: a terrorizmus to­vábbra is közvetlen fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra és stabilitásra, ugyanakkor hozzáfűzte: a NATO-tagorszá- gok biztonságának szempontjá­ból sikernek számít bin Laden megölése. A szövetség a 2001. szeptemberi 11-i merényleteket az összes NATO-tag elleni táma­dásnak tekintette, amint azt alapszerződése előírja. Az utolsó rejtekhely Az al-Kaida vezérét Iszlámá­bád közelében, egyes források szerint két- mások szerint pedig háromszintes, erődítményszerű luxusházban érte a halál. Az épület kb. száz méterre van egy pakisztáni katonai akadémiától. Négy amerikai helikopter csa­pott le helyi idő szerint tegnap hajnalban a házra. Az épületből a terrorellenes kommandó tá­madása után lángok csaptak fel. Ezt követően megerősítették, hogy a világ leginkább keresett terroristáját nem egy barlang­ban, hanem egy katonai akadé­miájáról ismert pakisztáni vá­rosban ölték meg. Az amerikai hírszerzés korábban úgy vélte, hogy bin Laden Pakisztán és Af­ganisztán határvidékén rejtőz­ködik. Az Abbotábádban lévő házat vagy öt éve építették egymillió dolláros megrendelésre, de tele­fonvonalat nem vezettek be, és internet-hozzáférés sem volt benne. Az amerikai hírszerzés egyelőre nem tudta megállapí­tani, hogy bin Laden mióta tar­tózkodott ott. Az épületet magas falak - tetejükön drótkerítések­kel - veszik körül. Az amerikai hírszerzés 2010 szeptemberé­ben jutott olyan információk bir­tokába, hogy a terroristavezér ott bujkálhat. A hírszerzés akkor bin Laden futárjai közül egyet beazonosított, akiről elfogott terroristák azt vallották, hogy a ■ férfi vagy bin Ladennel élhet együtt, vagy a terroristavezér védelme alattlehet. Felkeltette a figyelmet az is, hogy a férfi az öt méternél is magasabb fallal kö­rülvett szuperbiztos házban la­kik a fivérével és a családjával. Egy kommandós fejbe lőtte Pakisztáni illetékesek szerint bin Laden testőrei a háztetőről lőttek a támadó helikopterekre, amelyek közül egy lezuhant. A támadás mintegy negyven per­cig tartott, és a kommandósok megölték bin Laden egyik - meg nem nevezett - fiát, valamint még három másik férfit is, akik­nek személyazonosságáról nem tettek említést. A kommandósok elfogták bin Laden két feleségét és négy gyermekét. Az amerikai támadók közül senki sem sebe­sült meg. Az ellenállást tanúsító Bin Ladent egy kommandós fejbe lőtte. A holttest azonosítására DNS-tesztet, valamint arcfel­ismerő technikákat alkalmaz­tak. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes tegnap dél­után az AP-nek azt mondta, az első DNS-tesztek 99 százalé­kos bizonyossággal megerősí­tették az al-Kaida vezér sze­mélyazonosságát. Nem volt gyanús? Abbotábád a fővárostól, Isz­lámábádtól 50 km-re északke­letre fekszik, félnapi autóútra az afgán határvidéktől, amelyet sokáig bin Laden rejtőzködési helyének tartottak. A város 1260 méteres magasságban fekszik egy hegyek által körbevett völgyben. A pakisztáni hadsereg legalább egy ezrede állomásozik a Abbotábádban, ahol sok kato­na él. Ez erősíti a gyanút: a pa­kisztáni hatóságok segíthették a terroristavezért a bujkálásban. Mindenesetre sokan furcsának találják, hogy a helyi katonai akadémiától alig száz méterre magasodó „erőd” senkinek sem keltette fel a figyelmét. „Senkivel sem osztottuk meg az al-Kaida-vezető rejtekhelyé­ről szerzett hírszerzési értesülé­seinket, így Pakisztánnal sem” - mondta egy amerikai illetékes egy telekonferencián, a művele­ti ésszerűséggel indokolva az el­járást. „Szeptember 11-e után az USA világosan tudtára adta Pa­kisztánnak, hogy üldözni fogja bin Ladent, akárhol találja is. Pakisztán már régen megértet­te, hogy háborúban állunk az al- Kaidával, az USA-nak törvényes és erkölcsi kötelessége volt, hogy cselekedjen a rendelkezé­sére álló információkalapján.” Ezzel szemben Barack Obama vasárnap éjjel azt mondta, pén­teken adott parancsot bin Laden megölésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ áll rendelkezésre az akció végrehajtásához, és lehe­tőség is van rá. Az elnök szerint a műveletet a pakisztáni terrorel­hárítással együttműködve haj­tották végre. (MTI, TASR, ú) Középkorinak nevezhető céljai elérése érdekében a legmodernebb technikai és pénzügyi eszközöket