Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-11 / 108. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 11. www.ujszo.com Május 6. és 8. között hatalmas motorzúgás volt Szencen. A Napfényes tavaknál adtak randevút egymásnak a motorsport szerelmesei. A Red Barons megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli idén, és már nyolcadik alkalommal találkoztak. Általában 2000-2300 motoros látogat el a rendezvényre. (Susla Béla felvétele) Magúktól jönnek letre a szegregált roma iskolák, mert a nem roma szülők kerülik ezeket Két iskolában nincs is nem roma elsős Nyitra. Speciális tantervet dolgozna ki a magisztrátus a roma származású diákok számára, akik már a város három alapiskolájában alkotnak többséget. VRABEC MÁRIA Igazi megoldásnak azt tartanák az illetékesek, ha valamennyi roma gyerek egy iskolába járna, de ez elkülönítésnek számít, és arra sincs garancia, hogy a szülők belegyeznének. Sokak szerint pár év múlva úgyis ez lesz a helyzet, mert a romák által látogatott iskolákat a nem roma szülők kerülik. A felső tagozatosok számára kidolgozott speciális tanterv főleg a munkára nevelésre, a szülői feladatokra való felkészítésre, kézműves foglalkozásokra összpontosítana, de ezt még jóvá kell hagynia az oktatási minisztériumnak. Ha engedélyezik, akkor a mostam másodikosok, már eszerint fognak tanulni. A város huszonegy alapiskolája közül három - Darázsi városrészben (32,3%), a Kálvária alatt (74,3%), a kö- röskényiben (40,25%) - tanintézményben vannak többségben a roma származású diákok - utóbbiban azóta, hogy a közeli Diósmajorba költöztették a lakbérhátralékos romákat. Két iskolában az elsősök között már nincs is nem roma gyerek, a romák viszont sokat hiányoznak, így gyakran három-négy diák ül a tizenöt-húszfős osztályokban. A pedagógusok szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a roma gyerekeknek más a mentalitásuk és az értékítéletük, nincsenek ambícióik és az alapvető higiéniai szokásoknak is híján vannak. „Nagyon nehéz szocializálni őket és megváltoztatni a gondolkodásmódjukat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez csak rájuk szabott tantervvel lehetséges, és a legjobb az lenne, ha már az alapiskolába való behatás előtt elkezdődne nem csak a gyerekek, de a szülők felkészítése is” - áll a jelentésben, amelyet Margita Sládečková, az oktatásügyi osztály vezetője terjesztett a városi képviselő-testület elé. Az alapiskolák most a nulladik osztályokban próbálják felzárkóztatni a fokozottan hátrányos helyzetű közegből érkező diákokat. Beváltak a roma asszisztensek is, sajnos, az egész városban csak kettő van. Rajtuk kívül a városi hivatal munkatársa látogatja azokat a roma szülőket, akiknek a gyereke notórius iskolakerülő. „Nagyon nehéz meggyőzni őket az iskolalátogatás fontosságáról, azzal érvelnek, hogy a tanult emberek is munkanélküliek. Az egyetlen lehetőség a feljelentés és családi pótlék megvonása” - áll a jelentésben. Az érintett iskolák már szeptembertől szeretnék bevezetni az egész napos oktató-nevelő programot is, amely a tanítás utáni napközit és a szakköröket jelentené. Ezek programját szintén a gyerekek szükségleteinek és érdeklődésének megfelelően dolgoznák ki, kérdéses azonban, hogy a gyerekek hajlandóak lesznek-e délután is az iskolában maradni. Komoly vonzerőt jelenthetne az ingyenes uzsonna, ehhez viszont szponzorokat, vagy alapítványi támogatást kellene szerezni, mert a városnak nincs rá pénze. Az elmúlt egy évtizedben több magánrendelő nyílt, és egyre korszerűbb, bonyolultabb szerkezetű diagnosztikai berendezésekkel szerelték fel őket Ha elromlik a röntgengép SZÁZ ILDIKÓ Az egészségügyben dolgozóknak és a betegeknek egyaránt fontosak azok a korszerű és megbízható diagnosztikai berendezéseket, amelyek segítségével rövid időn belül megkezdhetik a hatékony gyógykezelést. Gál Péter több mint két évtizede foglalkozik röntgengépek javításával, beszerelésével, karbantartásával és forgalmazásával. „Nem sokat tudtam az orvosi műszerek, konkrétan a röntgengépek javításáról, ezt a szakmát az egyik szomszédom, aki az egészségügyben dolgozott, ajánlotta a figyelmembe diákkoromban. Akkori döntésemet sosem bántam meg” - fogadott az egyik röntgenlaboratóriumban a Vvág- sellyei Gál Péter. Folyamatosan tanulni Óturán (Stará Turá) az elektrotechnikai középiskolában a fogorvosi székek, fúrók, inkubátorok és légzést segítő berendezések működési elveivel ismerkedett. A röntgennel kapcsolatos tudnivalókat második évfolyamtól, a sugárzási technika tantárgy keretében tanulták a diákok. Az általános tudnivalók után konkrét ismeretekre elsősorban a későbbi mesterei jóvoltából és a prágai továbbképzéseken tett szert. Munkája folyamatos továbbképzést követel. Gál Péter tanulmányai befejeztével a röntgenosztályra került, ahol nagy segítségére voltak az idősebb, tapasztaltabb kollégák. Akkoriban talán még nem jelentett akkora kihívást a röntgengépek javítása. „A szakma egyik legizgalmasabb részének tartom, hogy állandóan más és más munkahelyen lehetek. Nagyon sok embert ismertem meg az elmúlt két évtizedben. Fogászati röntgengépek, állatorvosi berendezések javításával is foglalkozunk” - hangsúlyozta Gál Péter. Felgyorsultak az események A rendszerváltás után felgyorsultak az események, sok szakember távozott az anyacégből és vállalkozni kezdett, riportalanyunk is változtatott a munkaviszonyán. „Minden röntgengépjavító távozott, a mester saját céget alapított. Induláskor még nem volt sok megrendelőnk, szerencsére a régi kapcsolatok megmaradtak, azokra lehetett alapozni” - avatott be a kezdeti nehézségekbe Gál Péter. Az elmúlt egy évtizedben több magán- rendelő nyílt, és egyre korszerűbb röntgengépekkel szerelték fel őket, sőt a meglévő központokban is hozzáláttak a régi berendezések leLegközelebb Farnbauer Péter zenészt mutatjuk be. cseréléséhez, amihez jól jött a szakértői vélemény és az állandó szervizelési lehetőség. A cég, amelynek Gál Péter is társtulajdonosa, 1994-ben alakult. Kezdetben a galán- tai, a dunaszerdahelyi és a pozsonyi régióból voltak megrendeléseik, ma már Vágsellyén, Pöstyénben és Zsolnán is van kisebb kirendeltségük, továbbá Kassán és Nyitrán. Az öreg, elavult gépek leszerelése, az új berendezések beszerzése, a régiek megsemmisítése és természetesen az állandó szervizelés a feladatuk. Gál Péter 1984-ben fejezte be a középiskolát, és 1986 óta dolgozik egészségügyi gépjavítóként. Komáromban az egyik magánorvos központjában, a Tiszti pavilon udvarában mutatta be nekünk a nemrég beszerelt, német gyártmányú Dira digitalt, amely lehetővé teszi, hogy az orvos lemezre mentse a felvételt, és különböző felbontásban vegye szemügyre. Gál Péter elárulta, nem csak Szlovákia területéről vannak megrendeléseik, együttműködnek német, lengyel, cseh és osztrák karbantartó cégekkel, emellett vannak magyarországi üzlettársaik is. Komáromban, a Tiszti pavilon egyik orvosi rendelőjében mutatta be a német Dira digital berendezést (Csuport István felvétele) m Gál Péter karbantartó Segítség a Svájci Vöröskeresztnek „Naponta járom a kórházakat, sokat jelent a személyes beszélgetés azokkal, akik a berendezéseket használják” - egészítette ki az emondottakat Gál Péter. A szakember elárulta, emlékezetes marad a számára az a megrendelés, amikor 1996-97-ben a Svájci Vörös- keresztnek végeztek felújítási munkálatokat, 33 helyen cserélték ki a röntgenlámpát és a vezérlőegységet, a meglévő berendezéseket sugármérőkkel szerelték fel. Olyan ez az óvoda, mint egy mesepalota csupa dal, csupa vers csupa játék... (Gazdag Erzsi: Vers az óvodáról) Játszva Ön is hozzájárulhat az óvodák fejlesztéséhez! Részletek és az első szelvény a Vasárnap legújabb számában! Keresse az újságárusoknál! ASARNAP