használja fel Egyszerre szervezet és ideológia az al-Kaida MTl-HÁTTÉR A homályos hátterű, laza szervezeti kapcsolódású, alap­vetően az iszlámra, mint össze­tartó erőre és vezérfonalra épülő al-Kaida hálózat kemény magját a szovjetek ellen 1979-től 1989-ig Afganisztánban harcoló mudzsáhidek alkották. Az al-Ka­ida - az arab szó jelenthet bázist, átvitt értelemben pedig sza­bályt, modellt, mintát - első megalakulása 1988-ra, az afga­nisztáni szovjet kivonulást meg­előző évre tehető. A fordulópon­tot az 1991-es öbölháború jelen­tette a milliárdos Oszama bin Laden számára: ekkor vezényel­tek tömegesen amerikai kato­nákat az Arab-félszigetre, Mo­hamed próféta szülőföldjére. Bin Laden 1998 nyarán ta­nácskozásra hívta mintegy 150, különböző országokban tevé­kenykedő, szélsőséges, radikális iszlám szervezet vezetőit, akik­nek bejelentette: frontot hozott létre a keresztesek és a zsidók el­leni dzsihádra. Ekkortól számít­ható az al-Kaida tényleges meg­alakulása. 2001 októberéig Af­ganisztán volt az al-Kaida hát­térbázisa, bin Laden, a tálibok tiszteletbeli vendége itt hozta létre kiképzőtáborait. A szerve­zet számtalan súlyos terrorcse­lekményt követett el, ezek közül a legsokkolóbb a 2001. szep­tember 11-i támadássorozat volt az USA ellen. Az al-Kaida sokak számára je­lent vonzerőt az iszlám világ­ban, mert egyszerű magyaráza­tot kínál bajaikra, amikor min­den rossz forrásának a nyugati civilizációt és főként Amerikát teszi meg. A szervezet célja min­den muszlim egyesítése és egy teokratikus állam kialakítása, a dzsihád, a szent háború kereté­ben igazolhatónak tartja az erő­szakot, az ártatlan emberek éle­tét is kioltó terrort. Ugyanakkor (TASR/AP-felvétel) e középkorias célok elérése ér­dekében felhasználja a legmo­dernebb technikai és pénzügyi eszközöket: Bin Laden nagy mozgósító erővel bíró üzeneteit a világhálón terjesztették, sok­szor angol felirattal, s egyre több az al-Kaida eszméit angol nyel­ven, a Nyugaton élő muzulmá­nok között népszerűsítő honlap. Az al-Kaida működésének anya­gi fedezetét iszlám jótékonysági szervezetek gyűjtései, az ellen­őrzése alatt álló vállalatok tevé­kenysége, pénzhamisítás és bankkártyacsalások teremtik meg. A szervezet más vonatkozás­ban is kettős arculatot mutat: egyrészt tapasztalt terroristák­ból, a Nyugat ellen vívott dzsi­hád évei alatt megedződött em­berekből áll, másrészt kapcso­lódnak hozzá olyan kisebb cso­portok, amelyek bin Ladenhez közvetlenül kevésbé kötődnek, így nehezebben fellelhetők. Ez utóbbiak azért is rendkívül ve­szélyesek, mert akcióikat sok­szor a nyugati társadalmakba in­tegrált önkéntesek, alvó ügynö­kök révén hajtják végre, akik nem kaptak hosszú kiképzést és nem kerültek a biztonsági szer­vek látókörébe. Az al-Kaida számos országban pénzel, képez ki és használ fel helybeli, iszlám alapokon álló csoportokat pl. Csecsenföldön, Mianmarban (Burmában), Eritreában, Üzbe­gisztánban, Algériában, Boszni­ában, Pakisztánban, Indonéziá­ban, Irakban, Kasmírban, Szo­máliában és Jemenben. Sejtjei a világban szétszórtan tevékeny­kednek, ráadásul minden olyan akciót magára vállal, amelyet a nemzetközi dzsihád jegyében követnek el, hogy fenntartsa be­folyását és újabb támogatókra tegyen szert. Az USA terrorellenes hadjára­ta során az al-Kaida több vezető­jét fogták már el vagy vették őri­zetbe. A csapások ellenére a szervezet nem tűnt el, hálózatát nem sikerült felmorzsolni, el­lenkezőleg: még megfoghatat- lanabb, mégveszélyesebblett. Párizs. Elsőként a párizsi nagymecset adott hangot meglepetésének az amerikai hírtelevíziók azon bejelenté­sét követően, hogy Oszama bin Laden holttestét az ameri­kai hatóságok hullámsírba he­lyezték, mert „ez az eljárás tel­jesen ellentétes az iszlám val­lási szabályaival”. E forrás sze­rint a muzulmán hagyomá­nyok azt írják elő, hogy az el­hunyt holttestét először szap­panos, majd tiszta, végül pe­dig kámforos vízzel le kell mosni, mielőtt három gyolcs­darabba betekernék. A sírba tétel pedig földben, koporsó nélkül kell, hogy történjen. A holttestet Mekkával párhu­zamosan kell elhelyezni, a fe­jet kissé jobbra, Kába szenté­lye, a mekkai nagymecset felé fordítva. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents